Éppen a negyedik évébe lépett Oroszország Ukrajna elleni jogtalan inváziója, amikor a nemzetközi közösséget megdöbbentették azok a hírek, miszerint az észak-koreai rezsim megtagadta a hazaszállítását a Kurszknál jogtalanul bevetett és ott elesett katonák holttestének. Helyette egy vitatott technikát, a „promession” néven ismert fagyasztva szárítás módszerét alkalmazzák. Bár Kim Dzsongun rezsimjének szörnyű emberi jogi kihágásai régóta ismertek, a háborús halottak hazaszállításának megtagadása és a holttestek kezelésének bizarr módja még inkább megmutatja a rezsim brutalitását és az állampolgárai alapvető emberi méltóságának semmibevételét.
A történelem azt bizonyítja, jelentős hatással van az egyenruhások moráljára az, hogy egy ország miként viszonyul a saját elesett katonáihoz. Ez a nemzeti méltóság kérdése is: illik megbecsülni és tiszteletteljesen hazaszállítani azokat, akik életüket áldozták a hazájukért. Ez a gesztus nagymértékben hozzájárul a még élő katonák bátorságának és áldozatkészségének fenntartásához is. A világ vezető hatalma, az Amerikai Egyesült Államok akár még évtizedek múltán is fáradhatatlanul keresi katonáinak maradványait a világ legtávolabbi régióiban is. Például az 1990-es években az Egyesült Államok tárgyalásokat folytatott Észak-Koreával az ötvenes években zajló koreai háborúban elesett amerikai katonák maradványainak exhumálásáról és hazaszállításáról, ezzel is bizonyítva elkötelezettségét arra, hogy méltó tiszteletet ad a nemzet elesett hőseinek. Hasonlóképpen Dél-Koreában is van egy szervezet, amely arra törekszik, hogy megtalálja az elesett katonák maradványait és azokat visszajuttassa családjaikhoz. Dél-Korea folyamatosan hazaszállítja a megtalált kínai katonák maradványait is, ezzel is bizonyítva elkötelezettségét a humanitárius értékek iránt, és igazolva, hogy tiszteli más nemzet méltóságát.
Ezzel éles ellentétben az észak-koreai rezsim még a saját elesettjei iránt is teljes tiszteletlenséget tanúsít azzal, hogy megtagadja hazaszállításukat. Helyette példátlan és erkölcsileg elítélendő kísérletet tesz maradványaik fagyasztva szárítására. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a rezsim a saját biztonságát helyezi előtérbe az alapvető emberi tisztesség helyett.
Haza kell-e küldeni a hadifoglyokat Észak-Koreába?
Kim Dzsongun rezsimjének ez a tisztességtelen cselekedete, úgy tűnik, része egy megtévesztő kísérletnek, amelynek célja illegális cselekedeteinek eltitkolása. Oroszország ukrajnai inváziója ugyanis a nemzetközi jog nyílt megsértése. Az, hogy „különleges katonai műveletnek” nevezik, nem fedi el a tényt, hogy Oroszország agressziója számtalan ember életét követelte. Néhány autoriter állam kivételével (mint például Észak-Korea és Fehéroroszország) a legtöbb ország elítélte az inváziót és csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz. Ezen törvénytelen háborúban való segítségnyújtás tagadhatatlanul sérti a nemzetközi jogot.
Ennek ellenére Észak-Korea lőszerrel, rakétákkal és egyéb katonai felszereléssel támogatja Oroszországot. Miután 2023 szeptemberében a Vosztocsnij Űrközpontban tartott csúcstalálkozón megerősítette kapcsolatait Vlagyimir Putyinnal, Kim Dzsongun emelte a tétet azzal, hogy körülbelül 12 ezer észak-koreai katonát küldött Kurszkba, az ukrán erők által megszállt orosz területre. Az észak-koreai katonák állítólag körülbelül négyezer fő veszteséget szenvedtek.
