Ungváry Krisztián szerint orosz mintát követett a kormány, amikor kegyelmet adott a terrorizmus miatt elítélt Budaházynak és társainak, és életveszélyes az általuk jelentett szélsőjobboldali erőszak kockázatát figyelmen kívül hagyni. Tóth Mihály jogászprofesszor szerint Novák Katalin döntése példátlan, de felelős a döntésben Varga Judit is. Pulai András arról beszélt, hogy ezzel a szélsőjobboldali választókat akarja maga felé terelni a Fidesz.
Erőszak és kegyelem: miért szabadulhattak Budaházyék? címmel rendezett beszélgetést a CEU a Bibó István Szabadegyetem keretében. A beszélgetésen Ungváry Krisztián történész, az MTA doktora, dr. Tóth Mihály jogász, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára és Pulai András, a Publicus Intézet kutatója vett részt.
A kegyelem bevett jogi forma Európában, és csak a büntetés végrehajtására vonatkozik: tehát nem azt jelenti, hogy a bíróság tévedett volna – mondta Tóth a beszélgetés elején az elnöki döntés jogi hátteréről. A kegyelem a büntetést mérsékelheti vagy törölheti el, elvileg méltányosságból. A jogászprofesszor elmondta, hogy az eddigi elnöki kegyelmek többnyire egészségügyi vagy családi okokat vettek figyelembe a büntetés elengedésekor. Nagy nyilvánosságot kapott Geréb Ágnes ügye; azé az anyáé, aki halálos beteg gyerekével, vagy Simek Kittyé, aki az őt szexuálisan zaklató mostohaapjával végzett. Az ő kegyelmüket részletesen indokolták is a köztársasági elnökök. Novák Katalin most azonban nem fűzött valódi magyarázatot a kegyelemhez, Budaházy egészségügyi és családi helyzete sem indokolta volna – magyarázta Tóth. Budaházy nem is bánta meg tettét, és előélete sem adott volna okot a kegyelemre, hiszen korábban is voltak olyan cselekedetei – például az Erzsébet híd elfoglalása, amikor felfüggesztett börtönbüntetést kapott –, amelyek azt mutatják, hogy nem egyszeri eltévelyedésről volt szó. Budaházyék robbantássorozata volt az első, kifejezetten politikailag motivált, megfélemlítési céllal elkövetett terrorcselekmény Magyarországon.
Tóth jogi szempontból is példátlannak nevezte a kegyelmi döntést: az eredetileg kiszabott 17 év börtönbüntetést az új eljárásban már eleve hat évre csökkentették, figyelembe véve többek között az elhúzódó eljárást és az előzetesben eltöltött időt. A kegyelemmel ráadásul olyan büntetést kapott Budaházy, amit a Büntető törvénykönyv nem is enged. „A magyar jogban nincs olyan, hogy hat évet öt évre felfüggesztenek. Eleve legfeljebb kétéves büntetést lehet felfüggeszteni” – mondta a jogászprofesszor. Novák megtehette volna, hogy harmadolja a hatéves büntetést, és annak végrehajtását függeszti fel, de valamiért nem ezt tette. Tóth szerint az sem egyértelmű, hogy mikortól kezdődik az öt év közügyektől való eltiltás számítása, amelyet mellékbüntetésként kapott Budaházy: alapesetben a (börtön)büntetés lejárta utáni öt évről lenne szó, de lehet, hogy már most elindult.
Tóth Mihály arra is felhívta a figyelmet, hogy a kegyelmet ugyan a köztársasági elnök adja, ám az igazságügy-miniszter az, aki hivatalosan felterjeszti a kérelmeket az elnöknek.
Sőt a miniszternek (tehát Varga Juditnak) ellenjegyeznie is kell az elnöki kegyelmet. A döntés politikai felelőssége tehát megoszlik az elnök és a miniszter között.
A terrorizmus miatt elítélt Budaházy
Társai után a terrorizmus miatt elítélt Budaházy Györgynek is elnöki kegyelmet adott Novák Katalin. Budaházyt márciusban ítélték másodfokon hat év fegyházra, mert szélsőjobboldali csapatával az általuk gyűlölt társadalmi csoportok és politikusok ellen hajtottak végre többek között Molotov-koktélos támadásokat. Novák nem indokolta, miért kapott kegyelmet Budaházy, csak Ferenc pápa budapesti látogatására hivatkozott.
Budaházy Györgyöt és társait az úgynevezett Hunnia-perben ítélték el egyebek mellett terrorizmusért. Röviden összefoglalva: a Budaházy által alapított és vezetett szélsőjobboldali csapat az általuk gyűlölt társadalmi csoportok és politikusok ellen hajtott végre támadásokat, erőszakkal próbálták volna az általuk vágyott irányba terelni a politikai életet. A csoport egyre inkább eldurvult, a kis értékű rongálásoktól indulva a végén már robbantásos merényletsorozatot terveztek.
A csapat – a teljesség igénye nélkül – rálőtt Hiller István szocialista politikus házára, Molotov-koktéllal támadta meg a Broadway jegyirodát vagy – a Pride-ra időzítve – meleg férfiak által látogatott szórakozóhelyeket, több országgyűlési képviselő ellen hajtottak végre összehangolt, gyújtogatásos támadást, személyes sértettség miatt megverették Csintalan Sándor műsorvezetőt, később egy ATM felrobbantásával próbáltak pénzt szerezni, 2009-ben pedig már robbantásos merényletsorozatot terveztek.
