Minden vallás veszített híveiből Magyarországon a KSH előzetes népszámlálási adatai alapján, különösen a római katolikusok. Olyan mértékben, hogy először kerültek kisebbségbe a magukat bármilyen egyházhoz tartozónak állítók. A KSH állítólag előzetesen megsúgta a számokat egyes egyházaknak, hogy legyen idejük felkészülni „a sokkoló adatokra”.
Magyarországon most először ötven százalék alá került a magukat valamilyen egyház tagjaként meghatározó állampolgárok aránya – mutatott rá a Népszava a KSH által sajtótájékoztatón ismertetett részletesebb népszavazási adatokra.
A pontos kérdés egyébként az volt, hogy „Mi a vallása, felekezete?”
Ehhez kapcsolódóan: A KSH elkezdte megosztani a végleges népszámlálási adatokat
Különösen a magukat katolikusnak állítók aránya esett vissza erősen, több mint egymillió fővel lettek kevesebben. Úgy tűnik egyébként, mintha a katolikus vallás különösen meredeken zuhanó népszerűségű lenne Magyarországon: az ezredforduló utáni első évtizedben is csaknem egymillióval csökkent a hazai katolikusok száma, most pedig a 2011-es népszámláláshoz képest arányaiban még erősebb visszaesést jelent az ismét egymillió fővel alacsonyabb létszám.
Egészen pontosan tizenegy éve még 3 millió 871 ezer ember vallotta magát katolikusnak, a tavaly őszi népszámláláskor pedig már csak 2,9 millió.
Közülük a római katolikusok száma 3,7 millióról 2,6 millióra csökkent, a reformátusok aránya pedig 21-ről 16 százalékra. Evangélikusnak a korábbi négyszázaléknyi hívő után már csak 3,1 százalék mondta magát, nem vallásosnak a válaszadók 27 százaléka.
Eltérő magyarázatok
A Magyar Katolikus Püspöki Kar egyháza e problémáját „nemzetközi tendenciákkal” magyarázta kiadott közleményében. Emellett hozzátették, hogy „ez feladatot jelent” szervezetük, a Magyar Katolikus Egyház számára is. A legkisebb visszaesést mutató evangélikus egyház püspöki tanácsa körlevele szerint az okokat náluk elsősorban „magunkban, a saját működésünkben kell keresnünk, bűnvallással, őszinte szembenézéssel”. Ezen túl közös gondolkodásra hívták az híveket az egyház jövőjéről.
Azaz az adatok alapján például a magyarok egyre nagyobb aránya már azt a típusú, formális és számukra befolyásolhatatlan egyházi kötődést sem érzi felvállalhatónak, hogy például csecsemőkorában megkeresztelték.
A HVG ezt megelőzően arról írt, hogy több forrásból megerősített információik szerint az érintett nagy egyházak korábban már külön tájékoztatást kaptak a KSH-tól ez ügyben.
Pontosabban azért, hogy „legyen idejük értelmezni a számukra is sokkoló adatokat”, és felkészülni visszaesésük kommunikálására. Nem ez lenne az első eset mostanában, hogy a KSH-ból statisztikai adatok jutnak ki egyes pártolt szereplőknek, még mielőtt mások számára is nyilvánosságra hozzák.
Ehhez kapcsolódóan: Februárban kormányközeli elemzőcéghez jutottak át embargós KSH-adatok
A népszavazás előtt a gazdagabb hazai egyházak helyi vagy akár országos kampányokat indítottak azért, hogy minél többen vallják magukat hozzájuk tartozónak.
Igaz, a Magyar Ateista Társaság is kampányt indított, hogy az ateisták vagy vallástalanok is vállalják fel ezt. Még olyan nehezítéssel is, hogy kifejezetten nem vallások, mégis a vallások közül lehetett csak kiválasztani a KSH felmérésében.
A kezdeményezők szerint ha minél többen vallják magukat ateistának, vallástalannak, akkor a politikusok rá fognak ébredni, hogy őket is képviselniük kell.
Kovács Marcell, a KSH projektvezetője a sajtótájékoztatón azt is hangsúlyozta, hogy a vallást vagy vallástalanságot firtató kérdésre nem volt kötelező válaszolni, tízből csak hat ember tette meg. Arányaiban erre akartak legkevesebben válaszolni az összes kérdés közül.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
