New York Times
Egy elnök ellen vádat emelnek, és ez próbára teszi a demokráciát. Több mint két évszázadon keresztül az amerikai elnökök gyakorlatilag védve voltak a vádemeléstől. A Donald J. Trump volt elnök elleni ügy megtöri ezt a tabut, és új precedenst teremt.
Az amerikai történelemben először fordult elő, hogy az Egyesült Államok korábbi elnöke ellen büntetőjogi vádat emeltek. Érdemes egy pillanatra megállni, hogy megismételjük: a történelemben először emeltek vádat egy amerikai elnök ellen bűncselekmény miatt. Annyi elképzelhetetlen „első eset” történt azóta, hogy Donald J. Trumpot 2016-ban megválasztották és elfoglalta helyét a Fehér Házban, annyi sérthetetlen határvonalat léptek át, annyi elképzelhetetlen esemény sokkolta a világot, hogy könnyű szem elől téveszteni, mennyire elképesztő is ez a bizonyos pillanat.
Bármennyire is az ügy ízléstelen részleteire, újszerű jogi megközeléítésére vagy politikai hatására összpontosítunk, ez a történet egy olyan országról szól, amely olyan út felé tart, amelyen még soha nem járt, ami mélyreható következményekkel jár a világ egyik legrégebbi demokráciájának egészségére nézve. Több mint két évszázadon keresztül az elnököket egy piedesztálra emeltük, még a botrányokba keveredett elnököket is, akik hivatali idejük alatt – és gyakorlatilag még utána is – büntetlenséget élveztek.
Ma már nem így van. Ez a tabu megszűnt. Új precedens született. Vajon szétszakítja-e ez az országot, ahogyan egyesek annak idején attól tartottak, hogy a Watergate után bíróság elé állítanak egy volt elnököt? Sokan fogják-e ezt itthon és külföldön a győztesek igazságszolgáltatásának tekinteni, hasonlóan a fejlődő országokhoz, ahol a volt vezetőket az utódaik börtönbe zárják? Vagy ez lesz a számvetés pillanata, annak jele, hogy még az sem áll a törvények felett, aki egykor a világ leghatalmasabb embere volt?
“Akár indokolt a vádemelés, akár nem, az amerikai politikában és az amerikai jogtörténetben hatalmas határvonalat lép át” – mondta Jack L. Goldsmith, a Harvard egyetem jogprofesszora, aki egykor George W. Bush elnök alatt az Igazságügyi Minisztérium vezető tisztviselője volt.
Ha ez nem lenne elég ahhoz, hogy megingassa a köztársaság boltozatának gerendáit, lehet, hogy nem az első lesz az utolsó. Trump úrnak egy második vádemeléssel is szembe kell néznie Georgiában, és egy harmadikkal a szövetségi ügyészek részéről, sőt potenciálisan még egy negyedikkel is. Megdöbbentő hogy a gátakat megrengető vádemelés olyan illetlen dologgal kapcsolatos, mint egy szexuális kicsapongás eltussolása érdekében kifizetett vesztegetési-hallgatási pénz. Tekintettel arra, hogy a vádlott ennél még sokkal földrengetőbb eseményekben is részt vett, mint például egy választás megdöntésének kísérlete és a a Capitolium elleni támadás ösztönzése a hatalom átadásának megakadályozása érdekében, a manhattani ügyészek vádjai nem tűnnek korszakosnak.
De ha a kérdés az elszámoltathatóság, akkor az ügy átrajzolhatja a határokat, és kevésbé lesz ijesztő a georgiai és washingtoni ügyészek számára, hogy kövessék a példát, és súlyosabb bűncselekményekkel vádoljanak, ha rendelkeznek bizonyítékokkal, mivel nem kell viselniük a precedens igazolásának terhét. Hagyjuk, hogy az egyetlen elnök, akit valaha kétszer vádoltak meg a kongresszusban, olyan sok büntetőeljárással nézzen szembe, hogy az ügyvédeknek már csak azért is pontozólapra van szükségük, hogy nyomon követhessék?
Miközben Trump úr megvádolása ismeretlen vizekre viszi az országot, az alkotmány szerzőit talán csak az lepte meg, hogy ilyen sokáig tartott. Az igazságügyi minisztérium politikája szerint a hivatalban lévő elnökök ellen nem lehet vádat emelni, de az alkotmányozók kifejezetten kilátásba helyezték, hogy a hivatalukból való távozásuk után is vádat emelhetnek ellenük.
A képviselőház által vád alá helyezett, majd a szenátus által elítélt és hivatalából eltávolított elnök “mindazonáltal a törvény szerint vád alá helyezhető és vád alá helyezhető, bíróság elé állítható, elítélhető és büntethető” – mondja ki az Alkotmány I. cikkelyének 3. szakasza. “Általánosságban úgy tekintjük, hogy ez a megfogalmazás azt sugallja, hogy bármi történjék is az elnök hivatalban töltött ideje alatt a vádemeléssel kapcsolatban, hivatalából való távozása után is felelősségre vonható polgári vagy büntetőjogilag a hivatali visszaéléseiért” – mondta Michael J. Gerhardt, az Észak-Karolinai Egyetem alkotmányjogász professzora.
Más szóval egyetlen korábbi elnök sem mentesült a büntetőjogi felelősségre vonás alól. “Az alkotók elborzadtak volna attól a lehetőségtől, hogy egy elnök valaha is a törvények felett álljon, amíg hivatalban van, vagy miután távozik a hivatalából” – mondta Gerhardt.
Valóban, miközben megszavazta Trump úr felmentését a második vádemelési perében – abban, amelyben a 2021. január 6-i, a Capitolium elleni támadásra való felbujtással vádolták –, Mitch McConnell szenátor, Kentucky állam republikánus vezetője azt mondta, hogy azért tette ezt, mert Trump már nem volt hivatalban, de hozzátette, hogy továbbra is büntetőjogi felelősségre vonható.
“Az én véleményem az, hogy mindaddig, amíg olyan bűncselekmény miatt indítanak eljárást, amely miatt nem szokatlan a vádemelés, és a bizonyítékok is olyan erősek, mint amilyenek általában vannak – vagyis, hogy kivédjük a szelektív vádemelés problémáját –, akkor feltétlenül szükséges, hogy a politikusokat felelősségre vonjuk, függetlenül attól, hogy milyen pozícióban vannak vagy voltak” – mondta Andrew Weissmann, Robert S. Mueller III, a Trump-kampány oroszországi kapcsolatait vizsgáló különleges ügyész egyik helyettese.
Mások azonban aggódnak az elnökségre gyakorolt hosszú távú következmények miatt, nem utolsósorban azért, mert ezt a vádat nem az Igazságügyi Minisztérium, hanem egy helyi ügyész emelte, ami megnyitja az ajtót az előtt, hogy az ügyészek országszerte magukra vállalják az elnök elleni eljárást.
DeepL Translate
Forrás: Újnépszabadság
Mérsékelten utószerkesztett szöveg. (A szerkesztő megjegyzése)
