David Pressman amerikai nagykövet tegnapi bejelentése Rogán Antalról kissé megbolygatta a belpolitikai állóvizet. Ezért talán olvasóim egy része már az első mondat után undorral továbblapoz. Uncsi! Miért kellene ezzel a fickóval ennyit foglalkozni?! Hiszen vannak ennek az ügynek még fel nem fejtett rejtvényei és oldalai, amelyek közül egyet-kettőt most én is szeretnék megemlíteni.
Pressman nagykövet úr a sajtótájékoztatóján ugyanis finom diplomáciai nyelven tett még néhány utalást, amelyek hosszabb távon is hatást gyakorolhatnak a magyar–amerikai két- (és több!) oldalú kapcsolatokra.
Rogán Antalnak az USA területéről történő kitiltására a magyarországi korrupcióban
való érintettsége miatt, a Magnyitszkij-törvény alapján került sor. Az amerikai
pénzügyminisztérium döntését a pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkár, Bradley T. Smith közölte. Az intézkedés csak látszólag pénzügyi és idegenrendészeti természetű, és ugyancsak látszólag irányul kizárólag Rogán Antal ellen. Az intézkedéssel sújtott személy esetében az amerikai törvények megtiltják, hogy bármely amerikai szervezet tárgyaljon vagy szerződjön.
Ráadásul nem csupán Rogánt érinti, és ezt az amerikai nagykövet ki is mondta: „A magyaroknak azt üzenem, hogy ez egy olyan pillanat, amiről reméltük, hogy soha nem jön el. Nem vagyunk rá büszkék, hogy ehhez kellett folyamodnunk” – mondta a nagykövet, hozzátéve, hogy „ma Rogán Antal ellen hoztuk meg a döntést, de mások is benne vannak”. Pressman ugyanis azt is kijelentette, hogy: „Rogán Antal által képviselt rendszerszintű korrupció befolyásolja a magyarországi döntéshozatalt olyan kérdésekben, amelyek hatással vannak az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei biztonságára.”
Mivel a mai magyar politikai vezető réteg nem igazán képes a diplomáciai finomságok
értelmezésére, megpróbálom számukra is felfogható nyelvre lefordítani, miről is van itt
szó valójában.
A magyar propaganda-agytröszt tudatáig ugyanis csak Rogán és a kitiltás ténye jutott el. Mi azonban tudjuk, hogy ez a Rogán ugyanaz a politikus, aki teljhatalmú felügyeletet gyakorol a magyar titkosszolgálatok felett. A nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőit az ő javaslatára nevezték ki és emelték tábornoki rangra.
Ezek a titkosszolgálatok felelősek azokért a – nevezzük így az egyszerűség kedvéért – hibákért, amelyek lehetővé tették az orosz titkosszolgálatok behatolását a magyar Külügyminisztérium informatikai rendszerébe. Lényegében a NATO és az EU bármely titkos anyagához hozzáférhettek. Legutóbb pedig hackerek garázdálkodtak a katonák számítógépes rendszerein! Az INC Ransomware csoport megtámadta, letöltötte és titkosította a Védelmi Beszerzési Ügynökség teljes fájlszerver-tartalmát. Nem tudjuk fizettek-e az adatokért, de állítólag jelenleg is árverés alatt állnak nemzeti és szövetségi rendszereink titkai. Magyar cégek esetében a támadást elszenvedők 59 százaléka küldött pénzt a kiberbűnözőknek. Rogán Antal természetesen közölte, hogy semmilyen komoly titok nem került a hackerek kezébe.
Persze lehet, hogy mégis. Mármost, amikor Rogán és a Fidesz sajtó azt szajkózza, hogy Pressman „pitiáner bosszút állt” Rogánon, azért mi lássunk tisztán. Először is: az intézkedést nem Pressman, hanem az amerikai kormány illetékesei hozták. Amikor pedig azt állítják, hogy ha Trump hatalomra kerül, akkor majd intézkednek az őt sújtó intézkedések visszavonására, akkor pontosan tudják (nagyobb baj, ha nem tudják!), hogy ez nem fog megtörténni. Éspedig azért nem, mert az elnök nem fog beleavatkozni független állami szervezetek felelős döntési jogkörébe. Egyszer, régen már ezt
megtette az FBI igazgatójával, annak is meglett a böjtje.
A megoldás tehát Orbán kezében van. Vagy megfosztja Rogánt a titkosszolgálatok felett gyakorolt felügyeleti jogától és hátrébb lépteti, vagy megszűnik az együttműködés lehetősége a szolgálatok nemzetközi kapcsolatainak (NATO és EU!) terén. Kizárt dolognak tartom ugyanis, hogy amennyiben az USA titkosszolgálatai nem állnak szóba a magyarokkal, akkor a szövetségesek ezt ne vennék komolyan. Ezt jelenti ugyanis az a félmondat, hogy „…ma Rogán Antal ellen hoztuk meg a döntést, de mások is benne vannak”.
Csak az ostobák gondolhatják, hogy a hatalomra kerülő Trump számára a Rogán és a „magyar érdek” előbbre való lesz, mint az USA biztonságpolitikai érdekei.
A szerző Facebook-bejegyzése 2025. január 8-án.
