Az erdélyi magyar sajtó egy része jó reflexszel ismerteti az Azonnali bravúros interjúját George Simion AUR-vezérrel. A Bukovics Martin&Antal Róbert-István szerzőpárosnak (előbbi a portál főszerkesztője) Firenzében sikerült beszélgetnie Simionnal, aki „éppen buszos kampánykörúton volt, hogy a nagyszámú olaszországi román diaszpórát még inkább megnyerje pártjának”. Az alapos héttérismeretről tanúskodó interjú – szenzációs elemein túl – politikai „ismeretterjesztésnek” is beillik. A tartalmat nem érintő változtatásokkal közöljük – ami nem pótolja elolvasását „eredetiben”, az Azonnali honlapján.
A székely autonómia vörös vonal, de amúgy mindenben egyetért és nagyon együtt akar működni a magyar miniszterelnökkel, akinek politikáját példaértékűnek tartja. Interjú George Simionnal, a román politikába a tavalyi választáson gyakorlatilag a semmiből berobbant szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) párt elnökével!
- Az AUR alapvetően Románia és a javarészt románok lakta Moldova egyesülését tekinti fő politikai céljának. Van, aki szerint Oroszország áll mögöttük, más valamelyik nagyobb román pártot sejti az AUR hátterében, de felmerültek pletykák, miszerint a román ortodox egyház bosszúja volna a párt.
- A parlamentbe tavaly decemberben a következetlen járványügyi intézkedések kritizálása miatt került be a teljes ismeretlenségből, nem túl ismert arcokkal egy erős, 9 százalékos eredménnyel, teljesen felkavarva az állóvizet.
- A román média gyakorlatilag nem adott hírt róluk a kampány alatt, az AUR ezért csak a közösségi médiára koncentrált. A közvélemény-kutatók mérhetetlennek mutatták őket, a választás előtti utolsó héten Kelemen Hunor RMDSZ-elnök dobta csak be a magyarok mozgósítása érdekében, hogy ő úgy tudja, vannak mérések, melyek szerint a román szélsőjobboldal újra bekerül a bukaresti parlamentbe.
- Az addig inkább a kormányzó jobboldali Nemzeti Liberális Pártra (PNL) és a technokrata-liberális USR-PLUS-ra szavazó diaszpóra jelentősen hozzájárult a sikerükhöz: Olaszországban az AUR első helyen végzett.
- Az AUR a parlamentben (valószínűleg tudatosan) botrányt botrányra halmoz, van olyan képviselőjük, akit a túl sok botrány miatt már kizártak a pártból. A politika és a média nagyrésze karanténban tartja őket, egyedül a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és médiája áll szóba velük.
- Noha Simion ki van tiltva Moldovából, Románia mellett Moldovában is elindultak a vasárnapi parlamenti választáson, de csak 0,5 százalékot kaptak. Az ECR-pártcsaládba igyekeznek, vagy oda, ahova a Fidesz is szeretne menni, miután elég hasonló a két párt retorikája. A legfrissebb, június 15-i közvélemény-kutatás 15 százalékon méri az AUR-t.
A George Simionnal készített interjút Firenzében, egy külvárosi, a tengerparti autópályához és a repülőtérhez egyaránt közel, egy olcsóbb nemzetközi hotellánc parkolójában készítettük, mivel éppen buszos kampánykörúton volt, hogy a nagyszámú olaszországi román diaszpórát még inkább megnyerje pártjának.
A felirat igazságot szeretne Romániának. Az AUR-kampánybusz emeletén az egyik román nemzeti hős, az országa függetlenségét az Oszmán Birodalommal, Lengyelországgal és a Magyar Királysággal szemben is megvédeni tudó, rengeteg ortodox templomot és kolostort építtető, 1457-1504 között uralkodó III. István moldvai fejedelem (Ștefan cel Mare) portréja. Fotó: Bukovics Martin / Azonnali
Ön volt az egyedüli román pártelnök, aki kiállt Orbán Viktor pedofiltörvénye mellett. Mi a nagyobb veszély Románia számára: az LMBTQ-lobbi vagy a székely autonómia?
