Fontos döntést hozott néhány napja az Európai Unió Bírósága (EUB), ami nagyon hasznos lehet azok számára, akik környezetpusztító tevékenységekkel szemben akarnak fellépni. Egyrészt kimondta, hogy a környezetvédelem közügy, ezért nem lehet kizárni senkit egy peres eljárásból azzal az indokkal, hogy közvetlenül nem érintett, mert például a lakóhelye (jogi személyek esetén a székhelye) nem az érintett településen van.
Szintén nagyon fontos, hogy az EUB azt is leszögezte, hogy nem jogszerű horribilis összegű perköltségeket követelni azoktól, akik környezetvédelmi ügyekben indítanak pert és elveszítik azokat. Ez esetben is azzal érvelt a bíróság, hogy a környezet védelme közügy, ezért nem szabad elrettenteni senkit attól, hogy fellépjen a törvénysértések ellen.
A döntést egyébként az unió központi bírósága azt követően hozta meg, hogy a Maros Megyei Fellebbviteli Bíróság előzetes döntéshozásra kérte egy peres eljárásban. Az ügy egy Szucsáva megyei, a Mestecăniș hágón kialakított hulladéktározó miatt indult évekkel ezelőtt.
Az alperes, a megyei önkormányzat egyebek mellett azzal érvelt, hogy a felperes, egy kolozsvári ügyvédi iroda, nem illetékes, mivel – más megyében lévén bejegyezve – nem érdekelt közvetlenül a hulladéktározó ügyében. Hosszas pereskedés után a Maros Megyei Fellebbviteli Bíróságra került a dosszié, mely – az ügyvédi iroda javaslatára – kikérte az Európai Unió Bíróságának az álláspontját.
A civil szervezetek megfélemlítésére tett kísérletek, illetve a konkrét felszámolásuk fizetésképtelenség miatt: létező probléma Romániában. Néhány hete egy olyan ismert szervezet ügyében döntött (egyelőre nem jogerősen) a bíróság arról, hogy fizetésképtelenség miatt felszámolja, mint az Uniunea Salvați Bucureștiul (Mentsétek meg Bukarestet Egylet).
Az egyesület számos olyan fővárosi ingatlanberuházás ügyében lépett fel sikeresen, melyeket zöldövezetekbe terveztek. A tevékenységével pedig akkora népszerűségre tett szert, hogy az alapító elnökét, Nicușor Dant megválasztották Bukarest főpolgármesterévé.
„Bevett szokás, hogy akár állami intézmények is menő ügyvédi irodákat bérelnek fel, melyek horribilis honoráriumokért dolgoznak A környezetvédelmi perek sokszor évekig tartanak, a menő ügyvédeknek óradíjuk van, nagyon nagy összegek gyűlnek fel, több százezer euróig tudnak eljutni egy-egy ügy során. Ha a végén a bíróság a hatóságoknak ad igazgat, ezt a pénzt a perelő civilek kellett eddig kifizessék.
Gyakorlatilag csődbe vihetik ezeket a szervezeteket és fel is számoltathatják őket, ha fizetésképtelenné válnak”
– vázolta a helyzetet a Transtelexnek Márk-Nagy János ökológus, aki több éves tapasztalattal rendelkezik a környezetvédelmi témájú pereskedésben. Mint elmondta, az ismert és aktív szervezetek esetenként úgy próbálták megelőzni, hogy felszámolják őket, hogy alternatív egyesületeket alapítottak, ezek nevében indították az peres eljárásokat. Például a Verespatak-i bányanyitás elleni tiltakozáskor is így jártak el.
„A kúria eme döntésének fontos vívmánya, hogy leszögezte: a perköltségeket nem szabad túlságosan felsrófolni. A perköltségek méltányosak kell legyenek, hogy ne akadályozhassák a civil szféra és a magánszemélyek részvételét ezekben a perekben” – magyarázta.
A szatmári EKE elnöke elmondta: jelenleg is van folyamatban olyan ügyük a bíróságon, amit közvetlenül befolyásol az EUB döntése. Pert indítottak ugyanis az ellen az a beruházás ellen, melyet Európa legnagyobb napelemparkjaként harangoztak be az Arad megyei Nagypél (Pilu) és Ottlaka (Grăniceri) között.
„Az ellenfél ügyvédei ez esetben is arra hivatkoznak, hogy Szatmár megyében bejegyzett szervezetként nincs hogy érdekeltek legyünk az Arad megyei beruházásban” – magyarázta Márk-Nagy János, aki szerint a romániai bíróságok ezentúl kötelesek lesznek figyelembe venni az európai bíróság döntését.
Kifejtette: az EUB az Aarhusi Egyezményre hivatkozik, mely kimondja, hogy
környezetvédelmi ügyekben bárki pert indíthat a hatóságok ellen, magánszemélyek és civil szervezetek is anélkül, hogy kellene bizonyítsák, hogy valamilyen szinten érdekeltek, mivel a környezetvédelem kiemelt közügynek számít.
A különböző államok, melyek aláírták és ratifikálták az egyezményt, nem mindig alkalmazták megfelelő módon ezt a vállalást, és megpróbálták akadályozni a civil szféra részvételét a döntéshozatalban. Románia is aláírta és ratifikálta ezt már a 2000-es évek elején, majd utólag csatlakozott hozzá az EU is mint jogi intézmény, így az egyezmény betartása kötelezővé vált minden uniós tagország számára.
De mi a baj a napelemparkkal?
Márk-Nagy János kérdésünkre elmondta, alapjában véve nem ellenzik a napelemparkok kialakítását, ez esetben viszont felléptek ellene, mert olyan Natura 2000-es területre telepítenék, ami nagyon fontos madárélőhely. Ez Románia nyugati megyéinek egyik legfontosabb madár gyülekező helye, főleg, hogy számos halastó rendszer megszűnt az utóbbi időben vagy épp megszűnőben van. Rámutatott, főelg az átvonuló, illetve a nálunk telelő madarak szempontjából nagyon fontos ez az élőhely.
Az ökológus szerint hatalmas területet fedne le a napelempark, a jó élőhely száz százalékát átalakítanák ezzel a beruházással, ami nem megengedhető. Egy szikes gyepről van szó, melyet gyakorlatilag minden évben eláraszt a víz, és a talaj is sós, tehát nem éri meg rajta gazdálkodni. Lényegében azért vásárolt itt a beruházó, mert olcsóbb a föld, mint a jó szántó.
A területet egyébként korábban felszántották, és nem állították helyre ökológiai szempontból, ami Márk-Nagy szerint eleve komoly mulasztás a természetvédelmi kezelő és az érintett hatóságok részéről. „Most pedig azt állítják, hogy a napelempark telepítése által a szikes gyep, azaz a védett élőhely helyre fog állni. Így is van, viszont a nagy testű madarak és a ragadozók szempontjából ez egy teljesen haszontalan terület lenne. Mindenki képzelje el, hogy egy gólya vagy egy daru hogyan lenne képes a napelemek között fel- és leszállni, egyáltalán bármit is csinálni” – vázolta a problémát az ökológus.
Hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy ne értenének egy a napenergia vagy egyéb alternatív energiák használatával. „Viszont mikor arról döntenek, hogy hova kerüljenek ezek a létesítmények, figyelembe kell venni a természetvédelmi szempontokat is. Különben egy jó dologgal tönkre tehetünk egy másik jó dolgot” – mondta.
