A Huanan piac bejárata 2020. január 17-én, Wuhanban – Fotó: Getty Images
Telex
Fontos adatok bukkanhattak fel váratlanul a koronavírus genetikai információinak megosztására szolgáló tudományos adatbázisban. Az adatokat kínai kutatók töltötték fel, és nem sokkal később el is tűntek – de addigra más tudósok már letöltötték azokat, az első elemzések alapján azt állítják, fontos bizonyíték kerülhetett elő arra, hogy a világjárványt okozó vírus állatokról, méghozzá nyestkutyákról ugorhatott át emberre. Azonban továbbra is sok a kérdés a Telexnek nyilatkozó szakértő szerint. Ha az adatok stimmelnek, az sem jelenti a nyomozás végét, a politikával átitatott, nagy eredetvitát pedig pláne nem juttatja nyugvópontra, de jelentős lépés a járvány kutatásában.
A SARS-CoV-2 koronavírus eredete a mai napig forró témának számít nemcsak tudományos körökben, de a közbeszédben is. Egyrészt azért, mert a Covid-19 betegséget okozó és ezzel a világjárványt is kirobbantó vírus eredete utáni tudományos nyomozás még mindig tart; másrészt azért, mert a kérdést a kezdetek óta átitatja a politika, ami jelentősen megnehezíti a tisztázását. Ezzel együtt az eddig született és komolyan vehető tudományos bizonyítékok zöme abba az irányba mutat, hogy a vírus nem egy laborból szabadult el, hanem természetes úton került át állatról emberre. Mivel azonban a laboreredet sem zárható ki teljesen, mai napig tartja magát ez a hipotézis is.
Legutóbb február végén élénkült fel az eredetvita, amikor két amerikai hírszerző ügynökség is jelezte, hogy azt a forgatókönyvet tartják valószínűbbnek, hogy a vírus laborból szivároghatott ki. A nagy médiavisszhang ellenére azonban új információ valójában nem derült ki a laborszivárgás témájában. Magáról a laboreredet elméletéről, a vírus eredetének tudományos kutatásáról, illetve a hírszerzői jelentések miatt újra előtérbe került eredetvitáról ebben a cikkben írtunk részletesen.
Bő két hetet kellett csak várni az újabb fejleményre:
virológusok, genetikusok és evolúcióbiológusok egy nemzetközi csoportja azt állítja, kínai kutatók által elérhetővé tett adatok alapján közelebb juthatott a járvány kialakulásának egy hiányzó láncszeméhez.
Mit tudtunk eddig?
A vírus „természetes eredete” alatt általában nemcsak azt szokás érteni, hogy a természetben alakult ki, hanem azt is, hogy magától ugrott át az emberre (ezt hívják zoonózisnak), és nem egy laborból kiszabadulva kezdett fertőzni. Azt, hogy ezt a természetes eredetet milyen tudományos eredmények támasztják alá, nagyrészt már a 2021-es cikkünkben is bemutattuk, az azóta született legfontosabb bizonyítékokat pedig a március eleji cikkünkben ismertettük. Elsősorban két összefüggő tanulmányt érdemes megemlíteni, amelyek tavaly júliusban jelentek meg a Science folyóiratban, és minden korábbinál alaposabban érveltek amellett, hogy a járvány a vuhani piacról indult el, ahol a vírus az ott árult élő vadállatokról ugorhatott át emberekre. A szerzők főbb megállapításai:
- Fotókat szereztek 2019 végéről, amelyeken a vuhani Huanan piacon árult, ketrecekben tartott vadállatok láthatók, például nyestkutyák és vörös rókák, amelyekről tudjuk, hogy fogékonyak a koronavírus-fertőzésre és a vírus továbbadására is. (A fotókat egy, a piacon tapasztalt higiéniai kockázatok miatt aggódó állampolgár töltötte fel a helyi közösségi médiába, ahonnan villámgyorsan törölték is a képeket.)
- Ezeket az állatokat épp annál a standnál vagy a körül árulták, ahol a járvány kitörése után a kutatók számos felületen azonosították a koronavírust, például ketreceken, kocsikon és a lemészárolt állatok feldolgozására használt gépeken.
- A kutatóknak fotók és genetikai adatok alapján sikerült nagyon részletesen feltérképezniük a járvány első napjainak a lefolyását, egészen a konkrét standig, ahol a vírus átugorhatott állatról emberre. A genetikai elemzés során azt a kéthetes intervallumot is meg tudták becsülni, amikor ez az ugrás két egymástól független alkalommal is megtörténhetett – ugyanis a vírusnak kezdetben két külön változata is terjedni kezdett, amelyek valószínűleg még állatokon belüli mutációk során alakultak ki, mert a mai napig nem találtak olyan variánst, amely a kettőt genetikailag összekötné. Az egyik ugrás november végén, a másik december elején történhetett.
- Az egyik tanulmány bemutatja, hogy épp azokban a hetekben történt a piacon a járvány első nagy dokumentált kitörése, amely aztán a szélesebb közösségbe is kijutott.
Arra azonban egészen eddig nem volt konkrét genetikai bizonyítékuk, hogy a piacon akkor és ott árult állatok valóban megfertőződhettek. Most azt állítják, hogy erre utaló adatok kerültek napvilágra. Amit azonban fontos kiemelni: fertőzött állat nyomait továbbra sem találták meg, csak a vírus és az általa megfertőzni képes állat együttes jelenlétének nyomait.
Egy potenciális láncszem: a nyestkutya
Maguk az adatok valójában nem újak, csak eddig nem voltak elérhetők a maguk teljességében Kínán kívül. Kínai kutatók már tettek közzé róluk egy preprint (azaz még lektorálatlan) elemzést tavaly februárban, az a tanulmány azonban arra a megállapításra jutott, hogy nem azonosítható a mintákban potenciális állati vírushordozó, így nagyon valószínű, hogy a mintákban talált koronavírus már megfertőzött emberekben juthatott be a piacra. Ezt a megállapítást már akkor több kutató erősen megkérdőjelezte.
Érdemes felidézni, hogy Kína – amely a mai napig rengeteg kritikát kap, amiért elzárkózik a járvánnyal kapcsolatos adatok transzparens megosztásától – már a járvány elején is nagy erőkkel azt a narratívát tolta, hogy a vírus nem is Kínában bukkant fel, a járvány eredete nem kínai. Ezért több kínai kutatás is azt bizonygatta, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a piacon, állatról emberre ugorva indult volna a járvány. Ennek részeként egy ideig ahhoz is ragaszkodtak, hogy a vuhani piacon nem is árultak élő állatokat, de ezt az állítást a tudomány viszonylag hamar cáfolta. A piaci járványeredet tagadásának stratégiája azonban annyiban biztosan visszaütött, hogy ugyanez a Kína által hangsúlyozott bizonyítékhiány táplálja a laboreredet hipotézisét is, amely viszont rájuk nézve jóval károsabb.
A szóban forgó adatokat mindenesetre a tavaly februári tanulmányt jegyző, a kínai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központhoz (CCDC) köthető kutatók idén év elején szép csendben feltöltötték a GISAID nevű nyílt hozzáférésű platformon, amelyet az influenzavírusok és a SARS-CoV-2 koronavírus genetikai adatainak megosztására használnak világszerte. Itt véletlenül szúrta ki ezeket a múlt héten egy francia kutató, Florence Débarre, aki értesítette az európai, észak-amerikai és ausztrál kollégáit, aki letöltötték és elemezni kezdték az adatokat, mielőtt azok újra eltűntek volna a platformról.
A szekvenciák a járvány elején, 2020 januárjában a Huanan piac standjainál és azok körül vett mintákból származnak. A most rövid ideig Kínán kívül is elérhetővé vált adatokat elemző, Kristian Andersen, Edward Holmes és Michael Worobey által vezetett csapat arra jutott, hogy a tavalyi kínai elemzés nem adott teljes képet: több, a piacról begyűjtött, koronavírust tartalmazó mintában is állati eredetű genetikai anyagot találtak, amely egy jelentős része nyestkutyáktól származik – amelyekről már korábbi kutatásokból tudjuk, hogy könnyen el tudják kapni és terjeszteni a koronavírust.
Azt a kutatók is hangsúlyozták az adatok ideiglenes elérhetővé válásáról és az elemzésükről először beszámoló Atlanticnak, hogy az eredményeik nem tekinthetők közvetlen bizonyítéknak arra, hogy a piacon akkoriban fertőzött nyestkutyák voltak. De mivel arról már lecsúsztunk, hogy közvetlenül a piacon árult állatokból vegyünk mintát – és a jelenlegi ismereteink szerint ilyen mintavétel akkoriban nem történt –, valószínűleg ez a legközvetlenebb ilyen típusú bizonyíték, amire számítani lehet.
Hogy a kínai kutatók miért szedhették le a rövid ideig közzétett adatokat? Ez egyelőre nem világos, és erre a kérdésre a tavaly közzétett kutatásukat vezető George Gao sem válaszolt a Science magazinnak, csak annyit mondott, hogy szerinte semmi új nem derül ki az adatokból. A Science azonban megjegyzi, hogy a kínai kutatók tavalyi preprintjének a státusza „közzétett”-ről „ellenőrzés alatt”-ra változott, ami arra utal, hogy úton van afelé, hogy megjelenjen egy lektorált folyóiratban. Márpedig a folyóiratok gyakran megkövetelik a közzététel az adatok közzététel előtti megosztását.
