Magyarország 2004. május 1-je óta az Európai Unió teljes jogú tagja. A több évig tartó csatlakozási tárgyalások lezárulta után az EU-val való csatlakozási szerződést 2003 áprilisában írták alá Athénban.

A magyar csatlakozási szerződés aláírása. Balra Medgyessy Péter miniszterelnök, középen Kovács László külügyminiszter. © Európai Unió

Magyarország 2007. december 21-én vált a schengeni megállapodás teljes jogú tagjává és ezzel a közös, belső határellenőrzések nélküli európai térség részévé.

2011. január 1-től Magyarország látta el az EU Tanácsának soros féléves elnökségét.

Magyarország az európai uniós támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője. Az országba naponta átlagosan több mint 3 milliárd forinttal több EU-s pénz érkezik, mint amennyit Magyarország az Unió költségvetésébe befizet.

Tudjon meg többet Magyarország EU-tagságának pénzügyi egyenlegéről 

De az uniós tagságelőnyei messze túlmutatnak az EU-s támogatásokon. A csatlakozással Magyarország a világ legfejlettebb és legnagyobb egységes piacának vált szerves részévé, és a többi országgal egyenrangú szereplője lett az uniós döntéshozatalnak. Az EU-nak köszönhetően a magyar polgárok is szabadon utazhatnak, tanulhatnak, dolgozhatnak bármelyik uniós tagállamban. A határok átjárhatósága a határon túli magyarokkal való kapcsolattartást is megkönnyítette.

Az egységes európai piacnak köszönhetően nemcsak olcsóbban vásárolunk, ráadásul biztonságosabb termékeket, de a magyar vállalatok és gazdálkodók is óriási lehetőségekhez jutnak. Az agrárkivitel például a csatlakozás óta csaknem a két és félszeresére nőtt, és nagy mértékben az EU-tagságnak köszönhető, hogy számos világvállalat Magyarországon telepedett meg, ezzel is jelentősen támogatva az ország fejlődését.

A Bizottság magyar tagja

Hearing of Olivér Várhelyi, European Commissioner-designate for Neighbourhood and Enlargement, at the EP

Az Európai Bizottság magyar tagja Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos.

Főbb feladatai közé tartozik többek között:

  • az EU szomszédos országaival fenntartott kapcsolatok megerősítése,
  • a csatlakozási folyamat folytatása a Nyugat-Balkán országaival,
  • szoros együttműködés Törökországgal, a közös kihívások kezelése,
  • keleti partnerországokkal fenntartott kapcsolatok elmélyítése, és új, hosszú távú politikai célkitűzések megfogalmazása a keleti partnerségre vonatkozóan,
  • az Ukrajnával, Grúziával és Moldovával megkötött társulási megállapodás végrehajtásának, valamint az ezekkel az országokkal létrehozandó mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek kiépítésének felgyorsítása.

A Bizottság korábbi magyar tagjai

  1. 2014-2019 Navracsics Tibor – kultúra, oktatás, ifjúságpolitika és sport
  2. 2010-2014 Andor László – foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi összetartozás
  3. 2004-2009 Kovács László – adó- és vámügyek
  4. 2004 Balázs Péter – regionális politika

Magyarok más uniós intézményekben

Magyarország 21 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. Magyar képviselők és delegáltak további uniós intézmények munkájában is fontos szerepet játszanak. Tudjon meg többet róluk

Forrás: Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete