Az ukrajnai invázió miatt bevezetett nyugati szankciók fékezik az orosz gazdaságot, jelentősen rontva a putyini rezsim képességét a háború folytatására.
Az ukrajnai invázió miatt bevezetett nyugati szankciók fékezik az orosz gazdaságot, jelentősen rontva a putyini rezsim képességét a háború folytatására – állapította meg a múlt hét végén a The Washington Post szakértőkre és nyilvános adatokra hivatkozva. A lap szerint a problémák nagyságrendjét bizonyítja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök októberben egy új tanácsot hozott létre az orosz hadsereg ellátásának összehangolására. – Gyorsabban kell döntenünk a különleges katonai művelet ellátásának kérdéseiben és a gazdaságot érintő korlátozásokkal szembeni fellépésben, melyek minden túlzás nélkül, valóban példátlanok – mondta.
Putyin hónapokig azt állította, hogy az Oroszország elleni „gazdasági villámháború” kudarcot vallott. Ám a nyugati szankciók egyre mélyebbre ássák magukat az orosz gazdaságban, súlyosbítva a hadsereg felszereléshiányát és akadályozva, hogy újabb szárazföldi offenzívát indítson vagy új rakétákat gyártson – mondták a lapnak közgazdászok és orosz üzletemberek.
A helyzet jelentősen romlott nyár óta, amikor a folyamatos olaj- és gázbevételeknek köszönhetően az orosz gazdaság még stabilizálódni látszott. A pénzügyminisztérium múlt heti adatai szerint azonban a nem olaj- és gázszektorból származó adóbevételek októberben már 20 százalékkal alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbinál.
A kiskereskedelmi forgalom az állami statisztikai hivatal, a Roszsztat adatai szerint szeptemberre 10 százalékkal esett vissza éves összevetésben, a teherforgalom pedig 7 százalékkal.
Minden objektív mutató szerint a gazdasági tevékenység nagyon erősen visszaesett – mondta Vlagyimir Milov volt orosz energiaügyi miniszter-helyettes, jelenleg száműzetésben élő vezető ellenzéki politikus, aki szerint a „spirál egyre nyúlik, és ebből már nincs kiút”.
A nyugati technológia bevitelének tilalma a gazdaság legtöbb ágazatát érinti, de csapást jelentett a szeptember végén elrendelt, több mint 300 ezer fős mozgósítás is, s hogy legalább ennyien külföldre menekültek a katonai behívó elől – mondták közgazdászok. Az Európába irányuló orosz gázszállítások korlátozása, majd az Északi Áramlat vezeték rejtélyes felrobbantása a gázkitermelés meredek visszaeséséhez vezetett – októberben 20 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Eközben az olajeladások és az olajár is zuhannak a december 5-étől várható európai uniós embargó előtt.
Működnek az Oroszország elleni szankciók, az Európai Bizottság magyar képviselete is cáfolja az Orbán-kormány állításait – Adatokkal támasztja alá, hogy a…
A GDP vártnál alacsonyabb, a Nemzetközi Valutaalap által alig 3,5 százalékra prognosztizált idei csökkenését a Kreml annak bizonyítékaként kürtölte szét, hogy az orosz gazdaság képes átvészelni a drákói szankciók sorát. Ám közgazdászok szerint ezek a számok nem tükrözik az orosz gazdaság valós helyzetét, mert a szankciók bevezetése óta a kormány gyakorlatilag megszüntette a rubel konvertibilitását – magyarázta Milov, aki az Európai Tanulmányok Wilfried Martens Központja számára írt egy helyzetjelentést.
Az orosz központi bank szerint októberben rekordmennyiségű, 14,7 milliárd dollárnyi (5817 milliárd forintnyi) kemény valutát vontak ki a bankszektorbóll,
a gazdaság állapota miatti növekvő aggodalom közepette. Novemberi jelentésük arra figyelmeztetett, hogy a 4. negyedévben erőteljesebb, 7,1 százalékos GDP-zsugorodás várható, az előző két negyedév 4,1 és 4 százalékos éves csökkenése után. Múlt héten, amikor az orosz gazdaság hivatalosan is recesszióba került, Elvira Nabiullina jegybankelnök a törvényhozóknak azt mondta, hogy a jövő évre még sötétebbek a kilátások. „Tényleg nagyon józanul (…) kell néznünk a helyzetet. A dolgok rosszabbodhatnak” – idézi szavait a Washington Post.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. november 30-án.