Oroszország és Észak-Korea azonban hivatalosan soha nem ismerte el a csapatok bevetését. Az észak-koreai katonák állítólag orosz katonai azonosítóval rendelkeznek, orosz egyenruhát viselnek és orosz katonai egységek részeként harcolnak. A jelentések szerint a legtöbb elesett észak-koreai katonát szörnyű állapotban találták meg, lefejezve vagy súlyosan megcsonkított arccal. Szemtanúk szerint ezek a borzalmas sérülések öngyilkos dróntámadások vagy a fogságba esés előtt tudatosan magukra robbantott robbanószerek eredményei.
A jelentések szerint Oroszország megpróbálta visszaszolgáltatni a több száz halott észak-koreai katonát, de Phenjan ezt elutasította. Ehelyett a külföldön állomásozó észak-koreai tisztviselők állítólag olyan létesítményeket keresnek, ahol gyorsan fagyaszthatók és porrá zúzhatók az emberi maradványok, egy úgynevezett „promession” eljárással.
A promessiont 1997-ben Susanne Wiigh-Mäsak svéd biológus fejlesztette ki. A módszer során az emberi maradványokat −196 Celsius-fokos folyékony nitrogénnel gyorsan lefagyasztják, majd rezgéssel és dehidratálással porrá alakítják, mielőtt eltemetik. A módszer azonban nem terjedt el széles körben – a gyakorlati aggályok mellett az emberek berzenkednek ettől az eljárástól. Az, hogy Észak-Korea ezt a módszert favorizálja, azt jelzi, hogy szándékosan próbálják örökre megsemmisíteni a bizonyítékokat arról, hogy ott jártak a katonáik.
Kim Dzsongun rezsimjének erkölcstelen döntése mögött elsősorban az a félelem áll: ha az elesett katonák testét a megtaláláskor észlelt szörnyű állapotban szállítanák haza, az a gyászoló családok és ismerőseik körében olyan közfelháborodást váltana ki, amely destabilizálhatja a rezsimet. Az észak-koreai rezsim ugyanis szigorú titokban tartotta az oroszországi bevetést még a saját katonái előtt is – a nemrég ukrán erők által elfogott két észak-koreai katona vallomásából ez derült ki. Ők úgy tudták, hogy külföldre utaznak kiképzésre. A rezsim az észak-koreai népet is megtévesztette, azt mondva, hogy a katonák egyszerűen csak kiképzésre mentek külföldre.
Csak idő kérdése volt, hogy ezek a hazugságok napvilágra kerüljenek. Ahogy a veszteségek száma növekedett, a titkolózás lehetetlenné vált – az észak-koreai rezsim elkezdte értesíteni a katonák családjait. Igaz, teljes titoktartást követel tőlük, televíziókészülékkel, elektronikai eszközökkel és élelmiszer-kiegészítésekkel fizetve le őket. Ám bármilyen szigorú is a megfigyelésen és elnyomáson alapuló kontroll, a szülők nem fogják tétlenül nézni, ha rájönnek, hogy gyermekek értelmetlen halált haltak egy idegen harctéren. Ha ez a borzalmas valóság elterjed Észak-Koreában, az mélyen megrázhatja a teljes lakosságot.
Kim Dzsongun népe elleni árulása a rezsim bukásához vezethet. Az észak-koreai csapatok Oroszországba történő jogellenes kiküldése kizárólag a diktatúra túléléséért folytatott kétségbeesett küzdelemből fakad. Észak-Korea nukleáris fegyverarzenáljának továbbfejlesztése miatt a nemzetközi közösség szigorú szankciókat vezetett be, amelyek a gazdaság összeomlásához és a lakosság szenvedéseihez vezettek. Kim szövetségét Vlagyimir Putyinnal sokan úgy látják, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy a vezető leküzdje ezeket a kihívásokat és megőrizze apjától örökölt diktatúráját.
Az azonban, hogy fiatal észak-koreaiakat küldenek idegen földre meghalni, majd megakadályozzák, hogy holttestük visszakerüljön a gyászoló szüleikhez, nem csupán mélyen embertelen, hanem a rezsim összeomlásához is vezethet. Észak-Koreának, még mielőtt túl késő lenne, véget kell vetnie törvénytelen magatartásának, és ténylegesen meg kell valósítania a fennen hirdetett „a nép az első” politikáját.
A szerző a Koreai Nemzeti Stratégiai Kutatóintézet egyik alegységének, a Koreai Egyesítési Stratégiai Központjának igazgatója