Az Európai Parlament 2023. szeptember 14-i állásfoglalása az európai könyvágazat jövőjéről (2023/2053(INI)) (C/2024/1768)

Az Európai Parlament,

—tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkére,
—tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2006. december 13-i ENSZ-egyezményre,
—tekintettel a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló, 2013. június 27-i marrákesi egyezményre,
—tekintettel az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),
—tekintettel az eredeti művészeti alkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló, 2001. szeptember 27-i 2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2),
—tekintettel a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló, 2006. december 12-i 2006/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (3),
—tekintettel az árva művek bizonyos engedélyezett célokra történő felhasználásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (4),
—tekintettel a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő egyes művek és más teljesítmények hozzáférhető formátumú példányainak a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek érdekét szolgáló, határokon átnyúló, az Unió és harmadik országok közötti cseréjéről szóló, 2017. szeptember 13-i (EU) 2017/1563 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5),
—tekintettel a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő egyes műveknek és más teljesítményeknek a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek érdekét szolgáló egyes megengedett felhasználási módjairól, valamint az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2017. szeptember 13-i (EU) 2017/1564 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (6),
—tekintettel a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (7),
—tekintettel az online tartalomszolgáltatásoknak a belső piacon való, határokon átnyúló hordozhatóságáról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1128 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (8),
—tekintettel a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (9),
—tekintettel a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (10),
—tekintettel a Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozásáról és az 1295/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/818 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (11),
—tekintettel a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2022. szeptember 14-i (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (digitális piacokról szóló jogszabály) (12),
—tekintettel a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (13),
—tekintettel a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára,
—tekintettel a „Mesterséges intelligencia az oktatásban, a kulturális és az audiovizuális ágazatban” című, 2021. május 19-i állásfoglalására (14),
—tekintettel az „Europeana: a fejlesztés következő szakasza” című, 2010. május 5-i állásfoglalására (15),
—tekintettel az „i2010: egy európai digitális könyvtár létrehozásáról” című, 2007. szeptember 27-i állásfoglalására (16),
—tekintettel a Tanács, a rögzített könyvárak tagállami rendszerének alkalmazásáról szóló, 2001. február 12-i állásfoglalására (17),
—tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,
—tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A9-0257/2023),
A.mivel a könyvek alapvető szerepet játszanak társadalmainkban, mivel a tudás, az oktatás, a kultúra, az információ és a szórakozás felbecsülhetetlen értékű forrásai, valamint létfontosságú eszközei az EU értékei, kulturális és nyelvi sokszínűsége és kulturális öröksége megőrzésének és terjesztésének;
B.mivel a könyvek javítják a szókincset és a nyelvi készségeket, segítik az embereket az összetett gondolatok megértésében és kifejezésében, valamint elősegítik a kritikai gondolkodást, a kíváncsiságot, az elemző készségeket, a demokratikus részvételt és a társadalmi befogadást;
C.mivel a könyvek már egészen fiatal koruktól kezdve különösen fontos szerepet játszanak az emberek életében, mivel hozzájárulnak a gyermekek kognitív, érzelmi és szociális fejlődéséhez;
D.mivel az európai könyvágazat az egyik legnagyobb kulturális és kreatív iparág Európában, évente mintegy 600 000 művet adnak ki, és a teljes értéklánc a becslések szerint több mint félmillió embert foglalkoztat az EU-ban;
E.mivel a könyvágazat teljes értéklánca a különböző szereplői – szerzők, kiadók, terjesztők, nyomdák, fordítók, könyvkereskedők, könyvtárak és végül az olvasók – közötti egyensúlyra épül; mivel minden egyes szereplő létfontosságú szerepet játszik, és minden olyan intézkedés, amely valamelyiküket negatívan érinti, kihat az egész láncra;
F.mivel a szerzők minden könyv kreatív forrását és az ágazat gerincét képezik;
