A magyar rendőrségre – és a Terrorelhárítási Központra (TEK) is – intézkedési kötelezettség vonatkozik, ha azt látják, hogy letepertek egy embert, aki csak a véleményét nyilvánította ki.
Mindegy, hogy milyen állampolgárságú az elkövető vagy az áldozat, a rendőröknek nemcsak megvédeni kell a sértettet, de fel is kell tartóztatniuk a támadót, felvenni az adatait, akár őrizetbe venni – erről beszélt Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi szakértője a Magyar Hang megkeresésére. Lapunk annak kapcsán kérdezte a szakembert, hogy végigfutott a sajtón annak a érfinak a története, aki azt állítja: Recep Tayyip Erdogan török elnök testőreinek kinéző személyek bántalmazták, leteperték őt mindössze amiatt, mert távolról a középső ujjával fejezte ki a véleményét a környéken elhaladó politikusnak. Bán Tamás szerint végül a TEK emberei mentették ki őt a helyzetből.
Fontos, hogy egyelőre csak a sértett állítását ismerni, a magyar hatóságok kedd délutánig nem reagáltak az állítólagos vasárnapi eseményekkel kapcsolatos kérdéseinkre. A Magyar Hang kereste az ügyben a BRFK-t, a TEK-et, a Belügyminisztériumot és a Külügyminisztériumot is, ám eddig nem kaptunk válaszokat sehonnan sem.
Hegyi Szabolcs elmondta, ha valaki bűncselekmény áldozata lesz a rendőrség szeme előtt, akkor a hatóságnak akkor is kötelező intézkednie, ha a sértett maga végül nem tesz feljelentést. Ettől függetlenül annak, aki ilyen helyzetbe kerül, érdemes feljelentenie az elkövetőket, ha pedig az derülne ki, hogy a rendőrség elmulasztott intézkedni az elkövetők ellen, akkor panaszt lehet tenni az eljárás ellen.
De vajon milyen módon tiltakozhatunk a politikusok ellen úgy, hogy mi magunk véletlenül se sértsünk törvényt? Hegyi Szabolcs leszögezte, az ökölszabály az, hogy az érintett szabad mozgását ne akadályozzuk, tehát nyugodtan tudjon bármerre menni, amerre csak szeretne. Fontos az is, hogy a politikus testi épségét se veszélyeztessük. Kérdésünkre elmondta, az viszont már nem fér ebbe bele, ha az illetőt tojással megdobálják, ebben az esetben már indokolható, ha leteperik a testőrök a tiltakozót. Ugyanakkor ha a mostani eset során valóban csak annyi történt, hogy Bán Tamás távolról a középső ujjait mutatta Erdogannak, akkor szó sem volt veszélyeztetésről, ez az egyéni véleménynyilvánítás részét képezi, ami miatt senki sem jogosult ellene fellépni. – A sértő vélemény kinyilvánítása egy közhatalmat gyakorló, közszereplő politikussal szemben éppúgy része a szólásszabadságnak, mint a megtapsolása – hangsúlyozta Hegyi Szabolcs.
Az egyéni véleménynyilvánítás mellett tüntetés is szervezhető a politikusok mellett vagy éppen ellenük. Vagyis például beleférhet az is, hogy a Karmelita elé vagy a Kossuth térre tüntetést szervezzen valaki, a rendőrség pusztán a védettségre hivatkozva nem tilthatja meg az ellendemonstrációkat, sőt, biztosítani kötelesek azt is, hogy látó- és hallótávolságban legyen megfogalmazható az ellenvélemény. Tehát az nem fordulhat elő, hogy ha ellentüntetők a Kossuth téren szeretnének demonstrálni, akkor például a rendőrök csak a téren kívül tegyék lehetővé ezt.
A szakértő szerint ugyanakkor volt már arra példa, hogy a gyülekezési jog és a véleménynyilvánítási szabadság biztosításával kapcsolatos kötelezettségeiknek nem tettek eleget a hatóságok. Pár évvel ezelőtt a kínai elnök látogatott Magyarországra, akkor ellentüntetők szerettek volna tibeti zászlókat lengetni, ám kitakarták őket a Kína-párti tüntetők nagy méretű zászlóikkal. Igaz, hogy erőszak nem történt, de a rendőrségnek ettől függetlenül biztosítania kellett volna, hogy a tiltakozók láthatóak legyenek.
Ez egyébként nem az első eset, hogy a török elnököt kritizálókat külföldön bántalmazták az őt védő biztonsági emberek. Hat évvel ezelőtt az Egyesült Államokban szintén erőszakosan léptek fel az Erdogan ellen tiltakozókkal szemben, egy évvel korábban pedig újságírókat és civileket fenyegettek meg, amiért hangot adtak a nemtetszésüknek.
