Novák Előd Attila magyar médiavállalkozó, politikus, országgyűlési és önkormányzati képviselő, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, önkéntes tartalékos honvéd főtörzsőrmester feljelentette Horn Gyulát Dr.Sára Botond Attila főispánnál. Egészen pontosan amiatt jelentette fel, mert a főváros “jogsértő módon” sétányt nevezett el a volt miniszterelnökről a XIII. kerületben. Egy pillanatra most felejtsük el azt a nyilvánvaló tényt, hogy megint dobtak nekünk, demokratáknak egy gumicsontot, hogy legyen min rágódnunk a kormány disznóságai és impotenciája helyett. Próbáljuk meg a helyzetet komolyan venni és vizsgáljuk meg, hogy mennyi igazsága lehet a feljelentőnek és az arra haladéktalanul ráharapó főispánnak.
Novák urat talán nem is kell bemutatnunk. Nem ma kezdte ő a nemzeti halottak emlékének meggyalázást, szobrok, műemlékek és jelképek vegzálását. 2010-ben táblát akasztott Károlyi Mihály volt köztársasági elnökünk nyakába “Én felelek Trianonért” felirattal. Tekintsünk most el a tényektől, amelyek szerint nem a Károlyi-kormány vitte bele az országot az első világháborúba és nem is a Károlyi-kormány írta alá a békediktátumot, hanem Horthy utasítására írták azt alá. Azért tekintsünk el tőlük, mert a tények – már itt is láthattuk – nem igazán zavarják az önkéntes tartalékos honvéd főtörzsőrmestert. Aztán öt évvel később – mint emlékezetes – vésővel és kalapáccsal akarta leverni a szovjet címert a Szabadság téri emlékműről, amely – mint tudjuk – a Budapest felszabadításáért elesett szovjet katonák hősies harcának hivatott emléket állítani. Parázsba nyúlt az ostoba vita, azonnal büntetőeljárás lett a vége, hiszen az Orbán-Putyin barátság már akkor is több volt, mint meghitt. 2020-ban Novák letépett egy szivárványos zászlót a Városházáról, és az Újbudai Polgármesteri Hivatal zászlórúdjára kihelyezett lobogó sem úszta meg a rongálást.
A szoborrongáló, zászlótépő szabadságharcos azonban szoborállításban is serénykedik. Már 2013-ban, a Hazatérés templománál felállított Horthy szobor körül is ott serénykedett . Dúró Dórával, a magyar Parlament alelnökével (!), aki nem mellesleg Novák Előd Attila legbensőbb köreihez tartozik, mivel az ő neje és gyermekeik anyja, úttörő szerepet játszott abban, hogy az alelnök asszony irodájában is
elhelyezést nyerjen egy Horthy mellszobor. Herczeg Márk, a 444 újságírója a parlamenti Horthy büszt felavatásakor kérdéseket tett fel nevezett Dúró Dórának, aki a kormányzó leleplezésekor tartott beszéde során már pedzegette a Horn-témát: „Sajnálatos, hogy Magyarországon a baloldal a III/2-es Horn Gyuláról és a fehérellenes, rasszista Nelson Mandeláról nevezett el közterületeket.” Dúró asszony – nyilván akaratlanul – már itt elárulta, hogy halvány lila gőze nincs a magyar- és a világtörténelem tényeiről. Másképpen hogyan is történhetett volna, hogy Horn Gyulát besorolja az állambiztonsági figyelőszolgálat (BM III/2. Osztály) munkatársai körébe?
Nota bene, Nelson Mandelát a fekete afrikai, apartheid ellenes harc vezetőjét és szabadságharcost ugyanakkor rasszistának titulálja. Azt a Mandelát, aki a faji megkülönböztetés ellenzőinek körében, a Dél-afrikai Köztársaságban és világszerte a szabadság és az egyenlőség jelképe. Ehhez képest azzal, hogy Horthy Miklós országlása alatt több mint 200 ezer magyar katona és több mint 500 ezer, Horthy csendőrségének aktív asszisztenciájával deportált magyar zsidó halt meg, lényegesen elnézőbb. „Én úgy gondolom, hogy fontosabb egy államférfinek a magyarsághoz való viszonya, hogy mit tett a magyarságért, mint az, hogy mondjuk hogyan viszonyult a zsidósághoz.” – mondá a hölgy. De lépjünk túl ezen a (minimum) buta asszonyságon. Semmi kedvünk vele politikai, pláne történelmi vitába bonyolódni. Rögeszmékkel szemben nincsenek észérvek, sem tudományos ismeretek. Mindezekből már amúgyis láthatjuk, hogy egy kis a botránykavarásért a Novák family nem megy a szomszédba.
No de mit kezdjünk ezzel a főispánnal, aki a kormány neofasiszta “ellenzékének” feljelentésére első füttyre ugrik?! Dr. Sára 1979-ben született. Vagyis talán ha tízéves lehetett, amikor a “nép ellensége”, Horn Gyula átvágta a vasfüggönyt és ezzel véget vetett egy egész történelmi korszaknak, a hidegháború korának. Megszüntette a Kelet és a Nyugat szembenállását. Megalapozta a Szovjetunió felbomlását. Megállapodott a szovjet csapatok kivonásáról. Kezdeményezte Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.
Vagyis Horn Gyula volt az az államférfi, aki az első pillanattól kezdve határozottan, a mindenkor a magyar érdekeket képviselve vett részt a rendszerváltásban. Mindeközben a kis Novák Előd és neje, továbbá Dr. Sára főispán még a finomfőzeléket majszolták az általános iskola menzáján. Horn Gyuláról Németországban utcát neveztek el, az Európai Parlament brüsszeli székházában pedig konferenciaterem viseli a nevét. Bátran kimondhatjuk, hogy Novák Előd “médiavállalkozó” és kommunikátor, büntetőeljárás alatt álló országgyűlési képviselő és Dr. Sára főispán manapság a fasorban sem lennének Horn Gyula történelmi léptékű hagyatéka nélkül.
Végezetül és éppen ezért azonban zárszóként szögezzük le, hogy Horn Gyula egy hangyányival sem lesz kevesebb azáltal, hogy április 20-tól, amikor a harmincapos határidő lejár, nem lesz róla sétány elnevezve Budapesten. A szégyen – mint mostanában már oly sokszor – megint Magyarországé.