G.mivel az európai kiadók, amelyek túlnyomó többsége kkv, vagy akár mikrovállalkozás, döntő szerepet játszanak a kulturális sokszínűség és a véleménynyilvánítás szabadságának biztosításában, lehetővé téve ezáltal a különböző vélemények kifejezésre juttatását;
H.mivel egy könyv létrehozásakor a kiadóknak következetes és kockázatos hosszú távú befektetéseket kell eszközölniük annak érdekében, hogy kreatív alkotások széles skálájának létrejöttét biztosítsák;
I.mivel az európai könyvágazat azon képessége, hogy a közönséget könyvek széles skálájával lássa el, egy hatékony szerzői jogi kereten múlik, amely lehetővé teszi, hogy az értéklánc mindegyik része honorálja az alkotást, és befektessen az új könyvekbe;
J.mivel a könyvágazat alapvető szerepet játszik a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdításában, amelyet csak a kiadói ágazaton belüli szabadság, függetlenség, a szerkesztői sokszínűség és a szerzői felelősség biztosításával lehet gyakorolni;
K.mivel az egyes tagállamok kormányai által a könyvágazatra gyakorolt befolyás és szabályozási nyomás, valamint a szerzők öncenzúrája negatív hatással van a kulturális sokszínűségre és a véleménynyilvánítás szabadságára, ami ellentétes az uniós értékekkel;
L.mivel a nyomtatott könyvek, az e-könyvek és a hangoskönyvek különböző lehetőségeket képviselnek a piacon, és kiegészítik egymást;
M.mivel az európai piacon a könyveladások mintegy 85 %-át (18) a nyomtatott könyvek teszik ki, amelyeket különösen a fiatal olvasók kedvelnek, és amelyek bizonyítottan előnyösebbek a gyermekek fejlődése szempontjából;
N.mivel a könyvesboltok és könyvtárak – különösen a helyi közösségeken belül – az olvasás, a tudás és a kultúra előmozdításának kapujaként szolgálnak, és döntő szerepet játszanak a társadalmi és digitális befogadás előmozdításában;
O.mivel Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja, az ágazat költségeinek ezzel összefüggő emelkedése, a súlyos infláció és a papírválság jelentős kihívások elé állította a könyvágazatot, és akadályozta annak versenyképességét;
P.mivel a Covid19-világjárvány jelentős hatást gyakorolt az európai könyvágazatra, ami a tagállamokban és az értéklánc különböző részein eltérő hatásokat eredményezett; mivel az ágazat ennek ellenére ellenállónak bizonyult e tekintetben, különösen azokban a tagállamokban, amelyek megfelelő és célzott támogatást nyújtottak;
Q.mivel számos, az EU-ban kiadott könyv nem érhető el az európai olvasók számára az uniós piac nyelvi és földrajzi széttagoltsága, és különösen az angolon kívüli nyelvekből – köztük a kevésbé használt nyelvekből – készült fordítások hiánya miatt;
R.mivel a közösségi média, a digitális platformok és alkalmazások népszerűsége miatt egyre kevesebbet olvasunk, ami sok esetben felváltotta a szabadidős tevékenységként folytatott, kedvtelésből való olvasást;
S.mivel a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhető formátumban készített könyvek aránya folyamatosan növekszik, de még mindig nem elegendő;
T.mivel a digitális könyvek elérhetősége megkönnyíti a könyvekhez való hozzáférést a fogyatékossággal élő személyek számára, ehhez azonban megfelelő beruházások szükségesek a különböző formátumok előállítása és a releváns készségek fejlesztése terén;
U.mivel a különböző e-könyv-formátumok közötti kompatibilitás hiánya megerősíti a domináns piaci szereplők pozícióját, és korlátozza a fogyasztók választási lehetőségeit, valamint megnehezíti a védelmüket;
V.mivel a brexit jelentősen befolyásolta az európai könyvpiac ellátási láncát azáltal, hogy megzavarta az importot és az exportot, valamint növelte a könyvek árát, valamint a szállítási és vámköltségeket, ami negatívan hatott az európai tartalmak terjesztésére;
W.mivel a brexit az Egyesült Királyság, Írország és más európai országok közötti, nagyra értékelt kiadói programokban részt vevő hallgatók cseréjének csökkentése révén a kiadói ágazatban nagyon szükséges készségek fejlesztésére is kedvezőtlen hatással volt;
X.mivel a jelenlegi papír- és tintahiány megnehezíti a könyvek előállítását;
Y.mivel sok gyermekkönyvet Ázsiában nyomtatnak, mivel Európában nem áll rendelkezésre elegendő termelési kapacitás;
Z.mivel az erdőirtásról szóló rendelet (19) előírja a nyomdák és a papírgyártók számára, hogy gyűjtsék és továbbítsák a könyvek előállításához használt fa eredetére vonatkozó adatokat, mivel ezt a papírrá való átalakítást követően lehetetlen nyomon követni;
AA.mivel a könyvek rögzített ára egyes tagállamokban a kultúrpolitika védelmének eszközeként szolgál, és hozzájárulhat a szerkesztői pluralitás, a könyvek bőséges kínálatának és a független könyvkereskedők sokszínű helyi hálózatának biztosításához, különösen a növekvő online értékesítések fényében;

