második napján, 2024. március 22-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Brüsszelben véget ért péntek délután az uniós állam- és kormányfők két napos csúcstalálkozója. A legfontosabb témákat már csütörtökön végigvették a vezetők, kezdve az orosz-ukrán háború jelenlegi állásának értékelésével és az európai védelem és biztonság megerősítésével. Döntés született arról is, hogy az EU megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával.
Az Ukrajnával kapcsolatos napirendet és az európai védelmi kérdést tulajdonképpen összevonták a vezetők, tekintettel arra, hogy a két téma szoros kapcsolatban áll egymással. Miközben a magyar miniszterelnök háborús pszichózisra panaszkodott és világháborús aggodalmakat fogalmazott meg, amelyek mögött Soros György embereinek tartott európai miniszterelnökök állnak, Orbán Viktor is egyetértett a csúcstalálkozó zárókövetkeztetéseivel.
„A helyzet sürgősségére tekintettel az Európai Unió eltökélt amellett, hogy továbbra is biztosítson Ukrajna és annak népe számára minden szükséges politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást, ameddig és amilyen intenzitással csak szükséges” – áll többek között a dokumentumban. Egy másik pontban pedig ezt fűzik hozzá a vezetők: „Az önvédelem őt megillető, természetes jogának gyakorlása során Ukrajnának sürgősen légvédelmi rendszerekre, lőszerekre és rakétákra van szüksége. Az Európai Unió és a tagállamok ebben a kritikus pillanatban fel fogják gyorsítani és fokozni fogják minden szükséges katonai segítség nyújtását.”
Fegyverkezési csúcsot tartanak Brüsszelben az állam- és kormányfők – Az uniós védelmi ipar felpörgetésére is van javaslat, és diplomáciai forrásokból a Magyar Hang úgy értesült, hogy ezt a magyar kormány is támogatná.
Abban azonban nem sikerült most megegyezni, hogy az Oroszországtól lefoglalt banki vagyon extraprofitját is Ukrajna fegyverrel való ellátására fordíthassák. Ezt a javaslatot Magyarország ellenezte, ugyanakkor a tárgyalások folytatódnak, vagyis a téma napirenden marad. „Erős támogatást élvez az, hogy a váratlan hasznot vagy az immobilizált eszközökből származó bevételt katonai célokra használják fel Ukrajna számára” – mondta Ursula von der Leyen. A terv az, hogy a javaslatot pontosítják, ezzel már július elején ki tudnák fizetni az első 1 milliárd eurót. Ezzel párhuzamosan ígéretesen alakul annak a cseh kezdeményezésnek a sorsa, amelynek keretében – meg nem nevezett forgalmazóktól –, legalább 800 ezer lőszer beszerzése zajlik, az együttműködésben mintegy húsz uniós tagállam vesz részt.
A tagállami vezetők kijelentették, hogy „Oroszországot és annak vezetését maradéktalanul el kell számoltatni az Ukrajna elleni agressziós háború folytatása és a nemzetközi jog szerinti más legsúlyosabb bűncselekmények, valamint a háborúja által okozott hatalmas károk tekintetében”.
Uniós békevágy
Ismét kiderült, hogy a békét egyáltalán nem csak Orbán Viktor szorgalmazza, hanem valamennyi uniós tagállam. Ennek eredményét – ahogy korábban, úgy most is – írásba is foglalták, amikor leszögezték, hogy „az Európai Unió és tagállamai folytatni fogják intenzív globális kapcsolatteremtési erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatást biztosítsák az átfogó, igazságos és tartós békéhez, valamint Ukrajna békeformulájának főbb alapelveihez és célkitűzéseihez, egy jövőbeli Globális Béke-csúcstalálkozót szem előtt tartva”.
Az európai biztonsággal és védelemmel kapcsolatban széles körű egyetértés volt abban, hogy az európai védelmi technológiai és ipari bázist unió-szerte ennek megfelelően meg kell erősíteni. Ennek érdekében új forrásokat kíván bevonni az EU és egyszerűsíteni fogja a köz- és magánszféra számára, hogy az ilyen típusú beruházásokban rész vegyenek ezek a szereplők. „Ma kifejeztük elkötelezettségünket a biztonságunk és a védelem megerősítése iránt az EU-n belül. Először is azt vizsgáltuk meg, hogyan lehet mindezt finanszírozni, hogyan lehet biztosítani a jobb kapacitásépítést, a privát és a közszféra jobb bevonását ebbe az iparágba” – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Áttörésként értelmezhető, hogy az állam- és kormányfők a gázai humanitárius válság kapcsán felszólítottak „a fenntartható tűzszünethez, az összes túsz feltétel nélküli szabadon bocsátásához és a humanitárius segítségnyújtás biztosításához vezető azonnali humanitárius szünetre.” Korábban Magyarország volt az, amelyik lehetetlenné tette egy ilyen tartalmú nyilatkozat elfogadását 27-es körben.
Az EU bővítése szempontjából fontos lépés, hogy – kilenc nappal az Európai Bizottság erre vonatkozó javaslatát követően – úgy határoztak a tagállamok, hogy megindítják a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával. A nyugat-balkáni ország nyolc évvel ezelőtt jelezte csatlakozási szándékát az EU-hoz. A tényleges tárgyalások megkezdéséhez még az kell, hogy a tagállamok fogadják el a tárgyalási keretet. Hasonló döntésre van szükség Moldova és Ukrajna esetében is, a tervek szerint ez a következő hónapokban megtörténik.
Vám az orosz gabonára
Orbán Viktor a közösségi oldalán még a csúcstalálkozó előtt úgy fogalmazott, hogy a legfontosabb kérdés az ukrán gabona ügye lesz. „Az ukrán dömping lassan tönkreteszi az európai és a magyar gazdákat. A magyar álláspont világos: meg kell védenünk a gazdáinkat!” – írta a miniszterelnök. Ehhez képest – számos tagállam legnagyobb egyetértése, sőt, kezdeményezése mellett – nem az ukrán, hanem az orosz gabona játszott nagy szerepet. Az Európai Bizottság ugyanis mostanra időzítette bejelentését arról, hogy azt javasolják, hogy az EU piacára kerülő orosz mezőgazdasági termékeket sújtsa jelentős vámmal az EU. A meghatározott vámmértékekkel együtt a termékek ára lényegesen meghaladja azt a szintet, amellyel még versenyképes lehet az orosz áru az európai piacon. „Ez meg fogja állítani Oroszország abban, hogy ezeknek a termékeknek az EU-ba importálásából származó bevételeket felhasználja, és azt is lehetetlenné teszi, hogy az Ukrajnából ellopott termékeket illegális az EU piacára juttassa” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Ettől függetlenül az európai gazdák helyzetével is foglalkoztak a vezetők. Ursula von der Leyen ismertette is azokat az eddig már meghozott döntéseket, amelyek a termelők helyzetét javítják. „Nagyobb rugalmassággal, egyszerűbb szabályokkal és az agrár-élelmiszerláncban elfoglalt pozíciójuk javítására irányuló erőfeszítésekkel” támogatja a termelőket az EU – tette hozzá Von der Leyen, de figyelmeztetett arra, hogy a tagállamoknak is ki kell venni a részüket a gazdálkodók helyzetének javításából.