Ezt mondta a brit miniszterelnök, aki szerint a hírszerzési adatok alapján az orosz invázió nemcsak keletről, hanem északról és Belaruszból is megindulna, és a hadműveletek része az ukrán főváros, Kijev bekerítése is. Egyre több az incidens az ukrán hadsereg és az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok közötti ingatag frontvonalon.
Arra a kérdésre, hogy továbbra is küszöbönálló veszélynek tekinthető-e az Ukrajna elleni orosz invázió, a brit kormányfő azt mondta, a hírszerzési adatok erre vallanak, „és ezen nincs mit szépíteni”. Mint mondta, ezeknek a terveknek a végrehajtása bizonyos értelemben már meg is kezdődött.
„A terv, amit látunk, valami olyasmire vonatkozik, ami valóban a legnagyobb háború lehet Európában 1945 óta, pusztán a méreteket tekintve” – mondta Johnson a BBC-nek.
EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN:„Ha lesz bármilyen háború, az erősen meg lesz segítve kiberháborús fegyverekkel” – Tilesch György MI-guru
Kétszázezer orosz katona bevetésre készen
Az Egyesült Államok szerint 150 ezer orosz katona tartózkodik az ukrán határon, számuk – az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai szeparatista erőket is beleértve – elérheti 190 ezret is. Eközben mintegy harmincezer orosz katona tartózkodik Fehéroroszországban egy hadgyakorlaton, ami eredetileg február 20-án véget ért volna, de a belarusz védelmi miniszter bejelentése szerint meghosszabbítják azt.
Mint arról a Szabad Európa is beszámolt, február 19-én Vlagyimir Putyin orosz elnök és Alekszandr Lukasenka belarusz vezető a Kreml szituációs szobájából nézte az orosz nukleáris erők gyakorlatait, amelyeken a legújabb hiperszonikus és cirkáló rakétákat tesztelték.
A gyakorlatok az orosz hadsereg által az elmúlt hónapokban végrehajtott manővereket követték, amelyek során a Nyugat becslései szerint 150 ezer, vagy még több orosz katona vonult fel Ukrajna északi, keleti és déli határain.
EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN:Több légitársaság leállította ukrajnai járatait, az amerikai elnök szerint bármikor megindulhatnak az oroszok
Még keményebb szankciók jöhetnek
Johnson arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia meg akarja akadályozni az orosz vállalatok amerikai dollárhoz és angol fonthoz való hozzáférését, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát. Ez pedig a brit politikus szerint nagyon érzékenyen érintheti a fontban és dollárban kereskedő, főként olaj-, gáz- és fémexportő orosz cégeket.
A BBC összefoglalójában emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió 1991-es bukása óta dollárok százmilliárdjai áramlottak be Oroszországból Londonba és Nagy-Britannia tengerentúli területeire. London Oroszország és más volt szovjet köztársaságok szupergazdagjainak városává vált.
A fokozódó feszültségek közepette tárgyal a francia és az orosz elnök
Emmanuel Macron francia elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök a tervek szerint február 20-án telefonon vitatja meg az orosz-ukrán helyzetet. Noha Moszkva állítja, hogy nem tervez inváziót, egyre több nyugati vezető véli úgy, hogy az Ukrajna közelében több tízezer katonát telepítő Oroszország teljes körű támadást tervez szomszédja ellen.
Eközben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelő missziója arról számolt be, hogy az elmúlt napokban drámai mértékben nőtt a tűzszünet megsértésének száma az ukrán hadsereg és az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok közötti ingatag frontvonalon.
Az EBESZ február 19-én közölt adatai szerint mindössze egyetlen nap alatt 1500 alkalommal sértették meg a tűzszünetet Donyeck és Luhanszk régiókban. Ugyanezen a napon Ukrajna azt közölte, hogy két katonája meghalt egy támadásban – ez volt az első halálos áldozat a konfliktusban több mint egy hónapja.
Ukrajna február 20-án felfüggesztette a hadműveleteket az Oroszország által támogatott szakadárok által ellenőrzött kelet-donbászi terület hét ellenőrzőpontja egyikén, heves lövöldözések miatt – közölte az ukrán hadsereg.
Washingtonban Joe Biden amerikai elnök, aki szerint Oroszország a napokban megindíthatja az Ukrajna elleni támadást, február 20-ra összehívja a Nemzetbiztonsági Tanács ülését a válság miatt.
Készült a BBC, az AFP, AP jelentése alapján
———–
Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem harminc éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