(Nevet.) Véleményem szerint rendkívül félreértik azt, hogy milyen kapcsolatot szeretnénk Magyarországgal ápolni. Egy módszer van csak arra, hogy Európa ezen a részén szuverén országként szabadok és függetlenek legyünk, és hogy ne tartozzunk egy birodalomhoz se: ha együttműködünk. Ezt akarták már a két világháború közötti időszakban is, amikor 1920 körül Piłsudski marsall előállt az Intermarium-tervvel (a cél egy Kelet- és Közép-Európát lefedő államszövetség létrehozása volt – a szerk.), és ezt kellene tenni most is a Balti-tengertől az Adrián át a Fekete-tengerig. Semmilyen téren nem tekintünk problémaként a magyarokra – politikai problémánk egyedül az RMDSZ-szel van, amely az utóbbi évek többségében Romániában hatalmon volt, és része a korrupt román rendszernek. Ez tehát egy belső konfliktus.
Ha nincs velük problémája, hogyan győzné meg a Hargita és Kovászna megyében élő magyarokat arról, hogy az AUR-ra szavazzanak?
Szavaztak is már ránk ebben a két megyében, tartottunk kisebb kampányrendezvényeket is, és megtapsoltak. Nem azért, mert nacionalisták vagyunk, hanem mert küzdünk a nemcsak a románok, hanem a minden Romániában élő etnikai csoport – magyarok, cigányok, tatárok – számára rossz rendszer ellen. De nemcsak magyar szavazóink, magyar parlamenti képviselőnk is van az aradi Vasile Nagy személyében, szóval semmi problémánk nincs a Romániában élő magyarokkal.
Szerintem természetes joga minden kisebbségnek, hogy az anyanyelvén tanuljon, ezt nem ellenezzük, sőt: az, ahogyan a magyarok ezért a normális jogukért küzdenek Hargitában, Kovásznában, a Vajdaságban és Kárpátalján, modellértékű.
Ahogy az is, amit Orbán Viktor kormánya tesz a határon túli magyarokért. Mi is ezt kellene tegyük a Magyarországon, Szerbiában és Ukrajnában élő románok sokszínűségének, nyelvének és hitének megőrzéséért. De továbbmegyek: maga a Fidesz is modellértékű számunkra, hiszen kiáll Európa keresztény gyökereinek megőrzése mellett.
Orbán Viktor tehát lényegében úgy, ahogy van, modellértékű önnek?
Igen. Mégpedig azért, mert a népéért harcol. Addig, amíg nem akarják megváltoztatni a határokat Európában, együtt kell működnünk. Nekünk nem a magyarokkal, hanem a román rendszer régi pártjaival vannak problémáink – ide a választások előtt a nemzetiségi ellentétekre rendre ráerősítő RMDSZ is beletartozik.
George Simion 1986-ban, Foksányban született, az AUR egyik alapítója. 2019-ben tűnt fel a román politikában, amikor Románia és Moldova egyesítésének céljával elindult az európai parlamenti választáson kicsivel 1 százalék fölött szerepelve. Fotó: Bukovics Martin / Azonnali
A magyarországi nyilvánosságban az RMDSZ-t a Fidesz meghosszabbított erdélyi karjának láttatják, vagy ha finomabban szeretnénk fogalmazni: hídként a bukaresti és a budapesti politikai elit között.
