Az Infovilág cikke.
Előrejelzések szerint 2050-ig a dinamikus népességnövekedéssel párhuzamosan a globális élelmiszerigény is mintegy 70 százalékkal megugrik majd, miközben a mezőgazdaság körülményeit már most megnehezítik a vízkészletek szűkössége, az ellátási láncok akadozása és az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási körülmények. Az emberiség jövője szempontjából kritikus kihívások világszerte foglalkoztatják nemcsak a gazdákat, de a nagy termelővállalatokat és a közvéleményt is, a figyelem pedig egyre inkább a már gyakorlatban is bizonyító technológiai megoldásokra irányul.
Hogyan forradalmasítja a big data a mezőgazdálkodást, mire jók a távérzékelő rendszerek és hogyan működik a digitális rovarcsapda? A robotika, az automatizálás és a mesterséges intelligencia nem csupán a termelés hatékonyságát és mennyiségét növeli; kiaknázásával egyben a fenntarthatóságba is fektetünk. A Stylers információ-technológiai cégcsoport napjaink legfontosabb agrotech-irányait gyűjtötte össze.
Hét év múlva, 2030-ra a rendelkezésre álló vízkészletek 40 százalékkal elmaradnak majd az emberiség szükségleteitől, és azt tekintve, hogy a Föld lakóinak csaknem tizede most is éhezik, ijesztő kilátás, hogy 30 éven belül már mintegy 10 000 millió ember él majd a Földön. Az ezzel együtt járó élelmiszer-igénynek óriási kihívás megfelelni, a probléma pedig egyre nagyobb figyelmet irányít az agrotech fejlesztésekre: 2030-ra a mezőgazdasági innovációk piacának értéke elérheti a 43 milliárd dollárt. „Az élen ebben a szektorban Dél-Ázsia jár, de a nyugat-európai államok és az USA is fejlett agrotech-ökoszisztémával rendelkeznek. Egy friss felmérés szerint egyébként a technológiák közül a IoT (dolgok internete) 19, a robotika 17, a mesterséges intelligencia 14 százalék arányú; a precíziós mezőgazdaság hatása a legjelentősebb az agráriumban, és valóban számos izgalmas és nagyon hatékony példát láthatunk erre már a gyakorlatban– mondja Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.
A robotizálásnak és az automatizálásnak köszönhetően ma már egyre kevesebb fizikai erőbefektetést követel a gazdaságok napi működtetése, ugyanakkor a változékony időjárás, az egyre kiszámíthatatlanabbá váló vízellátás és a gazdasági környezet kihívásai miatt mind nagyobb szükség van arra, hogy a termelők átlássák a földeken zajló folyamatokat és gyorsan tudjanak reagálni az esetleges krízisekre. Az egyik legfontosabb agrotech-megoldás erre a precíziós mezőgazdaság. Ez olyan erőforrás-gazdálkodási stratégia, amely a drónok, szenzorok és egyéb okoseszközök által gyűjtött nagy mennyiségű adatot használja fel arra, hogy a döntéshozatalt segítse. Így például a terméshozam olyan változóit képes figyelni, elemezni és előre jelezni, mint a nedvességtartalom, a talaj állapota és a mikroklíma. Nézzünk pár további izgalmas innovációt, mely nemcsak az élelmezés, de a fenntarthatóság szempontjából is mértékadó!
- Beltéri növénytermesztés „okoskörnyezetben”
A jelenséget eddig többnyire csak sci-fikben láthattuk, a valóságban azonban egyre több beltéri gazdaság létesül. A technológia függőlegesen elhelyezett termesztőpolcokat használ, hogy korlátozott helyen növelje a terméshozamot, és ebben kulcsszerep jut annak, hogy a körülményeket gyakorlatilag szabadon igazíthatjuk a növények igényeihez a hőmérséklet, páratartalom vagy éppen a vízellátás tekintetében, sőt, ezek optimalizálását akár az algoritmusokra is bízhatjuk.
- Egészséges állatok, magas hozam
Az automatizáció az állattartást is meghódította, számos olyan megoldást hozva, melyekkel a gazdák hatékonyabban, szinte haszonállatra szabva képesek gondoskodni az állományról. Az automatizált tejfeldolgozó berendezések emberi beavatkozás nélkül fejik a teheneket, és az érzékelők segítségével a tej minősége is nyomon követhető, miközben a legújabb etetőrendszerek az állatok számára az egyedi igényeikhez igazított takarmánykeverékeket biztosítanak éppen a szükséges mennyiségben.
- A legnagyobb kincsünk a víz
A hatékony öntözéses módszerek a mezőgazdaság alapkövei, hiszen a segítségükkel olyan területeket is művelés alá vonhatunk, melyeket egyébként a szárazság miatt nem lenne lehetséges. A szűkös vízkészlet mindig is nagy probléma, a túlöntözés viszont még a környékbeli természetes vizek ökoszisztémáját is károsíthatja a bemosódó műtrágya és vegyi anyagok miatt. A legfontosabb fejlesztések így kiegyensúlyozott megoldásra irányulnak; léteznek már olyan mikrocsepegtetők, melyek közvetlenül a növények gyökeréhez adagolják a vizet szükség szerint, így akár 50 százalékkal is javíthatják a vízfelhasználást.
Máris számos területen jeleskednek a hazai agrárvállalkozások, fejlesztéseik, például, alkalmasak a vízkészletek vagy éppen a betakarított és tárolt termények minőségének a figyelésére, vannak mobil meteorológiai állomások a fagykárok elleni harchoz, és friss újítás a digitális rovarcsapda. Ez utóbbi fény vagy feromonok segítségével vonzza magához a kártevőket, majd felvételt készít róluk és képfelismerő program meg egy alkalmazás révén a gazdák pontos jelzést kaphatnak a rajzás dinamikájáról, hogy a leghatásosabban védekezzenek a rovarok ellen. Létezik innovatív magyar megoldás a precíziós városi kertészetre is. Miközben szaporodnak a fenntartható mezőgazdasági termelést támogató technológiai megoldások, fontos látni, hogy a kapcsolódó ökoszisztéma nagyon sokszereplős, különböző célokkal és érdekekkel (például vetőmaggyártók, feldolgozó vállalatok, kormányok).
Az érdekelt felek tevékenységének összehangolása rendkívül nagy előrelépés lehetne a jövőt alapozó gazdálkodásban; a technológia ebben is segíthet. A ma már digitálisan is rendelkezésre álló adathalmaz nem csupán egy-egy szereplő termelésének optimalizálásában nyújthat támogatást, de világszerte irányjelző lehet a gazdálkodással foglalkozók számára. Az erre az ágazatra fejlesztett felhő-platformok hozzáférjetővé tehetik a műholdképeket, az időjárás vagy rovarrajzás trendjeit. Több az értékes információ és sokkal könnyebb azok megosztása, mint bármikor eddig, így csak az érintetteken múlik, hogy közösen az eddiginél eredményesebben tudják felvenni a versenyt a világélelmezés egyre élesedő kihívásaival – mondta el Gönczy Gábor.
A Protechtor tudásmegosztó platform segítségével további információk is megtudhatók az újszerű agrotech-megoldásokról.