A könyvekhez való hozzáférés társadalmi jelentősége

1.felszólítja az összes tagállamot, hogy ismerjék el a könyveket alapvető áruként, és nemzeti szinten hozzanak intézkedéseket az olvasás népszerűsítésére már korai életkortól kezdve;
2.hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy egyensúlyt teremtsünk a könyves szakmában az értéklánc különböző szereplői, például a szerzők, a kiadók, a nyomdák, a terjesztők, a fordítók, a könyvkereskedők és a könyvtárak között;
3.hangsúlyozza a könyvek értékét, mint a sokszínűség és a társadalom perifériájára szorult csoportok – különösen a digitális készségekkel nem rendelkezők, a fogyatékossággal élők és a kisebbségek – befogadásának előmozdítását szolgáló eszközök;
4.e tekintetben felszólítja a tagállamokat, hogy a kulturális, társadalmi és szakmai befogadás érdekében a lehető leghamarabb hajtsák végre az európai akadálymentesítési irányelvet (20), és hozzanak intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élők számára akadálymentes formátumban hozzáférhetők legyenek a könyvek;
5.emlékeztet arra, hogy az európai akadálymentesítési irányelv együtt jár a marrákesi szerződéssel, amelyet az (EU) 2017/1564 irányelv és az (EU) 2017/1563 rendelet ültetett át az uniós jogba, és ezért hangsúlyozza, hogy a könyvek hozzáférhetővé tétele során el kell kerülni a párhuzamosságokat és a tisztességtelen versenyt;
6.hangsúlyozza, hogy a piacon kapható művek nagy száma és az akadálymentességgel kapcsolatos technikai kihívások miatt 2025-re nem minden e-könyv lesz akadálymentesen elérhető;
7.ezért felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő erőforrásokat az ehhez kapcsolódó magas költségek fedezésére, és emlékeztet arra, hogy tiszteletben kell tartani az európai akadálymentesítési irányelv által biztosított eltéréseket, különösen a kis- és mikrokiadók számára, és biztosítani kell, hogy az e-könyvek akadálymentessé tételére vonatkozó követelmény ne vezessen a piacon a kínálat csökkenéséhez;
8.felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő pénzügyi és strukturális támogatást az ágazatnak, különösen a kkv-knak és a mikrovállalkozásoknak, miközben finanszírozzák az akadálymentesítés erősítésével kapcsolatos kutatást és innovációt;
9.felhívja a Bizottságot, hogy a Kreatív Európa program (2021–2027) félidős felülvizsgálata során vezessen be mérhető célokat arra vonatkozóan, hogy hogyan használják fel a finanszírozást arra, hogy javítsák a fogyatékossággal élő személyek könyvekhez való hozzáférését;

Az európai könyvek jobb terjesztésének támogatása és előmozdítása

10.felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék a Kreatív Európa program 2028–2034-es költségvetését, különösen azáltal, hogy több forrást fordítanak a könyvágazatra, és hogy bővítsék az ágazat támogatását a 2028–2034-es időszakra szóló Horizont Európa programon keresztül;
11.sürgeti a tagállamokat, hogy a könyvtárak beszerzési költségvetésének növelésével támogassák a jelentős kulturális és társadalmi értékkel bíró, változatos műveket, hogy a könyvtárak bővíthessék könyvkínálatukat és gyűjteményüket, és kielégíthessék közösségeik igényeit; sürgeti továbbá a tagállamokat, hogy támogassák a helyi könyvesboltokat, és biztosítsák a kiadók beruházási kapacitását;
12.hangsúlyozza, hogy támogatni kell az európai könyvek létrehozását és lefordítását, különösen az állami finanszírozás nemzeti és európai szinten történő növelésével, hogy javuljon a lefordított könyvek terjesztése, láthatósága és sokszínűsége;
13.ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a könyvek regionális, kisebbségi és kevésbé használt nyelvekre történő lefordításának támogatásával mozdítsák elő a kulturális sokszínűséget;
14.hangsúlyozza, hogy támogatni kell az európai tényirodalmi könyvek fordítását, különösen a Kreatív Európa programon keresztül, amely jelenleg ezt nem teszi lehetővé;
15.hangsúlyozza a mobilitás és a csereprogramok fontosságát a szerzők és fordítók számára, hogy megkönnyítsék alkotói munkájukat, és javuljanak lehetőségeik arra, hogy külföldön szerezzenek új szakmai tapasztalatokat;
16.üdvözli a Kreatív Európa program részeként bevezetett Culture Moves Europe nevű új mobilitási kezdeményezést, amely mobilitási ösztöndíjat biztosít művészek és kulturális szakemberek, különösen műfordítók számára;
17.ebben az összefüggésben felszólítja a Bizottságot, hogy mérje fel, lehetséges-e a kezdeményezést a könyvágazat más képviselőire is kibővíteni;
18.emlékeztet arra, hogy ahhoz, hogy a könyvágazat könyvkereskedők sokszínű hálózatát tarthassa fenn, és a piac innovációs alapon működjön, megfelelő oktatásra és képzésekre van szükség, amelyek birtokában lehetővé válik, hogy az emberek szakmai karriert vállaljanak a könyves ágazatban;
19.hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság 2023-at a készségek európai évének nyilvánította, és ezzel összefüggésben felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a könyvágazat különböző szereplőinek szánt oktatási és képzési programokat;
20.hangsúlyozza az Európai Unió Irodalmi Díjának fontosságát, amely kiemeli a kortárs uniós szépirodalom kreativitását és sokszínűségét, elősegíti az uniós irodalmi művek terjesztését, és ösztönzi az érdeklődést a más tagállamokból származó irodalmi alkotások iránt;
21.támogatja az Európai Unió Irodalmi Díjának további népszerűsítését és szélesebb körű terjesztését a tagállamokban, többek között az európai gyerekkönyvek kategóriájának bevezetésével;
22.hangsúlyozza a véleményvezérek pozitív szerepét, mivel innovatív módokon népszerűsítik a könyveket a közösségi médiában, és ezzel olvasásra és az európai kultúra megismerésére ösztönzik a fiatalabb generációkat;

