Szerdán megszavazta az Európai Parlament azt az új jogszabályt, amelynek célja megvédeni az uniós újságírókat és médiát a politikai, gazdasági beavatkozástól.
A törvény egy sor médiaszabályozási rendelkezést tartalmaz, amelyet a tagállamoknak be kell építeniük saját jogrendszerükbe. A jogszabálycsomag egyebek mellett kötelezettségeket ír több olyan médiaszabályozási területeken, amelyek Magyarországon a médiarendszer sajátosságai miatt az érdeklődés terében állnak. A törvény hatással lesz a jövőben a közszolgálati média vezetőjének kiválasztási folyamatára, az állami reklámköltések elosztására is, és szigorítja az újságírói megfigyelések lehetőségét is.
Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely (MMM) vezérigazgatója szerint a törvény egyik jelentősége az, hogy bár a médiaszabályozás eddig teljesen tagállami hatáskör volt, a tagállamoknak sikerült néhány alapvetésben megállapodásra jutniuk. És bár nem övezte teljes támogatás – a fideszes EP-képviselők vagy az elfogadás ellen szavaztak, vagy részt sem vettek a voksoláson –, elfogadták az Európai Parlamentben a törvényt. A MMM vezérigazgatója felhívta a figyelmet: azért fontos értékelni azt, hogy egyáltalán megszületett a jogszabály, mert vélhetően még öt éve sem gondolta senki, hogy uniós jogszabály születhet a médiaszabályozásról. Komoly tárgyalások előzték meg a jogszabályalkotást, hogy többséget kapó kompromisszum születhessen róla.
– Magyarország szempontjából kifejezetten relevánsak az állami reklámköltések szabályozására vonatkozó rendelkezések. Többféle javaslat volt terítéken, de a szöveg diszkriminációmentességet és átláthatóságot ír elő. Majd jogászokkal kell alaposan végigbeszélni, hogy ez Magyarországon milyen módon lehet majd alkalmazni. Az ugyanis viszonylag ismert, hogy az állami reklámköltések a kormánypárti média finanszírozást célozza. Ezért lesz izgalmas, hogy hogyan lehet Magyarországon átültetni a gyakorlatba ezt az uniós törvényt. Szintén javíthat valamelyest a magyar médiahelyzeten a közszolgálati média vezetőjének kiválasztását szabályozó rendelkezés. Legalább ennyire fontos, hogy az újságírók titkos megfigyelését szigorítják. Merthogy idehaza újságírókat és médiavállalkozót is megfigyeltek, és azóta sem derült ki, hogy ki, miért és hogyan adott rá engedélyt. Noha sokan szkeptikusak a törvény miatt, és ez nem fogja megoldani a magyar média strukturális problémáit, de vannak benne olyan részek, amelyek kifejezetten segíthetik a magyar médiarendszer működését – fogalmazott a kutató.
A közszolgálati médiát érintő rendelkezés például lényegében azt jelenti, hogy a vezető kiválasztását pályázati eljárás irányába tolják el. Urbán Ágnes szerint ez ugyan keveset javíthat a kiválasztás politikai meghatározottságán, de a kormány mégis csak bele lesz kényszerítve egy pályázati eljárás lefolytatásába. Mint mondta, az elfogadott pontos törvényszöveget jogászokkal fogja a műhely megvizsgálni. A keddi plenáris ülésről tudósító Népszava egyébként azt írta: többen szorgalmazták az uniós jog betartatásáért felelős Európai Bizottságot, hogy a tagállamokon szigorúan kérje majd számon az európai médiaszabadság törvény tiszteletben tartását. Lapunk kérdésére a jogszabályt előterjesztő Sabine Verheyen egy sajtótájékoztatón arról beszélt: az EU több tagországban merültek fel problémák a médiaszabadsággal kapcsolatban, és ez a törvény a független média megvédése érdekében készült.
Noha a közösségi oldalakat is a média közé szokás sorolni, azokra ennek a törvénynek a hatálya nem terjed ki. Ennek apropóján Urbán Ágnes emlékeztetett: a legnagyobb közösségi oldalakra vonatkozó szigorúbb uniós szabályokat már korábban elfogadták, és folyamatosan lépnek hatályba.