Furcsa, hogy a médiában jelent meg először
Az új eredmény tehát nem perdöntő, de újabb fontos – jó eséllyel az eddigi legfontosabb – adalék a természetes eredetet alátámasztó, egyre kiterjedtebb bizonyítékokhoz. Kérdések azonban még bőven maradnak.
Maga az elemzés is nyitva hagy bizonyos kérdéseket: nem zárja ki például azt, hogy a nyestkutyákon kívül más állatok is hordozhatták a vírust a piacon, és így azt sem, hogy nem is vagy nemcsak a nyestkutyák fertőztek meg embereket, hanem más állatok (is). A nyestkutya erős jelölt, de a keresést az elemzést készítő kutatók szerint is folytatni kell.
Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem kutatója a Telexnek azt mondta, mivel egyelőre nem érhető el maga az elemzés, nem ismertek a részletei, ami szintén kérdéseket vet fel. „Nem biztos az sem, hogy köztes gazda lehetett a nyestkutya, hanem lehet, hogy amplifikációs gazda volt, ami már a pandémiás vírust amplifikálta a piacon” – mondta.
A köztes gazda az a szervezet, ahol a vírusnak kialakulhat olyan változata, amely aztán az embert is meg tudja fertőzni. Aztán ez vagy már egyből eljut az emberhez, vagy talál magának egy amplifikációs közeget: egy nagyon fogékony állatot, amely az emberi fertőzőképesség szempontjából egy kész vírust kap, és mivel könnyen fertőződik és gyorsan üríti a vírust, nagy hatékonysággal tudja terjeszteni, „felerősíteni”. Influenzánál például ez szokott lenni a sertés, de a menyétfélék is alkalmasak erre – tette hozzá Kemenesi, aki szerint ha a menyétkutya csak amplifikációs közeg lett volna, akkor akár más állatok, például a tobzoska is lehetett köztes gazda.
Emellett a bejelentés körülményei is hagynak kívánnivalót maguk után, hiszen mindezt, amit a friss eredményekről fentebb írtunk, kizárólag az Atlantic cikkéből illetve a lapnak nyilatkozó kutatók elmondásából – majd később más médianyilatkozatokból – lehet tudni. Egyelőre semmilyen tudományos publikáció nem jelent meg, még preprintként sem, és a nyers adatokat, illetve az elemzés módszertanát sem tették még közzé a kutatók. (Frissítés: cikkünk megjelenése után három nappal megjelent az elemzést bemutató preprint.)
Kemenesi szerint ha a laboreredet propagálóin mindig a transzparenciát, az ellenőrizhető adatok hiányát kérik számon, akkor ez az igény ezúttal is joggal merül fel, és szerencsésebb lett volna előbb tudományos közleményben beszámolni az eredményekről, és utána nyilatkozni róla. Így olyan módszertani kérdések is felmerülnek szerinte, hogy bár az újságcikkek szerint a kutatók a GISAID-re feltöltött adatokat használták, maga a GISAID nem tesz közzé olyan háttéradatokat, mint amilyenekre a kutatók hivatkoznak, csak már feldolgozott szekvenciákat, tehát nem világos, hogy pontosan milyen információkhoz jutottak a platformon rövid ideig elérhetővé tett szekvenciákból, és amit máshonnan tudnak, azt pontosan honnan.
„Ha bebizonyosodik, akkor ez tényleg az eddigi legjobb bizonyíték lehet az állati eredetre, és össze is cseng az eddigi indikációkkal. A probléma, hogy ez most még nagyon nehezen megítélhető, hiszen még nem látunk részleteket. Ennek az egésznek a módja nagyon furcsa, de maga az eredmény ígéretes”
– összegezte Kemenesi.
Gyanúsított van, de gyilkos fegyver nincs
Az eredmények publikálása azonban hamarosan megtörténhet, erre a kutatás egyik résztvevője is utalt a Twitteren, de az egyik vezetője, Michael Worobey is azt mondta a Science-nek, hogy amint teljesen készen lesznek, jönnek a részletekkel is. És erről beszélt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) koronavírus-járvány elleni fellépését irányító Maria van Kerkhove is – ugyanis a WHO-nak már tartottak egy prezentációt.
