Nem túlzás az, amit a címben állítok. Látszólag az volt a kezdet, amikor a nyíltan magyarellenes, újfasiszta Simiont támogatásáról biztosította. Egyből felhördültek a romániai magyarok, és habozás nélkül rohantak szavazni… tudjuk, hogyan. Simion ellen! Nem sokat számított már ezután, hogy a kövér diktátor bemondta, hogy ez csak egy taktikai lépés volt a részéről, mert nem akarta, hogy egy új román kormánnyal eleve ellenséges (?!) alapállásból kelljen együttműködni. Aki akarta, elhitte, aki meg nem, az nem.

Az igazi nagy baj, azonban nem innen leselkedik Orbán határon túli szavazóira, akikről kiderült: nem is olyan biztos, hogy készek előírás szerint a Fideszre voksolni. Nagyon fontos dolog a pénz, a pénzek! Ezek nélkül sok magyar szervezet létezni sem lenne képes. Azt is tudjuk, persze nem hivatalos forrásokból, hogy közpénzek tíz- és százmilliárdjai vándorolnak a határon túli magyar szervezetekhez, „labdarúgó akadémiákhoz”, egyházakhoz és főképpen egyházi személyekhez. Ezeknek a léte lényegében a magyar adófizetők pénzétől függ, viszont feltétele az egyetlen és illiberális magyar párt támogatása…
Azt is tudjuk, hogy ezek az illiberálisok lényegében egymást másolják. Amit az egyik nagy ravaszul kiagyal a hatalma megtartásáért, azt mindjárt átveszi és lemásolja az újonnan hatalomra került nacionalista. Tudjuk, hogy Orbán rengeteget tanult a kínai elvtársaktól és Putyintól. Trump és elvbarátai a kezdetektől szorgalmazták az Orbánéhoz hasonló társadalmi átalakítási projektek bevezetését az USA-ban. Ott azonban ez azonnal hatalmas ellenállást váltott ki a hagyományosan demokratikus polgárokból.
Orbán azonban – különösen, mióta érzi, hogy inog alatta a szék – nem adja fel. Most épp orosz mintára megfosztja a vele nem szimpatizáló civileket és ezek hagyományos, független szócsöveit az anyagi és erkölcsi támogatások lehetőségétől. Még a magánszemélyeknek is igazolniuk kell, hogy honnan származik az a pénz, amit a Klubrádiónak vagy a Társaság a Szabadságjogokért szervezetének utalnának át. A külföldről érkező adományok meg egyenesen az ördögtől valók. Azok aztán már tényleg a „szuverenitásunkba” történő nyílt beavatkozásnak minősülnek. Ez veszélyes! Fel kell lépni ellene és meg kell akadályozni. Ezáltal ezek a szervezetek ellehetetlenülnek és előbb-utóbb megszűnnek. Így tervezi ezt a magyar szuverén, amely a saját védelmére még egy hivatalt is létrehozott.
A „szuverenitás védelmi hivatal”-nak azonban természetesen semmi köze nincs a nemzet szuverenitásához, amelyet legfeljebb a testvéri orosz és kínai titkosszolgálatok aknamunkája fenyeget. Ez a hivatal nem a hazát, hanem Orbán Viktor személyes hatalmát védi. Az egyszemélyi uralkodó hatalmát. A szuverén hatalmát.
És hogy mi ezzel a hiba a nyilvánvalón túl, amit már lényegében mindenki felismert?! Hát az, tisztelt olvasó, hogy ha a környező országok bármelyikében egy Orbánhoz hasonló despota hatalomra kerül, az lemásolja a Szuverenitásvédelmi programot. A határon túli magyar szervezeteknek (egyházaknak!) pedig megtiltják, hogy magyar pénzeket fogadjanak el. És akkor a CEU-hoz hasonlóan megszűnhet vagy emigrációba vonulhat a Sapientia, a Babes Bolyai és más felső és középfokú oktatási intézmény. De elköszönhetne például a tagjaitól és aktíváitól az RMDSZ, a Magyar Ifjúsági Értekezlet – MIÉRT vagy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A Magyar Unitárius és a református egyházra is nehéz napok várhatnak.
Vagyis, drága, határon túli magyar testvéreink, amikor a szeretett magyar haza jövőjét az orbáni illiberális demokrácia támogatásával látjátok biztosítva, nagyot csalódhattok. Az a jövő ugyanis nem lesz sokáig a tiétek is.
A szerző blogbejegyzése 2025. május 22-én.