Én úgy tudom, minden magyarországi kormánnyal jóban voltak, ami természetes is. Ahogy azt is tudom, hogy Orbánnal eleinte nem annyira, ezért ő megpróbált helyzetbe hozni egy másik csoportosulást. Én inkább olyan dolgokat keresek, amik összekötnek, nem olyanokat, amik elválasztanak – ebből a szempontból Orbán Viktorék nemrégi közös nyilatkozata Európa jövőjéről és a közös értékeinkről egy olyan út, amin tovább kell menni. A jelenlegi Brüsszelben a lengyeleknek és Orbánnak rengeteg ellensége van. Hadd tegyek valamit nyilvánvalóvá:
nem ellenezzük Brüsszelt és mindazt, ami a funkciója, problémánk a jelenlegi brüsszeli bürokráciával van, ami ugyanúgy uniformizálni kíván minket, európaiakat, ahogy azt legutóbb a kommunisták akarták.
Ebből a szempontokból nekünk, románoknak, lengyeleknek és magyaroknak ugyanolyan hátterünk van: ismerjük ezt a marxista ideológia jelentette veszélyt. Ti 1956-ban harcoltatok a kommunista rezsim ellen, amiért a szabadságotokkal és a véretekkel kellett fizetnetek!
Ha ön azt állítja, az AUR-nek semmi baja a magyarokkal, miért ül pártjuk színeiben a bukaresti parlamentben az a Székelyföldön közutálatnak örvendő Dan Tanasă, aki gyakorlatilag minden egyes székely zászló miatt pert indít az erdélyi magyar vezetésű önkormányzatok ellen?
Dan a barátom, tudom, hogy rengeteg rajongója van a magyarok között,
amiért pert indít a székely autonóm zóna miatti törekvések ellen. Mi nem értünk egyet a székely autonómiával. Románia területe megyékre van osztva, és ilyennek is kell maradnia. Azon kellene dolgoznunk inkább, hogy a Hargita és Kovászna megyékben ne a politikusok profitáljanak a központi pénzekből. Nem értek egyet azzal, hogy kirakják a székely zászlókat az önkormányzatokra.
Mi akkor a véleménye azokról, akik kirakják a bukovinai zászlót mondjuk a szucsávai várra?
Én többnyire tájékozott vagyok zászlóügyekben, erről nem hallottam még.
Bukovina történelmi zászlójáról van szó, a régi Moldva jelképével, a bikafejjel.
Bukovina más, mint Moldva: soha nem volt önálló. A Székelyföld sem volt soha önálló ország. Ezek a szimbólumok arra jók, hogy autonómiát vívjanak ki általuk.
Értjük, miről van szó: először kirakod a zászlódat, aztán kulturális autonómiát kérsz, majd területit. Nem.
Akkor sem, ha Orbán szépen megkéri önöket erre?
Azt mondanám neki, hogy a Romániában élő magyaroknak kell legyenek saját templomaik, joguk a nyelvükhöz és iskoláikhoz, de az autonómia egy olyan ügy, amiről nem nyitunk tárgyalást.
Vörös vonal?
Igen, de bizonyos demokratákkal ellentétben velünk legalább lehet beszélni róla, majd megegyezhetünk abban, hogy egyetértünk abban, hogy nem értünk egyet. Az autonómia rengeteg problémát kreálna a román nemzetállam számára, hogy miket, azt láthatjuk már Spanyolországban.
Simion az EP-választás után, 2019 júniusában lett igazán ismert, amikor vezető szerepet vállalt abban, hogy a románokat a magyarok ellen uszítsa az úzvölgyi katonatemető kapcsán. Az AUR-t csak ezt követően, 2019 szeptemberében alapította Claudiu Târziu íróval közösen, aki azóta a párt másik társelnöke. Fotó: Bukovics Martin / Azonnali
Miért az AUR volt az egyetlen párt Romániában, amely kiállt Orbán és a pedofiltörvény mellett?
Mert a román politikai rendszer a kommunista rezsim utóda, lényegében ugyanazok vezetik ma is, akik akkor: a kommunista rezsim működtetőinek fiai és unokatestvérei, szoros kapcsolattal az előző establishmenthez.
Ceaușescut megölték ugyan, de mindenki más maradt a helyén. Romániában nem volt rendszerváltás: a többi pártot mind egykori kommunista párttagok alapították.
Ki a hibás ezért? Hiszen ennek a régi rendszernek a képviselőit újra meg újra megválasztják az emberek.