Az Atlantic cikke is utalt arra, hogy kedden a kutatók bemutatták az eredményeiket a WHO új kórokozók eredetével foglalkozó tudományos tanácsadó testületének (SAGO) egy sietve összehívott találkozón, ahol az adatokról még tavaly közzétett elemzést jegyző kínai kutatók is jelen voltak. Ez a prezentáció sem publikus, viszont a WHO épp péntek délután tartott egy sajtótájékoztatót, ahol ez a téma is röviden szóba került, majd az újságírói kérdések nagy része is erre vonatkozott. A sajtótájékoztató videón visszanézhető itt.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz WHO-főigazgató itt azt mondta, hogy vasárnap értesítették őket az új adatokról és a készülő elemzésről. „Amint tudomást szereztünk ezekről az adatokról, felvettük a kapcsolatot a kínai CDC-vel, és sürgettük őket, hogy osszák meg azokat a WHO-val és a nemzetközi tudományos közösséggel, hogy elemezni lehessen azokat” – mondta, hozzátéve, hogy a járvány kezdete óta folyamatosan nagyobb transzparenciára és együttműködésre kérik Kínát.
Maria van Kerkhove újságírói kérdésekre részletesebben is beszélt arról, mit tudtak meg, de az elemzést részleteiben még ő sem ismerte. „Azt már tudtuk, hogy voltak olyan környezeti minták a Huanan piacról, amelyek pozitívak voltak a SARS-CoV-2-re. Ez az információ tavaly vált elérhetővé. Ez a részletesebb elemzés mélyebbre merül a rendelkezésre álló információkban és a metaadatokban. […] A nekünk bemutatott frissített eredmények azt sugallják […], hogy egyrészt molekuláris bizonyíték van arra, hogy a Huanan piacon állatokat árultak, és ez új információ. Másodszor, hogy a DNS, amelyet azonosítottak, számos különböző állatot tartalmaz, beleértve a nyestkutyákat is. Más tanulmányokból pedig tudjuk, hogy a mosómedve kutyák fogékonyak a Sars-CoV-2-re” – foglalta össze.
„Világossá kell tennünk, hogy a vírust nem azonosították a piacon lévő állatban vagy a piacról származó állatmintákban, és nem találták meg azokat az állatokat, amelyek megfertőzték az embereket. Amit találtak, azok nyomok.
Nyomokat szolgáltatnak, amelyek segítenek megérteni, hogy mi történhetett. Az egyik fontos információ, amivel jelenleg nem rendelkezünk, az az, hogy ezek az állatok honnan érkeztek.” Van Kerkhove szerint a legnagyobb probléma az, hogy mint most látható, ezek az adatok léteznek, mégsem álltak eddig a tudományos közösség rendelkezésére, holott már évekkel ezelőtt közzé kellett volna tenni ezeket. Az egyik fő üzenet szerinte, hogy van létezik még több adat, és amíg nincs előttük minden elérhető adat, addig minden lehetséges forgatókönyv az asztalon marad a vírus eredetéről, beleértve a laborszökés hipotézisét is.
Michael Ryan, a WHO egészségügyi vészhelyzeti programjának igazgatója ahhoz hasonlította a vírus eredete utáni nyomozást, mint amikor anélkül kell kiraknunk egy puzzle-t, hogy látnánk róla a képet: „Minél több darab van a megfelelő helyen, annál inkább kezdesz látni egy képet. De sosem vagy biztos abban, hogy mit építesz. Sosem vagy biztos abban, hogy egy darab mit csinál, amíg nem helyezed a darabot az összes többi darab összefüggésébe, és akkor kezd kialakulni egy kép, és a magabiztosságod szintje a képet illetően nő, ahogy egyre több darabot teszel a megfelelő helyre. Ez [a mostani eredmény] egy újabb darabja a kirakósnak. Egy fontos darab, de nem ez határozza meg, hogy mit mutat a kép. De lehetővé teszi a tudománynak, hogy elvégezze a munkáját. […] Ha több adatot szerzünk, meg fogjuk kapni a válaszokat” – mondta.
Összegezzük is hát, hová illik akkor ez az új darabka a kirakósban. Azt már tudtuk, hogy az első ismert fertőzések a piac környékére összpontosultak; a vírus genetikai nyomait megtalálták a piac standjain, ahol bizonyítottan élő állatokat árultak és dolgoztak fel; a nyestkutyák pedig bizonyítottan hatékony terjesztők, és bizonyítottan megtalálhatók voltak a piacon. A mostani elemzés ehhez azt tette hozzá, hogy a nyestkutyák pont akkor és pont ott voltak a piacon, ahol a vírus. Az Atlantic érzékletes analógiája szerint: mintha megtalálnák egy gyanúsított DNS-ét a bűntett helyszínén.
Az viszont, hogy a gyilkos fegyver meglesz-e, erősen kétséges. Joel Wertheim, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem evolúciós biológusa, aki maga is részt vesz az adatok elemzésében, a Science magazinnak azt mondta, a természetes eredet hipotézisének kritikusai meggyőzőbb bizonyítékokat várnak el, mint amilyeneket a tudomány nyújtani tud: „Nem lehet megfigyelni egy új vírus állatokról emberre történő zoonotikus átvitelét. Egyszerűen soha nem fogunk ilyen szintű adatokhoz jutni.”
