Nagy jelentősége van annak, hogy az utolsó percben felszabadultak ezek a források – nyilatkozta a Magyar Hang szerkesztőségének Bod Péter Ákos, közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a mai hírről, hogy elérhetőek lesznek Magyarország számára is a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) összegei. Ezt a forrást eredetileg a koronavírus-járvány miatt kialakult nehéz gazdasági helyzetből való kilábalásra találta ki az Európai Unió, Magyarország az e keretből számára elérhető pénzekhez jogállamisági problémák és a korrupció miatt mostanáig nem férhetett hozzá.
Az utolsó pillanatban született meg ez a döntés, én már azt gondoltam, odavesztek ezek a források, a mai hír óriási siker – fogalmazott Bod Péter Ákos. Nagy nemzetközi figyelem övezte a magyarországi RRF-eszközök sorsát (hozzávetőleg 6,5 milliárd eurónyi támogatás és 3,5 milliárd eurónyi kedvezményes hitel), úgy látja, ahhoz is hozzájárultak most, hogy Magyarország kedvezőbb feltételekkel kaphasson hitelt. Ezért már a megállapodás ténye is jelentős volt, a pénteki döntés erre tett pecsétet – közölte a Magyar Hang kérdésére a szakember. A programok megvalósításán is múlik majd e források hatása, de az egyértelműen jó hír, hogy elérhetők lettek Magyarország számára a helyreállítási pénzek, mert ez erősíti a gazdaságot.
Tízmilliárd eurós magyar forrásra bólintottak rá az uniós pénzügyminiszterek – „Ez az a pénz, ami csaknem négy évig volt befagyasztva az előző kormány jogállamisági és korrupciós problémái miatt” – fogalmazott Kármán András pénzügyminiszter.
Egy – névtelenséget kérő – kormányközeli forrásunk szerint komoly problémát jelentett volna a magyar államháztartás számára, ha nem válnak elérhetővé az RRF-források, mivel 3 milliárd eurónyit ebből a keretből már megvalósítottak, különböző oktatási, egészségügyi és társadalmi infrastruktúra-fejlesztések formájában. Forrásunk szerint az a tény, hogy az elvileg elérhető, de visszatartott összegnek csak közel harmadát költötte el az előző kormány, azt igazolja, hogy hiába kommunikálta az Orbán-kormány, hogy a választások után hazahozzák az uniós pénzeket, ők maguk sem hittek ebben. A Magyar Hangnak nyilatkozó szakember kitért arra is: ahhoz, hogy Magyarország új, júniusban benyújtott helyreállítási tervét ilyen gyorsan elfogadták, szoros együttműködésre volt szükség a Tisza-kormány és az Európai Bizotttság között.
