A HVG360 számolt be arról, hogy egy kormányhatározatból és Nagy Márton újdonsült gazdaságfejlesztési miniszter hétvégi nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy az érintettek egy részét kirakják a kedvezményezett körből.
A tíz főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozások és az önkormányzatok ezentúl kénytelenek lesznek piaci árat fizetni az energiáért, holott nekik eddig megengedték, hogy behúzódjanak a rezsiernyő alá.
Hiába nyert választást Orbán Viktor a rezsicsökkentésre mutogatva, hiába hirdetett csatát az Európai Unió ellen az energiaszolgáltatás hatósági árainak fenntartása érdekében, és hiába vetett ki különadókat egy sor ágazatra ugyanezért, nem sikerül megtartania az ígéretét.
Nagy a Kossuth rádiónak nyilatkozva úgy vélekedett, a kis- és középvállalatok, valamint az önkormányzatok jelentős része ki tudja termelni a nagyobb energiaszámlákat.
Tehát az árfixálás a jövőben csak a családokra fog vonatkozni.
Így mindenesetre már puszta választási kampányeszköznek tűnik az a tavalyi könnyítés, amellyel egyes cégeket is beengedtek az egyetemes szolgáltatásba. Sőt állítólag az újonnan felállított rezsialapot is azért hozta létre az ötödik Orbán-kormány, hogy a hatósági árakat „megvédje”.
Összesen 670 milliárd forintot húz be ide a kormány, főként az energiaszektortól és a légitársaságoktól bevasalt különadókból. Ám mindez nem elég a legsérülékenyebb cégek és az önkormányzatok megsegítésére.
Azok, akik 2021 végén nem éltek a könnyítéssel, a korábbihoz képest akár 5-10-szeres áron tudtak csak gázellátásra szerződni, és az áram is legalább kétszer annyiba került idén év elején, mint egy évvel korábban. Ez zúdul most egy csapásra a védernyő alól kizuhanók nyakába, csak még durvábban, ugyanis az orosz–ukrán háború még feljebb lökte az árakat.
A szakértők szerint célzott támogatásra, pályázati lehetőségekre és kedvezményes finanszírozásra lenne szükség, vagy éppen elősegíteni a vállalatok belépését a megújuló támogatási rendszerbe.
A központi költségvetési szerveknek február 1-jétől kell a piacon áramot vásárolniuk, ám az eddigi tapasztalatok nem túl biztatóak, a Közbeszerzési Értesítőben nem sorakoznak a sikeres ajánlattételek. Így őket továbbra is az MVM látja el, de szerződés híján még büntetőszorzóval is megfejelve az árat. Magyarán: érvényes közbeszerzéssel az óvodáknak, iskoláknak és más intézményeknek akár öt-hatszoros árat kell majd fizetniük, anélkül pedig még többet.
Perlusz László, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkárának valamint Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársának gondolatairól, és azokról a mikrovállalkozások melyek hozzávetőleg a magyar munkavállalók negyedét alkalmazzák, a HVG360 cikkében olvashat bővebben.
