Apukám, aki szinte egész életében katona volt, egyszer, még gyerekkoromban elmesélte nekem, hogy az öregek miért adomáznak mindig a háborúról. Általában az „első háború” volt a téma, meg Doberdó, meg a „taljánok”. Nem nagyon értettem, hogy hogyan és miért lehet erről annyit beszélni, míg Apám meg nem magyarázta. Ezek az emberek egész életüket a szülőfalujukban élték le, és csak katonaként kényszerültek elhagyni azt. A háború megadta nekik a lehetőséget, hogy más, távoli vidékeket, országokat is lássanak, még ha csak a lövészárok fenekéről, golyózáporban is. Ezért nosztalgiáztak folyton egy pohár bor mellett, amikor munka után leültek a kocsmaudvaron, ezért meséltek legendákat a hőstetteikről az unokáiknak.
Ez jut nekem mindig eszembe, amikor Orbán Viktort, a nagy magyar harcimarcit hallom a seregről áradozni. Ő persze katonaként Felcsútról csak Lentibe tette át a székhelyét, ami – lássuk be – nem egy Doberdó. Golyózápor helyett is csupán a helyi katonai elhárítótiszt szúrós tekintetét kellett elviselnie, miközben katonatársait vamzerolta (egyike ezeknek, mint tudjuk, Simicska Lajos volt, aki a közülük a legokosabbnak számított). Az elmúlt 12-13 évben már-már a focihoz hasonló vonzalom alakult ki Orbánban a hadak iránt is.
Mint emlékezetes, a sorkatonai szolgálat megszüntetésére 2005. elején került sor. 2003-ban döntött úgy a Medgyessy Péter által vezetett MSZP-SZDSZ kormány, hogy 25-30 ezer fős állománnyal hivatásos hadsereg működtetésére kell áttérni. A sorállomány megszűnéséhez egy 1977-ben indult folyamat vezetett, amikor az addig 24 hónapos szolgálat előbb 18 hónapra, 1990-ben 12 hónapra, majd 1997-től 9 hónapra csökkent. Ezzel együtt a korábban 75-80 ezer fős sereg létszáma 1998-ra 29 ezerre csökkent. Az akkoriban bruttó 100 ezer forintos bérért szolgáló hivatásos katonák esetében az volt az elképzelés, hogy néhány éven belül ők legyenek a legjobban fizetett állami alkalmazottak. 2022. januárjában az akkori honvédelmi miniszter, Benkő Tibor úgy nyilatkozott, hogy „a tárca célja, hogy 2028-ra harmincezer aktív és húszezer önkéntes tartalékos katona legyen a rendszerben”. Évekig fel sem vetődött a gondolata vagy a lehetősége annak, hogy Magyarországon visszatérnének a szinte mindenki által gyűlölt kötelező sorozáshoz. Mostanáig.
Gyorsan jegyezzük meg, hogy ha valamivel manapság meg lehet riasztani egy fiatalt, az a kötelező bevonulás. Különösen így, háborús időkben. Az aggódó apák és anyák tömegei sem arra vágynak, hogy gyermekeik hősi tetteiről, pláne hősi haláláról várják a híreket. Ez azonban az Orbán-kormányt szemmel láthatóan nem érdekli. A veszély viszont annál is inkább reális, mivel a jogszabályi körülmények átalakítását már meg is kezdték. Az gránitszilárdságú Alaptörvény immár sokadik módosításával könnyebben elrendelhetővé tették a szükségállapot és az „összehangolt védelmi tevékenység” elrendelését. Úgy módosították a Büntető törvénykönyvet, hogy már a hadiállapot kihirdetését célzó javaslat benyújtásának (!) pillanatától büntethetővé válnak mindazok, akik nem akarnak bevonulni, vagy megpróbálnak kibújni a hadkötelezettség teljesítése alól.
Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy Orbán Viktor egy pillanatig sem habozott, habozik, ha hatalmának bebetonozása érdekében bármilyen rendkívüli helyzetet kell kihirdetnie. Imádja a rendeleti kormányzást, és ehhez a 133 bátor, demokrata Fideszes és KDNP-s képviselő a magyar „jogállamiság” minden lehetőségét az ő rendelkezésére bocsátja.
Nem lennék én most sorköteles fiatal, vagy katonai szolgálatra kötelezhető érett férfiember sem. Ötvenéves koráig ugyanis minden alkalmas magyar állampolgár sorkatonai szolgálatra kötelezhető.
Nem tudhatjuk, hogy Orbán ki ellen és milyen háborúra készül. Napról napra tapasztaljuk, hogy a magyar hadsereg felfegyverzése rohamtempóban fokozódik. A korábban erősen visszafejlesztett honi fegyvergyártás mára új lendületet kapott. A honvédelmi miniszter gyára repülőgépet szállít a magyar katonáknak. A kormány (?) megvásárolta a Hirtenberg aknavetőgyárat és kézifegyvergyár épül Kiskunfélegyházán. Nagy számú francia helikopterbeszerzésre is sor került. Amerikából új, AMRAAM típusú rakétarendszerek érkeznek egymilliárd dollár értékben. Egyidejűleg német Leopárd harckocsikkal bővül a magyar arzenál. Nem kevésbé nagy üzlet a Magyarország és a német Rheinmetall közötti megállapodás. Hamarosan nálunk is elkezdik gyártani a világ egyik legmodernebb páncélozott gyalogsági harcjárművét, a Lynxet. Ebből már exportra is jut majd.
Vagyis van és lesz itt harceszköz bőven. Jó üzlet a fegyver a gyártóknak – és azoknak is, akik azt megveszik. Ezek a vásárlások általában bölcs megfontolások eredményeként jönnek létre, s a döntésben – gondolom – a vevő képviselőjének munkáját szerény, de nem sértő mértékben honorálják is az eladók. Emlékezetesen jó példa erre a Gripen vadászgépek beszerzése. A fegyver azonban, ha nincs aki használja, rendszeresen gondozza, karbantartsa, rövidesen nem lesz más, csak ócskavas. Szükség van tehát szakképzett kezelő személyzetre is. A magyar ember azonban, különösen a felkészült, tanult, képzett magyar ember, nem akar önkéntes katona lenni…
Innen aztán egyenes út vezet a sorozáshoz. Arról nem is beszélve, hogy azok a sorkatonák, akik éppen nem háborúznak, roppant alkalmasak karhatalmi feladatok ellátására, mint ahogy erre nézve ugyancsak megszülettek már a rendelkezések. Ugyanis kevés és egyre kevesebb a rendőr is.
A diktatúrát és a diktátor hatalmát azonban meg kell védeni. Ha kell, hadiállapot elrendelésével, ha kell kötelező sorozással. Erről szól a történet. Pedig nem is olyan régen még Márki-Zay Pétert vádolta a kormánypropaganda azzal, hogy háborúba akarná sodorni az országot, miközben Orbán Viktor maga volt béke felkent angyala.
Fénykép: a Lynx páncélozott gyalogsági harcjármű
A szerző Facebook-bejegyzése 2022. november 6-án.