A befogadó olvasási kultúra felé

23.több kezdeményezést sürget az olvasás népszerűsítésére a tagállamokban, például szorgalmazza az elsősorban fiataloknak és a marginalizált csoportoknak juttatandó „kulturális utalványok” bevezetését, amelyek megkönnyíthetik a könyvvásárlást;
24.ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki integrált nemzeti politikát az olvasási készségek előmozdítására, többek között a könyv- és az oktatási ágazat közötti együttműködés révén, és felhívja az Eurostatot, hogy szolgáltasson naprakész és összehasonlítható adatokat az olvasási szokásokról, különösen a gyermekek körében;
25.az olvasás ösztönzése érdekében kéri a gyermekkönyvek nagyobb mértékű támogatását, amelyet az „első könyv program” vagy hasonló, nemzeti szintű kezdeményezések létrehozásával kellene elősegíteni;
26.hangsúlyozza a koragyermekkori olvasás, különösen a nyomtatott könyvek fontosságát a gyermekek kognitív és olvasási készségeinek fejlesztése szempontjából;
27.e tekintetben hangsúlyozza az iskolai könyvtárak és a képzett könyvtárosok szerepét az iránymutatás nyújtásában, a tudáshoz való hozzáférés megkönnyítésében és az olvasási szokások kialakításában;
28.üdvözli, hogy a Bizottság elindította az európai szerzők napját azzal a céllal, hogy ösztönözze a fiatalabb generációk könyvolvasását, és kifejezi azon kívánságát, hogy részt kíván venni e kezdeményezés folytatásában és megerősítésében, hogy az örökség hosszú távon fennmaradjon;
29.felhívja a tagállamokat, hogy hozzák létre az „olvasási nagykövetek” hálózatát, amelyet elismert és befolyásos példaképek alkotnak, akik az olvasás népszerűsítése érdekében szenvedélyüket és lelkesedésüket megosztják;
30.kiemeli az Europeana, az európai digitális kulturális örökség platformja által játszott fontos szerepet; e tekintetben nagyobb erőfeszítéseket szorgalmaz a platform további fejlesztése, finanszírozása és népszerűsítése érdekében;
31.hangsúlyozza a könyvtárak és könyvesboltok mint biztonságos és befogadó terek szerepét, ahol tiszteletben tartják a nézőpontok sokféleségét, és ahol az olvasás és a kulturális tevékenységek életre kelnek; elítéli az ellenük irányuló valamennyi támadást;
32.hangsúlyozza, hogy a könyvtárak társadalmi szerepet is betöltenek, hiszen a polgárok itt találkozhatnak a szerzőkkel és véleménycserét folytathatnak, ami különösen fontos a kisvárosokban és a kevésbé fejlett régiókban; felhívja a tagállamokat, hogy különítsenek el megfelelő finanszírozást a könyvtárak számára, és hangsúlyozza a közkönyvtárak közötti együttműködés fontosságát Európa-szerte;
33.hangsúlyozza, hogy a független könyvesboltok rendkívül fontosak a helyi közösségek számára, hiszen személyre szabott vásárlói élményt nyújtanak, és gyakran támogatják a feltörekvő és helyi szerzőket;
34.felhívja ezért a Bizottságot, hogy hozzon létre egy márkát az EU-ban működő független könyvesboltok számára a helyi könyvesboltok láthatóságának növelése és az európai könyvek sokszínűségének előmozdítása érdekében;
35.hangsúlyozza a könyvvásárok pozitív szerepét az olvasás és a szerzők népszerűsítésében, az európai könyvek forgalmazásában és a bevált gyakorlatok ágazaton belüli megosztásában;
36.aggodalommal veszi tudomásul, hogy egyes tagállamokban a cenzúra irányába mutató tendenciák erősödnek, és emlékeztet arra, hogy a könyvszakmának jelentős szerepet kell játszania a szólásszabadság védelmében és a dezinformáció elleni küzdelemben, különösen azáltal, hogy biztosítja, hogy a szerzők – beleértve a különböző és marginalizált háttérrel rendelkezőket is–- hozzáférjenek a támogatási és a képzési lehetőségekhez;
37.üdvözli a háború kezdete óta Ukrajna támogatása érdekében elindított különféle kezdeményezéseket, különösen azokat, amelyek a gyermekek könyvekhez való hozzáférésének biztosítására, valamint a menekültek integrációjának és az ukrán kultúra védelmének elősegítésére irányulnak;
38.felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon megfelelő finanszírozásról, amellyel a háború alatt és az ország újjáépítése során is támogatható az ukrán könyvágazat, és ennek részeként az ukrán művészek és szerzők;
39.hangsúlyozza, hogy a Kreatív Európa program fontos szerepet játszik néhány hasonló projekt, például a „Tales of EUkraine” kezdeményezés finanszírozásában;