Az emberek – ahogy azt egy román mondás tartja – ismerik a vonatok menetrendjét, azaz tudják, hogyan mennek itt a dolgok. Az újonnan elnyert szabadságot azonban nem tudták, hogyan kell megvédeni. Mintha beragadtak volna egy labirintusba. Az AUR ezen rendszerre való reakcióként alakult meg. Azok ellen a politikusok ellen, akiket a megfelelő embereknek elég csak megkérni valamire, és már csinálják is. Ha Merkel vagy Macron azt mondja nekik, csinálják inkább ezt, ne azt, már csinálják is. Ez az oka annak is, hogy Románia nem tagja a visegrádi négyeknek.
Tagja kellene legyen?
Az lenne a normális, igen. De Trump mellett a fentiek miatt nem állt ki egy román párt sem. Amerikában természetes, hogy van egy baloldali és egy jobboldali párt – ha utóbbi lenne Romániában, kiállt volna az ottani jobboldal, azaz Trump mellett. De nem tették, tehát nincs jobboldali párt az országban. Maga a volt államfő, Traian Băsescu volt az, aki az európai szociáldemokraták soraiból átvitte a Demokrata Pártot az Európai Néppárt soraiba – ez a párt aztán a ma magát nemzeti liberálisnak nevező kormánypárthoz csatlakozott. Nagyjából ennyire feleltethetőek meg és vehetőek komolyan a román pártok ideológiái az európai pártcsaládokéhoz.
Ki volt Románia utolsó királya, elnöke vagy miniszterelnöke, akire ön szerint a nép büszke lehet?
A rosszból a rosszabb felé vezető negyven év után a románok bármilyen olyan politikai figurát jónak tartanak, aki valami érdemlegeset csinált. Bárki a múltból jobb, mint az elmúlt harminc év politikusai. Én leginkább a két világháború közötti időszak Nemzeti Parasztpártjának politikusait mondanám. De hadd mondjam el: a kommentek alapján Orbán Viktor is nagy tiszteletnek örvend Romániában.
Iuliu Maniu vagy Ion I. C. Brătianu tehát jobbak mondjuk Ludovic Orbannál és Marcel Ciolacunál?
Ez nem kérdés.
Ön a Firenzében tartott fórumán arról beszélt, az AUR a Giorgia Meloni olasz neofasiszta politikus vezette, a lengyel PiS-t is tartalmazó ECR-pártcsaládhoz szeretne tartozni. Hogyan találtak egymásra?
Tavaly decemberben, miután bekerültünk a román parlamentbe, elküldték nekünk a jókívánságaikat. Ennek nagyon örültünk, mert az AUR megalapításakor rögtön küldtünk nekik tagfelvételi kérelmet, miután az ECR-t tartjuk az egyetlen olyan pártcsaládnak, amivel azonosulni tudunk. Noha mi is szeretjük a természetet, nem szerettünk volna a Zöldekhez csatlakozni, mert az ideológiájuk a kommunizmus felé tendál, a Néppárt pedig ambivalens és nincs semmi karakán megnyilvánulásuk.
Meg hát ott van már a Néppártban Romániából a PNL, az RMDSZ és Băsescu is, ők aligha járulnának hozzá ahhoz, hogy önök is felvételt nyerjenek.
Lehet, de mi sem azonosítjuk magunkat azzal az establishmenttel, amit ők és a Néppárt jelképeznek. Mi valódi értékeket képviselő pártcsaládhoz szeretnénk tartozni, ez pedig az ECR: Giorgia Melonival, a spanyol Voxszal, a lengyel PiS-szel és a brit Konzervatív Párttal. És miután az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében a Fidesz már csatlakozott az ECR-hez, remélhetőleg a Fidesszel is.
