Kritikus fázisba jutott Magyarország és az Európai Unió viszonya: a tét több milliárd euró a kohéziós támogatási alapból. Érdemi reformok nélkül Budapest hosszú távú gazdasági következményekkel kénytelen szembe nézni – írja az EurActiv.

A brüsszeli portál szerint szoros határidőkön belül kellene elérni az uniós támogatások milliárdjainak a felszabadítását, és Orbán Viktor költségvetési rulettjátéka gyengíti a magyar gazdaságot, aláássa a közprojekteket és a magánvállalkozásokat egyaránt.

Az eredeti tervek szerint Magyarországnak a 2021–27 közötti periódusban 21,7 milliárd eurót kellene kapnia az Európai Uniótól. Az egyes alapokhoz való hozzáférés felfüggesztése miatt 1,04 milliárdot már elvesztett az ország, és súlyos annak a kockázata, hogy a támogatási keret további tetemes részaránya vész el amiatt, hogy nincs haladás kulcsfontosságú reformokat illetően. Az EurActiv adatai szerint 2019–24 között Magyarország az EU országspecifikus ajánlásainak csupán két százalékát valósította meg teljes mértékben, és további két százalék tekintetében ért el haladást. Az ajánlások 96 százaléka vonatkozásában azonban vagy korlátozott, vagy egyáltalán nincs előrelépés.

Emiatt mind a 2021-27-i uniós költségvetési időszakra járó pénzek, mind a covid-járvány utáni, úgynevezett helyreállítási és ellenállóképességi pénzügyi eszköz – ennek a rövidítése RRF – megszerzése veszélybe került, különösen annak nyomán, hogy az RRF-források felszabadítása végett szükséges célkitűzések – uniós zsargonban: mérföldkövek – közül egyet sem teljesítettek. Annak ellenére, hogy Magyarország számos pályázati felhívást tett közzé ajánlattételre a 2021-27 közötti finanszírozási időszak keretében, és ki is osztott forintmilliárdokat, ennek a forrása zömmel a magyar költségvetés volt, nem tényleges EU-támogatás.

A dolgok jelenlegi állása szerint Magyarország a ciklusban elvben elérhető keretnek csak csekély részarányához jutott hozzá.

Ettől független ügy, hogy a menekültügyi reform elmaradása miatt 200 millió euró büntetéssel sújtották az országot, és ehhez jön még napi egymillió euró, mindaddig, amíg az uniós joggal össze nem egyeztethető helyzet fennáll. Így a bírság összege, amit levonnak a támogatásból, jelenleg mintegy 600 millió eurónál tart. Magyarország további összegektől eshet el, ha nem mutat fel valódi haladást a reformok területén, főként a bírói függetlenséget, a korrupcióellenes intézkedéseket és a közbeszerzéseket illetően. A következő másfél év kritikus lesz az EurActiv szerint: a cselekvés hiánya esetén átalakíthatják az uniós pénzek magyarországi elosztásának a módját, elterelve ezeket a pénzeket egyebek közt az állam által meghirdetett projektekről – figyelmeztet az EurActiv.

A társadalmi igazságosság és a demokratikus közéleti részvétel szempontjainak érvényesítése nélkül nem lehet biztosítani Európa jövőjét – hangsúlyozza Hannes Swoboda veterán osztrák szociáldemokrata politikus, az Európai Parlament volt képviselője a Der Standard című bécsi lapban megjelent cikkében, amelyben azt boncolgatja, miként találhatja meg a helyét a kontinens a geopolitikai nyomás miatt szükségessé vált védelem, valamint a gazdasági verseny által támasztott követelmények és a polarizáció közepette.

Swoboda megállapítja: az Egyesült Államokkal és Kínával szemben is meglévő európai versenyképességi hátrány leküzdéséhez a beruházások bővítésére lenne szükség, aminek a forrása vagy az adók növeléséből vagy közös tőkepiac létrehozásából biztosítható. Az adóterhek növelésének a játéktere politikai okokból korlátozott, ezért csak az lehet a megoldás, hogy fel kell építeni azt az európai tőkepiacot, amely pénzügyi vonzerőt gyakorol a tőkeerős vállalkozókra. Ehhez viszont tetemes bevételekkel rendelkező társadalmi rétegeket feltételez.

Ahhoz, hogy Európa versenyképesebbé, valamint önmaga megvédésére is képesebbé váljék, beruházásokra van szükség a közszférából és magánforrásból egyaránt. Ahhoz viszont, hogy elkerüljük az ennek nyomán előálló társadalmi egyenlőtlenséget, kompenzációs intézkedések kellenek – fejti ki a szerző, és így folytatja: egyes uniós tagállamokban, különösképpen Magyarországon azzal próbálkoznak, hogy a múltba visszatekintő, autoriter politika keretein belül hozzanak szociális intézkedéseket a társadalmi ellentmondások kezelésére. Etnikai nacionalizmussal, a keresztény családmodell dicsőítésével, „az asszonynak a konyhában a helye” gondolatával próbálják egyben tartani a társadalmat.

Ezzel szemben a társadalmi összetartozás erősítésének a demokratikus módja az lenne – írja Hannes Swoboda –, ha például megfelelő kínálatot biztosítanak óvodából, iskolából, ha szociális lakásépítés folyik, ha fejlesztik a kórházak, a nyugdíjasotthonok és a különféle szociális ellátó intézmények tömegközlekedéssel való megközelíthetőségét.

Forrás: Infovilág