A kamarák körül az első nagy felzúdulás akkor volt, amikor kötelezővé tették az egyes területeken dolgozóknak, vállalkozóknak a kötelező kamarai tagságot. “Természetesen” ezzel együtt járt a kamarai tagdíj kötelező befizetése is. Ha jól emlékszem ez akkoriban ötezer forintra rúgott évente. Ma nem tudom, mennyi lehet. Nem hiszem, hogy nagyon földhöz vágta volna például a mára már viszonylag jól keresőorvosokat. Volt persze zúgolódás, meg minden. Különösen felerősödtek bizonyos hangok azután, hogy Kincses Gyulát választották meg a szakmai (!) testület elnökévé.
Akkoriban ilyen főcímekkel jelentek meg a kormánypártok lapjai: Gyurcsány az orvosi kamarába is betette a lábát: a DK pártelnökének államtitkára, Kincses Gyula lett a szervezet elnöke. Ja! – most látom csak, hogy ez a Pesti Srácok egyik főcíme, de – mint lentebb majd kiderül – semmi gond, hiszen az orvosi kamara kapcsán, mint minden kormányzati politikai támadásra érett más esetben is, mindig előkerül Gyurcsány Ferenc személye. Hol azért, mert anno (SZDSZ-es javaslatra) bevezette a 300 forintos vizitdíjat és a kórházi napidíjat, amely ellen az akkor még keményen Fideszes hátterű elnök, Éger István folyamatosan acsarkodott. Persze szigorúan nem politikai alapon. Mert most hirtelen mindenki emlékezni kezdett rá, hogy”utoljára a Gyurcsány kormány idején érte ilyen fokú támadás” a testületet.
Hogy az előbbi tévedésemet korrigáljam, most idézném az Origo tegnapi írásának címét, mintegy helyesbítésképpen: Gyurcsány tagozata lett a MOK: így élt vissza hatalmával és fenyegetett orvosokat a kamara. Mint ismeretes a mostani botrány azért pattant ki, mert a MOK egy korábbi küldöttgyűlésén arról szavaztak többek között a meghívottak, hogy a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását. Ezután még rendőrségi nyomozás is indult annak kiderítésére, hogy valóban megfenyegettek-e háziorvosokat azért, mert felléptek ez ellen a javaslat ellen.
A MOK nyilatkozatban reagált erre a Gulyás Gergely által is terjesztett álhírre. Eszerint: “A Kormányinfón elhangzottakkal ellentétben a Magyar Orvosi Kamara egyetlen háziorvos ellen sem indított és nem indít etikai eljárást azért, mert aláírja az ügyeleti szerződést. A Magyar Orvosi Kamara elnöksége etikai panasszal élt azzal a megyei kollegiális vezető háziorvossal szemben, aki fenyegetéssel, súlyos értékítélettel, félrevezető információkkal igyekezett rávenni háziorvos kollégákat a szerződések aláírására.”
Ez azonban egyetlen Fideszes képviselőt sem zavart meg tegnap abban, hogy megtapsolja a saját vezérszónokát, Pesti Imrét, aki keményen fogalmazott. Szerinte a Magyar Orvosi Kamara “politikai aktorrá vált”. A baloldali pártok kampányfinanszírozási ügyére hivatkozott, azt hangsúlyozva, hogy szerinte most ezeknek az összegeknek a “törlesztése zajlik”. Felháborítónak nevezte, hogy míg a minisztériumi egyeztetések során a háziorvosi kamara vezetője támogatandónak tartotta az új ügyeleti
szerződéseket, “máról holnapra” megváltozott a véleménye. Azzal vádolta a MOK-ot, hogy megalázza az orvosi hivatást, megszegi saját küldetését, el akarja lehetetleníteni az egészségügyi ellátást. Szóval összehordott hetet-havat, amivel bizonyítani igyekezett ezt a “politikai aktorrá” válást, ami miatt meg kell szüntetni a MOK köztestületi jellegét.
Most arról ne is ejtsünk szót, hogy ennek a 134 bátornak (plusz Orbán) a szempillája sem rezdült, amikor Parragh László a Budapesti Iparkamara elnöke tesz/tett kemény, és a kamara tagságával nem egyeztetett kormánypárti politikai nyilatkozatokat és politikai javaslatokat. Tőle csak a saját elnöksége határolódott el múlt év július 12-én egy nyilatkozatban. Parragh durván politikai szerepvállalására amúgy nem harapott rá sem a kormánypárti sajtó, sem a Fidesz mindig ugrásra kész hangadói. No, persze! Hiszen ő Orbán Viktor jól kibélelt zsebéből kiabálja világgá állásfoglalásait és javaslatait.
Ha azonban már a politikai szerepéről beszélünk az egészségügyben, akkor viszont feltétlenül arról is beszélnünk kellene végre, hogy hány orvos és más szakember hagyta el az egészségügyet 2010-óta. Hány kiváló magyar orvos választotta a külföldi életet a jobb munkakörülmények és a magasabb fizetés okán. Ámde erről – nyilván nem véletlenül – pontos adatok nem hozzáférhetőek. Arról is csak véletlenül lehet tudni, hogy csak 2020 negyedik negyedévtől 2021 végéig 16 700-an tűntek el az
állami egészségügyi rendszerből.
Ha valakinek mégis kétsége lenne afelől, hogy ki is tette tönkre az egészségügyet tizenhárom év alatt, annak egy egyszerű próbát javasolok. Kérjen időpontot valamelyik szakorvosi rendelésre. Bármelyikre. Előtte pedig várja ki a sorát a háziorvosi beutalóért. Amikor megmondják a szakorvosi fogadóóra idejét, ne tessék majd elfelejteni megkérdezni, hogy közvetlen családtag örökölheti-e ezt az értékes időpontot.
A kormány persze mossa kezeit. Most éppen annak megállapítására indítottak vizsgálatot, hogy miért választják egyre többen a brutálisan drága magánegészségügyi ellátást, mint a közegészségügyit. Tartok tőle, hogy a vizsgálat valami olyasmi eredménnyel fog zárulni, hogy az állami egészségügyi ellátásra ilyen “érdeklődés” mellett nincs is olyan nagy szükség. Vagyis a kormány intézkedései nagyon is indokoltak voltak, amikor kórházi ágyakat szüntettek meg, státuszokat számoltak fel. Hiszen nincsen ezekre úgyse semmi szükség.
Szóval miközben a 3-36 hónapos vizsgálati időpontra tetszenek várni, tessenek nyugodtan emlegetni az Orbán kormány tagjainak felmenőit.
Forrás: Újnépszabadság
