Mármint az EU Bíróságán, amely kimondta: az Európai Parlament jogosan hagyta figyelmen kívül a tartózkodó szavazatokat, mikor elfogadta a hetes cikk szerinti eljárást elindító állásfoglalást. Emlékszünk még? Az ügyet az Európa-ügyi miniszterek június 22-én veszik ismét napirendre.
Elutasította az Európai Bíróság a magyar kormány keresetét, amelyben a Sargentini-jelentés elfogadásának körülményeit támadta meg, és azt kérte, a testület semmisítse meg az EP állásfoglalását. A csütörtökön hozott ítélet kimondja:
Az Európai Parlament az állásfoglalás elfogadásakor leadott szavazatok számlálása során jogosan hagyta figyelmen kívül a tartózkodásokat.
Az ítélet megerősítette Michal Bobek főtanácsnok decemberben nyilvánosságra hozott véleményét, amely kifejtette, hogy a „tartózkodás” és a „leadott szavazat” fogalma kölcsönösen kizárja egymást. A tartózkodó személy ugyanis azt kéri, hogy szavazatát se valamely javaslat mellett, se annak ellenében ne vegyék figyelembe, és azt kívánja, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna. A „leadott szavazattal” azonban a javaslat mellett vagy az ellen fejezi ki valaki a véleményét.
Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én fogadta el a Sargentini-jelentést, amellyel elindította a hetes cikk szerinti eljárást. Azaz – az EU történetében első alkalommal –
a közvetlen európai demokrácia megtestesítőjének számító EP felkérte a tagállami kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsát, hogy vizsgálja meg: fenyegeti-e rendszerszintű veszély a jogállamiságot az egyik uniós országban.
A magyar kormány azért vitte az Európai Unió Bírósága elé az ügyet, mert érvelésük szerint a szavazásnál nem érték el az eljárásrend által megkövetelt kétharmados többséget. Összesen 693 EP-képviselő szavazott, ebből 448-an igennel, 197-en nemmel, 48-an pedig tartózkodtak. Az EP által figyelembe vett szabályok szerint a tartózkodást nem kellett figyelembe venni, így 376 szavazattól megvolt az eljárás elindításához szükséges többség. A magyar kormány azonban azzal érvelt, hogy a tartózkodásokkal együtt 462 igenre – vagyis 14-gyel több támogató voksra – lett volna szükség ahhoz, hogy a hetes cikk szerinti eljárást el lehessen indítani.
Az ítélet arra is rámutat, hogy az EP-képviselők a szavazatszámlálási szabályok ismeretében adták le a voksukat, ezért elutasítja a magyar kormánynak azt az érvelését, miszerint a tartózkodások be nem számítása sérti a demokrácia és az egyenlő bánásmód elvét.
A hetes cikk szerinti eljárás az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkére utal, amely az uniós alapértékeket súlyosan megsértő tagállamokkal szembeni eljárást szabályozza. Jelenleg a magyar és a lengyel demokrácia védelmében zajlik ilyen eljárás, utóbbit az Európai Bizottság indította el 2017-ben.
Míg Lengyelország esetében csak az igazságságszolgatatás függetlenségének különböző vetületeit vizsgálják, Magyarországnál az alábbi 12 témában merültek fel aggályok: az alkotmányos és választójogi rendszer működése, az igazságszolgáltatás függetlensége, korrupció, adatvédelem, szólásszabadság, akadémiai szabadság, vallásszabadság, gyülekezéshez való jog, egyenlő elbánáshoz való jog, kisebbségek.
Ahogy azt Jogálom című cikksorozatunk első részében részletesen bemutattuk, a politikailag kényes hetes cikk szerinti eljárás gyakorlatilag megrekedt a Tanácsban: se a folytatáshoz, se a lezáráshoz nincs meg a szükséges politikai többség. Az Európa-ügyi miniszterek június 22-én veszik az ügyet ismét napirendre.
Forrás: hvg.hu/eurologus