De a Fidesz láthatóan nem annyira akar csatlakozni az ECR-hoz, inkább valami új, nagyobb és erősebb valami létrehozásán dolgoznak a színfalak mögött Meloni olasz belpolitikai ellenfelével, Matteo Salvinivel. Önök belépnének ide, vagy mindenképpen kitartanak Giorgia Meloni mellett?
Ez nem ilyen egyszerű. Olvastam Orbán, Salvini, Meloni és sok másik politikus közös értéknyilatkozatát – ha sokan összeállunk ezen közös értékek mentén, erős frakciónk lehet. Ha három részre szakadunk, az nem lenne jó.
L’unione fa la forza, ahogy itt, Olaszországban mondják – egységben az erő. Minden szuverenista, patrióta és keresztény pártnak együtt, közösen kell politizálnia uniós szinten.
Az AUR a legjobb eredményeit azokban a román megyékben érte el, ahol a járványügyi intézkedéseket ugyancsak kritizáló román ortodox egyház hagyományosan erős pozíciókkal rendelkezik: az országos 9 százalékhoz képest Szucsáva, Botosán, Neamț, Vrancea és Kostanca megyékben 13-14 százalékot hoztak 2020 decemberében. Fotó: Bukovics Martin / Azonnali
Az AUR tavaly decemberben 10 százalék körüli eredményt ért el, ez óriási meglepetés volt. A magyarországi sajtó, köztük mi is az önök magyarellenességét emelte ki, a román egy része – már amelyik nem tartja karanténban önöket – a lockdown-ellenességet. Ön szerint melyik téma repítette be önöket a parlamentbe?
Szerintem három ilyen is volt: a külföldön keményen dolgozó diaszpóra – az, hogy Románia aktívkorú népességének fele külföldön kell dolgozzon, botrány –, az elátkozott, korrupt politikusok iránti utálat, valamint a szabadságunkat ellopó, alkotmány- és emberijogellenes járványügyi korlátozások. Az emberek mérgesek voltak, és miután be voltak zárva a lakásaikba, bőven volt idejük alternatívát keresni – így találtak ránk. Reméljük, pár éven belül a kormánypárt alternatívája lehetünk.
El tudná képzelni az RMDSZ-t az AUR koalíciós partnereként?
Igen, de mint már mondtam, a székely autonómia vörös vonal. Minden párttal leülnénk tárgyalni, hiszen egy demokráciában ez a normális. Nem olyanok vagyunk, mint írják rólunk: nem mi vagyunk az új Nagy-Románia Párt, én nem vagyok az új Vadim Tudor, persze ha nagyon akarnak, találnak hasonlóságokat. Mi érintetlenül akarjuk hagyni a romániai erdőket. Nem akarjuk, hogy a medvék bemenjenek a falvakba, de azt se, hogy emiatt lelőjjék őket. Tánczos Barna (az RMDSZ-es környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter – a szerk.) ezeket nem így látja. De nem leszek magyarellenes attól, hogy ellenzem az autonómia bármilyen formáját, vagy hogy kritizálom Tánczos Barnát – ellenzéki politikusként a többi minisztert is kritizálom.
Egy kicsit vissza a járványra: mi az oka annak, hogy pont a sokszor autoriter szélsőjobboldal ellenzi a hatalmi szóval elrendelt lockdownt?
Mert a jobboldaliság annyit tesz, hogy küzdeni a szabadságért. Az AUR ideológiája négy elemre épül: a keresztény hit, a család, a nemzeti értékek és a szabadság – utóbbi a pandémia idején rendkívüli módon sérült. Ez az oka annak, hogy több jobboldali párt is hangsúlyozta, hogy nonszensz maszkot hordani kültéren, mert nem véd meg semmitől, ahogy azt is, hogy ne kelljen erőltetni az emberek beoltatását, az legyen önkéntes, aki pedig be van oltva, ne féljen semmitől, pláne ne attól, aki nincs beoltva. Felszólalunk a baloldal kettős mércéjével szemben: míg az abortusz esetében az egyéni döntés fontosságát hangsúlyozzák – és ebben egyet is értünk velük –, a covid elleni oltásnál már nem teszik ezt. Grigore Alexandrescu írta: egyenlőek akarunk lenni, de nem a kutyákkal.