Tavaly márciusban tizenhét év fegyházra ítélték Budaházyt, később egy megismételt eljárásban ezt hat évre csökkentették.
Pulai András azt mondta, meglepődne, ha nem politikai szándékkal engedték volna szabadon Budaházyt, és ezt nem csak arra alapozza, hogy Varga Judit igazságügy-miniszternek is rá kellett bólintania a kegyelemre. Szerinte az utóbbi hónapokban a Fidesz ismét elkezdett gesztusokat tenni a szélsőjobboldalnak. „A Fidesz a mérsékelt táborból már nem tud visszahódítani szavazókat” – mondta a politológus. A jogállamisági viták rendezése az EU-val, a tanártüntetések vagy az egészségügy helyzetének kezelése lehetne olyan téma, amely hatna a mérsékeltebb szavazókra, de ezekben a kormánypárt nem tud előrelépni, ezért fordul a szélsőjobb felé. Már csak azért is, mert egy túl erős Mi Hazánk akár kellemetlenné is válhat a Fidesznek. Ha ugyanis szintet lépne a Mi Hazánk népszerűsége, akkor a vezetői „önállósodhatnának, és elszabadult hajóágyúként” viselkedhetnének – mondta Pulai. Ennek bizonyítékát látja a kutató abban is, hogy egy szabadulása után adott interjúban Budaházy inkább Orbán Viktor mellé állt a Mi Hazánkkal szemben.
Ezzel vitába szállva Ungváry Krisztián azt mondta, hogy akár egy 15 százalékkal a parlamentben lévő Mi Hazánk sem gyengítené a Fideszt: egyrészt mert a Mi Hazánk vezetői nem függetlenek a Fidesztől, ráadásul egy nagyobb, valóban független ellenzéki párt sem tud érdemben fellépni a Fidesszel szemben.
Ungváry szerint a Budaházynak megadott kegyelem hátterében inkább az állhat, hogy az orosz mintát követve Orbán is elkezdi kiszervezni az erőszakot „civileknek”. Orosz modell az álellenzéki pártok létrehozása is, lásd Mi Hazánk. Oroszországban az állam létrehozott terroristacsoportokat például politikai gyilkosságok elkövetésére, ilyen a hírhedt Wagner-csoport is. Az orosz minta követése Magyarországon ugyanazokkal a morális és biztonsági következményekkel fog járni, mint Oroszországban – figyelmeztetett a történész.
A terrorizmus, ami miatt Budaházyt is elítélték, különösen veszélyes a társadalomra – mondta Ungváry –, és e szélsőjobboldali erőszak veszélyességét figyelmen kívül hagyni életveszélyes.
Pulai András beszélt arról a felmérésről, amelyet a Publicus készített a Népszava megbízásából. Ebből az jött ki, hogy tízből nyolc válaszadó hallott arról, hogy Novák Katalin kegyelmet adott Budaházynak, nincs lényegi különbség a Fidesz és az ellenzék szavazói között. Ez szokatlan – mondta Pulai –, mert a két szavazótábor jól elkülönülő információs buborékból értesül a hírekről. Az tehát, hogy a kormánypártiak jelentős része is hallott a kegyelemről, arra utal, hogy a Fidesznek kifejezetten szándékában állt, hogy szavazói értesüljenek róla.
A felmérésből az is kiderül, hogy a fideszesek többsége sem ért egyet a kegyelemmel, ha megmondják nekik, hogy Budaházyt egyebek mellett terrorizmus miatt ítélték el; viszont ha a kérdésben nem szerepel, mit követett el, már jóval többen támogatják. A fideszesek többsége szerint eleve politikai okok miatt ítélték el, ami Pulai szerint a Fidesz kommunikációs gépezetének hatékonyságát mutatja.
A Szabad Európa kérdésére, hogy milyen egyéb következményei lehetnek a kegyelemnek akár a társadalomra, akár a nyomozó hatóságok moráljára, Tóth Mihály azt mondta: nem számít arra, hogy emiatt elbizonytalanodnának a rendőrök, ügyészek vagy akár a bírók. „Meg kell érteniük, hogy a kegyelem része a rendszernek”, és ők elkötelezettebbek annál, hogy egy-két ilyen eset miatt kiábrándulnának hivatásukból. Ami pedig az általánosabb következményeket illeti, Tóth úgy fogalmazott, hogy a döntéshozók valószínűleg nem számítottak arra, hogy ilyen megosztottságot vált ki a Budaházynak adott elnöki kegyelem, legközelebb talán jobban átgondolják a hasonló döntéseket.
Ezek morális dilemmák, egy demokráciában talán értelmezhetők, de egy autoriter közegben, mint a magyar, már nem – fogalmazott Pulai András. Szerinte a Fidesz rendszerének lényege, hogy lebontsa a régi, szerintük betokosodott erkölcsi rendet, és helyébe újat állítsanak. Már legalább 2009 óta építi a Fidesz a saját morális rendjét, „erről szól minden, amit mi a demokratikus elvek lebontásaként értékelünk” – fogalmazott Pulai. Ennek a folyamatnak, a teljesen új politikai berendezkedésnek fontos eleme a Budaházyéknak adott kegyelem is, „mint ahogy államépítésnek mondják azt, amit mi korrupciónak” – tette hozzá a kutató.
Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