A könyvágazat jövőbeli növekedése előtt álló kihívások

40.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az ágazatot a zöld átállásban, különösen pénzügyi ösztönzőkkel, kutatással és az ellátási lánc valamennyi szereplője közötti együttműködéssel, beleértve a nyersanyagok felhasználását, a fenntartható csomagolást és a nyomtatott könyvek előállításához és terjesztéséhez szükséges szállítást;
41.hangsúlyozza a könyvipar túlnyomórészt papíralapú jellegét, és felhívja a Bizottságot, hogy ezt vegye figyelembe a zöld átállásra vonatkozó szakpolitikák kialakítása és végrehajtása során;
42.üdvözli az ágazat arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a nyomtatott könyveket környezetbarátabb és fenntarthatóbb módon állítsák elő a tanúsított és újrahasznosított papír használata, valamint a különböző kapcsolódó kezdeményezések révén, mint például a szén-dioxid-kalkulátorok és a zöld címkék, amelyek segítenek a fogyasztóknak megérteni és minimálisra csökkenteni a környezetre gyakorolt hatásukat;
43.felkéri a Bizottságot, hogy hozzon létre „Európában nyomtatva” védjegyet;
44.felhívja a tagállamokat és a könyvágazat érdekelt feleit, hogy az ágazat zöld átállásának részeként dolgozzanak ki terveket a felesleges és hibás könyvek megelőzésére és ártalmatlanítására, többek között az igény szerinti nyomtatóprogramok támogatása és a könyvek pépesítésének korlátozása révén, különösen a gyűjtemények megújításához kapcsolódóan;
45.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessék nyomon a papír- és tintagyártást, és támogassák az európai könyvágazat ipari kapacitásainak fejlesztését a könyvek – köztük a gyermekeknek és fiataloknak szóló könyvek – nyomtatásából származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében Európában;
46.felszólítja a Bizottságot, hogy az erdőirtásról szóló rendelet végrehajtására vonatkozóan dolgozzon ki egyértelmű iránymutatásokat, figyelembe véve a könyvágazati lánc sajátos jellegét és összetettségét, annak biztosítása érdekében, hogy a különböző szereplők kötelezettségei arányosak és megvalósíthatóak maradjanak;
47.elismeri a mesterséges intelligencia (MI) – például az automatizált szövegelemzés, a metaadat-címkézés, az online felfedezhetőség és a professzionális fordításautomatizálási eszközök – használatát;
48.hangsúlyozza a mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzés átláthatóságának fontosságát, beleértve az adatgyűjtéseket és azok forrásait is;
49.ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy támogassák a könyvágazatban dolgozók képzését annak érdekében, hogy felvértezzék őket a mesterséges intelligenciával kapcsolatos változásokhoz való sikeres alkalmazkodáshoz szükséges ismeretekkel és készségekkel;
50.felhívja a Bizottságot, hogy az ágazat hatékonyságának növelése érdekében például a Horizont Európa programon keresztül támogassa az MI használatával kapcsolatos kutatási és innovációs projekteket, különösen a környezeti fenntarthatóság és az akadálymentesség tekintetében;
51.felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az adatmegosztásra és szabványosításra vonatkozó nemzeti kezdeményezéseket, és gyűjtsön adatokat az európai könyvágazat egészéről az ágazat előtt álló kihívások pontosabb megértése, valamint a gyártásra, a terjesztésre és a fenntarthatóságra irányuló erőfeszítések további támogatása és optimalizálása érdekében;
52.hangsúlyozza a kiadóktól származó adatok gyűjtésének fontosságát, amelyek alapján a termelési értéklánc mentén megismerhető a könyvek különböző részeinek származási helye, beleértve a felhasznált anyagok eredetére és származási bizonyítványára vonatkozó információkat;
53.felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak tisztességes munkakörülményeket a könyvágazatban dolgozó munkavállalók számára, beleértve a fordítók és szerzők méltányos díjazását is;
54.megjegyzi, hogy bár a nők alkotják a könyvágazatban a munkavállalók többségét, továbbra is alulreprezentáltak a felsővezetői pozíciókban;
55.a tudásalapú gazdaság támogatása, valamint az olvasás ösztönzése és az egész életen át tartó előnyök népszerűsítése érdekében kéri, hogy a könyvekre – formátumuktól vagy a hozzáférés módjától függetlenül – nulla héakulcsot alkalmazzanak a tagállamokban;
56.hangsúlyozza, hogy a fogyasztók választási lehetőségeinek és a kulturális sokszínűség biztosítása érdekében biztosítani kell a tisztességes versenyt és a kiadói tulajdonviszonyok átláthatóságát a könyvpiacon; hangsúlyozza egyes meghatározó online szereplők tisztességtelen gyakorlatait, amelyek visszaélnek helyzetükkel az értéklánc kisebb szereplőinek kárára;
57.hangsúlyozza, hogy a fogyasztók elcsábítása érdekében egyes meghatározó online platformok ingyenes vagy alacsony szállítási díjakat kínálnak, és hogy ez milyen hatással van a tisztességes versenyre, különösen a független könyvesboltok tekintetében;
58.kéri az e-könyvek interoperabilitásának biztosítását az eszközök között, mivel a fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy – e-olvasó eszközüktől függetlenül – bármely szállítótól megvásárolhassák e-könyveiket, és bármilyen formátumú e-könyvhöz hozzáférhessenek, illetve elolvashassák, tárolhassák és átvihessék azokat;
59.sürgeti a Bizottságot, hogy az e-könyv formátumok és eszközök interoperabilitását vonja be a digitális piacokról szóló jogszabály hatálya alá;
60.felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessék nyomon a digitális piacokról szóló jogszabálynak a meghatározó online piaci szereplők általi hatékony végrehajtását és a kötelezettségek betartását;
61.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)   HL L 167., 2001.6.22., 10. o.

