VESZÉLY! Putyin nem enged, és Washingtonban is van, aki fenyegetőzik. A nyugati konvojok megtámadása vagy a tömegpusztító fegyverek bevetése Ukrajnán túlra is
kiterjesztené a konfliktust.
Nem úgy néz ki, hogy Putyin hajlandó lenne leállítani az Ukrajna elleni támadást – jelentette ki az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Jake Sullivan a CNNnek nyilatkozva azt mondta, szoros figyelemmel követik az orosz nukleáris erőket, mert nagyon nagy a háború eszkalációjának veszélye – és „atomhatalomról lévén szó, az már
más jellegű konfrontáció lenne”.
Az Egyesült Államok nem követte Oroszországot, és nem helyezte fokozott készültségbe nukleáris erőit, de óráról órára követi a helyzetet.
A világon jelenleg kilenc országnak van atombombája, az összesen 12 700 nukleáris robbanófejből az USA és Oroszország mintegy 4-4 ezerrel rendelkezik. Joe Biden elnök korábban ismételten úgy nyilatkozott, hogy el akarja kerülni az amerikai és az orosz erők közvetlen harcérintkezését, mert az világháborús veszéllyel járna. Ugyanakkor
azt is mondta, hogy ha valamelyik NATO-tagállamot érné támadás, akkor azt az Egyesült Államok minden erejével védelmezné – még akkor is, ha ez világháborús kockázat.
Vasárnap reggel a világ veszélyesen közel került egy ilyen szituációhoz: az oroszok több mint 30 rakétával támadták a lengyel határtól 15 kilométerre lévő Javoriv városka melletti ukrán támaszpontot.
Helyi források szerint legalább 35 személy vesztette életét, több mint 130-an megsebesültek. Moszkva szombaton jelezte, hogy legitim célpontnak tekinti a Nyugatról érkező fegyverszállítmányokat. A javorivi támaszpont ezek egyik fontos átrakóállomása, a háború előtt nyugati kiképzők is állomásoztak itt, az elmúlt napokban pedig ide érkeztek a „nemzetközi légió” önkéntesei.
Az oroszok szerint rakétáik közülük 180 embert megöltek. Washingtonban republikánus politikusok korábban kilátásba helyezték, hogy a konvojokat érő támadás esetén
támogatni fogják a repülési tilalom bevezetését – ez a Fehér Ház és katonai szakértők szerint szinte automatikusan közvetlen konfrontációhoz vezetne a NATO és Oroszország
között. Sullivan ennek kapcsán azt mondta, hogy az Egyesült Államok és a NATO megfelelően felkészült a fegyverszállítások folytatására.
Joe Biden a hétvégén újabb 200 millió dolláros fegyverszállítást jelentett be, és a háttérben minden korábbi tagadás ellenére tárgyalások folynak az ukránoknak átengedhető szovjet gyártmányú repülőgépekről is. Szakértők szerint azonban
ezektől nem várható nagy segítség, az orosz légvédelem miatt a meglévő ukrán gépek sem tudnak hatékonyan hozzájárulni a szárazföldi erők hadműveleteihez.
London közben Startstreak típusú, hét kilométer hatótávolságú, az amerikai Stingerekhez hasonló, de hőkeresés helyett lézervezérlésű légvédelmi rakétákat
bocsát Ukrajna rendelkezésére.
A repülési tilalomhoz hasonlóan az is a konfliktus kiszélesedéséhez vezetne, ha Oroszország vegyi fegyvert vetne be. Erről Andrzej Duda lengyel elnök beszélt egy vasárnapi interjúban. Mint mondta, a tömegpusztító fegyverek alkalmazása mindent megváltoztatna, és a NATO-nak komolyan el kellene gondolkoznia a válaszon. A vegyifegyver úgy került a képbe, hogy orosz részről a múlt héten azt állították, Ukrajnában amerikai vegyifegyver-laboratóriumok működtek. Ezt az USA, Ukrajna és a WHO is cáfolta. Nyugati szakértők szerint a hazug vád esetleg az oroszok saját, vegyi fegyverekkel kapcsolatos szándékait hivatott leplezni. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is megszólalt az ügyben, és arra figyelmeztetett, hogy a vegyi fegyverek bevetése háborús bűncselekmény.
A helyzet e veszélyek nélkül is nagyon súlyos. Ukrajna szombaton 1300 katonájának elvesztését jelentette, jelezve, hogy az orosz halottak száma ennek többszöröse. A támadók mintegy 25 kilométerre vannak Kijev központjától. A fővárosból dél
felé kivezető utak még szabadok. Egyelőre működnek a közművek, néhol még a buszok is járnak, az üzletekben pedig olykor még lehet élelmiszert kapni. A harcok jelenleg az elővárosokban tombolnak. Irpinben életét vesztette Brent Renaud amerikai filmes-újságíró, egy kollégája pedig megsebesült.
Az oroszok fő célja Kijev elfoglalása, de nagy erőkkel támadják a keleti Harkivot és a déli Mikolajivot is. Mariupolban már 2187 civil vesztette életét. A teljesen körülvett és szinte teljesen lerombolt kikötővárosban több mint egy hete nincs víz és áram. A többször meghirdetett humanitárius folyosót lövik, vasárnapig a segélyszállítmányok se jutottak be. A hétvégén az eddig viszonylag békés Dnyiprót és a Romániához közeli Ivano-Frankivszk repülőterét is rakétatámadások érték.
A megszállók Melitopol után Dnyiproprudne városában is őrizetbe vették a választott polgármestert. Melitopolban a városi tanács egyik tagját nevezték ki polgármesternek,
akinek az volt az első dolga, hogy a tüntetések befejezésére szólította fel a lakosságot. Nagyobb utcai tiltakozás volt Herszonban is, ahol elterjedt, hogy az oroszok „népszavazást” akarnak szervezni a luhanszki és donyeckihez hasonló „független
népköztársaságról”.
Oroszországban sem csitultak a háborúellenes megmozdulások. Vasárnap is több mint 600 embert vettek őrizetbe, Szentpéterváron még az eseményről tudósító tizenhárom újságírót is. Moszkvában a Kreml szomszédságában lévő Manyezsnaja téren
volt háborúellenes demonstráció.
Kiemelt kép: Ivano-Frankivszk támadás után | Fotó: Alephnews.ro
Megjelent a Népszava nyomtatott változatában 2022. március 14-én. A fotó nem a Népszava illusztrációja.