Az AUR lenne Románia utolsó liberális pártja?
(Nevet.) Hogy liberális-e, azt nem tudom, de szabadságharcos igen. Éppen ezért tartom mulatságosnak, amikor a propaganda illiberálisnak bélyegzi meg a varsói és budapesti kormányokat. Vitatkoznék ezzel: ez a média és ez az elit magát progresszívnek mondja, de nem nagyon látok semmiféle haladást, javulást az emberek életszínvonalában. Ha tényleg az egyesült Európáért dolgoznának, nem hibáztatnák ennyire keményen a kelet-európaiakat a gondolataikért. Mi ugyanis tényleg egyesült Európát akarunk, de a kereszténységre és a hagyományokra alapozva –
azt a politikát tartjuk kívánatosnak, amit a magyar, a lengyel és a szlovén kormány fémjelez.
Nem nagyon szeretjük az oroszokat, mert rengeteg rosszat követtek el a románokkal szemben a történelemben, természetesen a NATO és az EU tagjai kívánunk maradni – egy olyan egyesült Európáé, amelyben mi is nyíltan elmondhatjuk a víziónkat. Mert úgy hallom, komoly gondok vannak a szólásszabadsággal az utóbbi időkben.
Az előbb még liberálisok voltak, most meg bejelentkezik a kereszténydemokrata jelzőért?
Nagy hiányossága a román politikának, hogy nincs kereszténydemokrata pártja és hagyománya. De patrióta pártja se volt az elmúlt tizenöt évben. Az AUR ezt az űrt jött betölteni.
Az előbb azt mondta, nem volt patrióta párt az elmúlt tizenöt évben – nagyjából ennyi ideje esett ki a román parlamentből a Vadim Tudor-féle Nagy-Románia Párt. Akkor mégis ön az új Vadim?
Amíg az AUR-t nem alapítottuk meg, nem volt szignifikáns patrióta párt. Az RMDSZ mondja rólunk azt, hogy mi vagyunk az új Vadim-párt, mivel a román patriotizmust magyarellenességként értelmezik.
Ha nem ön az új Vadim, ön a román politika wannabe Orbán Viktora?
Igen. A wannabe jelzőt nem szükséges hozzátenni. Ugyanazt az ideológiát valljuk.
És ez az ideológia semmiféle együttműködést nem zár ki.
NYITÓKÉP: George Simion / Facebook
Bukovics Martinaz Azonnali főszerkesztője
Terenzuola Vigne Basse Colli di Luni 2019.
Antal Róbert-István az Azonnali újságírója. Történész, az erdélyi baloldal kutatója. Bármilyen furcsa, de szereti a románokat.
————-
A szerkesztő megjegyzése
Wannabe
A wannabe (kiejtése: vanabí) szó szerinti jelentése önjelölt, amit arra az emberre szoktak gúnyosan mondani, aki elszántan törekszik olyanná válni, amilyen nem tud lenni.
Például ha valaki a barátaival hetente egyszer zenélget a garázsában, és közben arról álmodozik, hogy egy tehetségkutató felfedezi a bandát, akkor ő egy wannabe rocksztár.
A szóval gyakran űznek csúfot már híres emberekből is. Például ha egy modell szerepet kap egy filmben, de kiderül, hogy a színészethez tehetségtelen, akkor ő egy wannabe színésznő.
A wannabe szó az angol want to be (= akar lenni) kifejezés szleng változata. Ha ezt a kifejezést hagyományosan használják, abban természetesen semmilyen lekicsinylő szándék nincsen, például az „I wanna be a rock star” jelentése „rocksztár akarok lenni”. A wannabe gúnyos hangnemét az jelzi, ha egy főnév, jellemzően egy foglalkozás vagy egy rang előtt áll (például wannabe influenszer, wannabe miniszterelnök).