(2)   HL L 272., 2001.10.13., 32. o.

(3)   HL L 376., 2006.12.27., 28. o.

(4)   HL L 299., 2012.10.27., 5. o.

(5)   HL L 242., 2017.9.20., 1. o.

(6)   HL L 242., 2017.9.20., 6. o.

(7)   HL L 151., 2019.6.7., 70. o.

(8)   HL L 168., 2017.6.30., 1. o.

(9)   HL L 130., 2019.5.17., 92. o.

(10)   HL L 170., 2021.5.12., 1. o.

(11)   HL L 189., 2021.5.28., 34. o.

(12)   HL L 265., 2022.10.12., 1. o.

(13)   HL L 277., 2022.10.27., 1. o.

(14)   HL C 15., 2022.1.12., 28. o.

(15)   HL C 81. E, 2011.3.15., 16. o.

(16)   HL C 219. E, 2008.8.28., 296. o.

(17)   HL C 73., 2001.3.6., 5. o.

(18)  Európai könyvpiaci statisztikák 2021–2022, Európai Könyvkiadók Szövetsége.

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1115 rendelete (2023. május 31.) az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről, valamint a 995/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2023.6.9., 206. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).

ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/1768/oj

ISSN 1977-0979 (electronic edition)

Utoljára módosítva: 2024. 05. 03. – 01:07