A tükör általában, persze nem mindig, torzít. Van olyan, amelyet kifejezetten úgy készítenek, hogy kicsinyítsen vagy nagyítson. A visszapillantó tükörnek az autón van az a dolga, hogy a vezető viszonylag reálisan lássa, mi történik a háta mögött vagy éppen a holttérben.
Elmúlt egy év megint. Jóideje nem írtam egy sort sem, igyekeztem kerülni a konfrontációt, a kényes témákat. Márpedig tudom, hogy miután elkötelezetten baloldali gondolkodású vagyok, a mai Tisza–Fidesz-központú világban a magamfajta könnyen kap a pofájára ilyen-olyan címkéket. Mivel pedig gyakorta nem is rejtettem véka alá, hogy számomra ma az egyetlen baloldalinak és valóban ellenzékinek tekinthető párt a DK, és az egyetlen baloldalinak és valóban ellenzékinek tekinthető pártvezető Dobrev Klára, lelki füleimmel már hallom is, hogy ki és mi minden vagyok én valójában.
Nem védekezem, nincs miért. Ezek a megmondóemberek ma váltig állítják, hogy ők maguk is baloldali demokraták voltak, de mióta a Tisza megjelent a politikai porondon, nincs más ellenzéki erő és nem is lehet, mert csak a Tisza képes egyedül (!) legyőzni a Fideszt és lerombolni az Orbán-bálványt.
Nem vitatkozom velük. Semmi nem bírhat rá. Már csak azért sem, mert ezeknek a szájkarate-bajnokoknak döntő hányada a Fideszből jött elő, akárcsak a snájdig fővezér.
Most mégis elmondom, hogy mi problémám nekem ezekkel az emberekkel, ezekkel a nézetekkel.
Egyrészt hol volt ez a harcos tömeg az elmúlt tizenöt évben? Miért nem állt ki soha a Fidesszel szemben, és ha ki is álltak, miért rebbentek szét az első szóra, amikor belépett a képbe egy – véletlenül korábban ugyancsak Fideszes – győzelmi esélyes?! Óellenzék, álellenzék, kékfidesz, Orbán-bérencek…
Nos az egyetlen, aki végig és töretlenül kitartott az a DK volt, előbb Gyurcsánnyal, majd mostanság Dobrevvel. Érdekes, hogy az összes többi „ellenzékit” viszont a Fidesz kreálta, hívta életre.
Emlékeztetőül: Vona – Jobbik, Fegyőr – Momentum, MZP – Mindenki Magyarországa, Schiffer – LMP, Toroczkai – Mi hazánk. Amint aztán kiderült, hogy amikor valamelyik lassacskán a Fidesz fejére nő, azonnal megindult a bomlasztás, leginkább a vezetők diszkreditálásával. Mindig került valami, mindig volt valami a tarsolyban.
Addigra a rendszerváltó pártokat a Fidesz vagy magába olvasztotta, vagy diszkréten felszámolta. RIP Kisgazdapárt, RIP MDF, RIP MSZP, RIP Jobbik, RIP SZDSZ. Mindegyik kuka.
Ezt a DK-val egyelőre nem tudták még megtenni, habár emlékezzünk meg egy enyhe hányingerrel MZP szánalmas kísérletére. Ezért aztán Orbánnak mást kellett kitalálnia és ezt képviseli a Tisza első számú hőse: a DK segített a hatalomban tartani Orbánt. Kékfidesz, Gyurcsánnyal soha! A feddhetetlen – hívei szerint ártatlanul, aljasul, mocskos eszközökkel stb. (nem kívánt törlendő) – újellenzéki fiatalember kapta a feladatot: bármi áron felszámolni, kiiktatni, megszüntetni stb. a valóban ellenzéki DK-t.
Ehhez megkapott mindent. Pénzt, paripát, fegyvert. Mi több töméntelen embert, teljes tömegkommunikációs bázist. Még azokat a pártharsonákat is, ahová tizenöt éve ellenzéki vezető a lábát be nem tehette.
Az utolsó ellenzéki bástya minden irányból támadás alatt áll, nincs olyan eszköz vagy módszer, ami ne lenne felhasználható. A NER és a kiskirályok élete a tét. Ehhez nyújtanak segítséget a megtévesztett, félrevezetett jószándékú, amúgy tisztességes emberek.
Tőlük mindössze egy dolgot kérek. Mutassanak nekem egyetlen demokráciát, ahol bármely párt kikötötte-kiköthette, hogy csak ő, kizárólag ő győzheti le a regnáló hatalmat. Ha pedig ez sikerül Magyarnak és Orbánnak, akkor a magyar baloldal végleg eltűnik a politikai életből. Lesz egy neonáci, tolvaj magyar országház, aminek már semmi köze sem a többpártisághoz, sem a demokráciához.