2024. június 17-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Ritka nagy egyetértésben érkeztek az uniós állam- és kormányfők a hétfő esti informális csúcstalálkozójukra – legalábbis azok, akik nyilatkoztak a sajtónak, hasonlóan vélekedtek arról, hogyan kellene az uniós csúcspozíciókat felosztani. Gyorsan tegyük hozzá: Orbán Viktor nem volt közöttük, ő azt posztolta közösségi oldalára, hogy két volt miniszterelnökkel, Janez Jansa szlovén és Mateusz Morawieczki lengyel ex-kormányfővel egyeztetett, de összefutott Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is. És, lássunk csodát: Orbán kezet fogott (egyeztetett?) Mark Ruttével, a volt holland miniszterelnökkel, aki a NATO főtitkári tisztség várományosa – a magyar miniszterelnök azonban egyelőre blokkolja a megválasztását, mondván, a holland politikus korábban megbántotta a magyarokat.
Az állam- és kormányfők azért találkoztak, hogy értékeljék az európai választások eredményét és döntsenek a csúcspozíciókról. Ez azt jelenti, hogy a tagállami vezetőknek minősített többséggel javaslatot kell tenni az Európai Bizottság elnökének személyére, meg kell választani az Európai Tanács elnökét és ki kell nevezni az új külügyi főképviselőt. Már napok óta csak egyetlen komoly jelölt volt minden posztra: Ursula von der Leyen említették mint leendő bizottsági elnököt, Antonio Costa volt portugál szociáldemokrata miniszterelnököt mint az Európai Tanács elnökét és a liberális Kaja Kallas volt észt miniszterelnököt, az EU külügyminiszteri posztjának várományosaként. Említsük még meg az Európai Parlament elnökét is, amelyhez hivatalosan nincs köze az állam- és kormányfőknek, mert őt a parlament választja meg, de az alkufolyamat része. A cél, hogy a nagy pártok (liberálisok, kereszténydemokraták, szociáldemokraták) valamennyien kapjanak pozíciót, mint az EU-t irányító koalíció tagjai, érvényesüljön a nemek közötti egyenlőség és az EU különböző földrajzi területei is kapjanak képviseletet, tehát ne legyen mindenki nyugat-európai. Az EP elnöki posztjának várományosa a jelenlegi elnök, a máltai Roberta Metsola, aki be is jelentette, hogy pályázik a tisztségre.
A csúcsra érkező Mark Rutte, ügyvezető holland miniszterelnök azt mondta, hogy Von der Leyen „kiváló jelölt”, de az „egész csomagot kell megvitatni”. Szlovákiát a miniszterelnök, Robert Fico helyett a köztársasági elnök, Robert Pellegrini képviselte, aki szerint olyan vezetők kellenek, akik képesek nyugalmat hozni a jelenlegi feszült helyzetbe és a nagy nyomás alatt lévő EU-ba. Egyúttal sérelmezte, hogy Kelet-Közép-Európa „alulreprezentált”, amikor a csúcspozíciókat osztják el. Simon Harris ír miniszterelnök szerint egyre nagyobb a konszenzus Ursula von der Leyen személye körül (akit egyébként a parlamentnek kell majd megválasztani), de felszólított a hatékony munkára: – Nem hiszem, hogy az ír polgárok vagy az európai polgárok hálásak lesznek, ha a politikusok itt Brüsszelben hetekig arról beszélnek, hogy ki milyen szerepet fog betölteni, amikor annyi sürgető kérdés van európai és globális szinten – jelentette ki.
Luis Montenegro portugál miniszterelnök támogatásáról biztosította az Európai Tanács elnöki posztjára esélyes Antonio Costát, aki az ő hivatali elődje volt, ráadásul éveken keresztül politikai ellenfele. „Nem pusztán nemzeti büszkeségből támogatjuk, hanem azért, mert akarunk valakit akarunk a Tanács élén, aki a béke, a gazdasági versenyképesség, az erős belső piac Európáját képviseli, amely nem feledkezik meg a jogállamiságról és az alapvető jogokról” – magasztalta otthoni riválisát. Ugyancsak dicsérte Costát Mette Frederiksen dán miniszterelnök, akit korábban a Tanács elnöki posztjának esélyeseként emlegettek, de most tisztázta, hogy nincsenek ilyen ambíciói.
Végül aztán Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hűtötte le a kedélyeket, aki éjfél körül azt mondta, hogy nincs megegyezés, de igazából ennek a találkozónak nem is ez volt a célja, hanem az, hogy egymás álláspontját megismerjék. Michel kijelentette, hogy jövő héten az EU-s vezetők szokásos csúcstalálkozóján meghozzák a személyi döntéseket.
Orbán Viktor ezzel szemben úgy érzékelte, hogy minden eldőlt. Közösségi oldalára ezt írta: „Brüsszelben semmibe vették az európai emberek akaratát. Az európai választás eredménye egyértelmű: a jobboldali pártok megerősödtek, a baloldal és a liberálisok teret vesztettek. A Néppárt viszont ahelyett, hogy a választókra hallgatott volna, végleg összeállt a baloldallal és a liberálisokkal: a mai napon alkut kötöttek és leosztották egymás között az EU vezető pozícióit. Fittyet hánynak a valóságra, fittyet hánynak az európai választás eredményére, és fittyet hánynak az európai emberek akaratára. Ne legyünk naivak: tovább fogják támogatni a migrációt, és még több pénzt és fegyvert küldenek az orosz-ukrán háborúba. Mi ebbe nem nyugszunk bele! Egyesíteni fogjuk az európai jobboldal erőit, és küzdeni fogunk a migráció- és háborúpárti bürokratákkal.”
