Visszafordíthatatlanul kormány- és pártsajtóvá süllyedt a közmédia – fogalmazott a Transparency International jogi igazgatója, miután a Direkt36 belső levelezések alapján feltárta, hogyan foglalt teret a kormány az MTI-nél.
– Ez a sajtószabadság arcul csapása, de nincs ebben semmi meglepő. A közmédia, ezen belül az MTI a Fidesz által kiépített hatalomgyakorlás egyik része, és láthatóan visszafordíthatatlanul kormány- és pártsajtóvá süllyedt – fogalmazott lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója egy, a Direkt36 birtokába jutott belső levelezés nyomán. Az oknyomozó portál a közmédiás levelezéseken és cenzúrázott cikkeken keresztül mutatta be a Telexen pénteken közzé tett írásában, hogyan vették át a politikai szempontok a független hírszerkesztés helyét a közpénzből működő szervezetnél, és mennyire magától értetődő, hogy a kormány kommunikációs emberei beleszólnak a tartalomba.
A cikk szerint például az Orbán Viktor programjairól szóló tudósításokat aprólékosan, előre megtervezik, meghatározzák, mit fognak kérdezni tőle és mire kell helyezni a hangsúlyt, az MTI tudósítóit a minisztériumi sajtósok sokszor telefonon utasítják, hogyan írjanak meg egy anyagot, s nemcsak a kormányszervek közleményeit kell gyakorlatilag szó szerint kiadni, hanem Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltségének, az Opus Globalnak a közleményeit is. Emellett az MTI sajtónyilvános eseményeket tartalmazó gyűjtéséből a fideszes politikusok programjainak nagy részét szándékosan kihagyják, így a kormánykritikus sajtó nem is tud ezekről tudósítani.
„A választás közeledtével ugyan érthető, de elfogadhatatlan és felháborító, hogy a baloldali ellenzék ismét politikai nyomást akar gyakorolni a magyar közmédiára. (…) Rögzítjük, hogy a magyar közmédiában egyedül a szerkesztői szabadság határozza meg, hogy mi és hogyan kerüljön a híradásokba” – írta hétfői közleményében Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Zrt, valamint Papp Dániel, Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója, miután az ellenzéki pártok bejelentették, a közmédiában terjedő álhírek miatt az EBESZ magyarországi missziójához fordulnak. „Szia, ebből tudnátok írni egy hírt, forrásként rám hivatkozva? Köszi.”
Ezt pedig már Havasi Bertalan, Orbán Viktor miniszterelnök sajtófőnöke írta az M1 csatornaigazgatójának, a közmédiához tartozó állami hírügynökséget, a Magyar Távirati Irodát (MTI) igazgató Németh Zsoltnak a Direkt36 által nyilvánoságra hozott e-mail szerint.A Transparency International jogi igazgatója a Népszavának arról is beszélt, hogy jogi szempontból a bíróságon támadhatatlan az ilyen jellegű befolyásolás és kézi vezérlés, ugyanis a médiaszabadság közvetlen formában nem alkotmányos alapjog, így nincs bíróság előtt érvényesíthető jogcím.
– Az ilyen esetekben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak kellene eljárnia, mely azonban egy foglyul ejtett államban nem képes ellátni a szerepét.
Ahogyan Ligeti Miklós is rávilágított, az MTVA működését az az NMHH felügyeli, amelynek vezetőjét a kétharmados Fidesz-KDNP többségű országgyűlés választja meg kilenc évre. Korábbi elnökének, Karas Monikának a mandátuma az idén szeptemberben járt volna le, ám tavaly októberben lemondott, így utódát, a közszolgálati egyetem volt rektorát, Koltay Andrást még a választások előtt ki tudták jelölni a kormánypártok.
Került szavak
Az M1 orosz híradója úgy számolt be szerda éjjel az ukrajnai „háborús helyzettel” kapcsolatos magyar lépésekről, hogy nem hangzott el az Ukrajnában agressziót végrehajtó Oroszország neve. A 2,5 perces blokk vezető hírében Orbán Viktor videoüzenetét idézték, miszerint Magyarország nem szándékozik katonákat vagy fegyvert küldeni a szomszédos országba, „ahol háború zajlik”. Bár ezután a kormány ukrán menekültek megsegítését célzó döntéséről és Szijjártó Péter ezt fényező genfi felszólalásáról volt szó, a háború szó sem hangzott el többé. A Sberbank csődeljárás alá vonását ismertető negyedik hírből kiderült ugyan, hogy a bank „az ukrajnai orosz harci cselekmények miatti szankciók” hatására vonul ki az európai piacról, a háború jellegéről itt sem tettek említést. A Political Capital (PC) gyűjtéséből pedig az derült ki, hogy láthatóan tudatos, szervezett, átgondolt stratégia alapján próbálja a Kreml befolyásolni a magyar közvéleményt, és brutális méreteket öltött az orosz dezinformációs kampány a magyarországi online térben. H.Gy.
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2022. március 4-én.
