A Caţavencii szatirikus hetilap újságírója annak járt utána, miként került szétosztásra az a 198.000.000 lej összeg, amelyet Klaus Iohannis államfő liberális kormánya különített el a 2020-as választási évben a koronavírussal kapcsolatos nagyszabású információs kampány finanszírozására a román országos és helyi sajtóban. Patrick André de Hillerin szerint az eredetileg egy 120 nap időtartamú kampányra előirányzott pénz valójában állami támogatás volt a Covid miatti szükségállapot és készültségi időszak alatti eladási, terjesztési nehézségek miatt veszteségeket szenvedő nyomtatott sajtó részére, amelynek segélykiáltását a bölcs kormány meghallotta, és azonmód a segítségére sietett. Csakhogy – írja a szerző – a romániai nyomtatott sajtó csaknem teljesen eltűnt már jóval a koronavírus-járvány kitörése előtt.
„2020 márciusában már csak rendkívül csekély számú országos és nagyon kevés helyi nyomtatott kiadvány létezett. De ez nem számított. Az újságos bódék bezárásából és a hirdetési piac előrevetített összeomlásából a teljes romániai média profitált, a nyomtatott vagy online újságoktól a televíziókig és rádiókig. Tehát a nyomtatott sajtó részére eredetileg csak 10 millió lejt különítettek el a teljes 198 millióból, azaz csupán 5,05%-ot. A többi előirányzat a következőképpen alakult: 94.000.000 lej (a teljes összeg 47,47%-a ) mért nézőszámmal rendelkező televíziós szolgáltatók részére; 16.000.000 lej (a teljes összeg 8,08%-a) mért hallgatósággal rendelkező rádiós szolgáltatók részére; 24.000.000 lej (a teljes összeg 12,12%-a) mért közönséggel nem rendelkező televíziós és rádiós szolgáltatók részére; 46.000.000 lej (a teljes összeg 23,23%-a) online média szolgáltatók részére; 8.000.000 lej (a teljes összeg 4,04%-a) a településekre kihelyezett reklámfelületeket használó reklámszolgáltatók részére.” – sorolja az újságíró, aki fontosnak tartja leszögezni, hogy lapja, a Caţavencii más nyomtatott vagy online kiadványokkal egyetemben nem kért támogatást a kormánytól, és nem is kapott egyetlen fillért sem.
Jóllehet egyesek számára kevésnek tűnhetett a kormány által erre a célra szánt költségvetés – folytatja de Hillerin –, 2020 második felében a teljes 198 milliós összegből mindössze 76.411.082,39 lejt fizetettek ki a fent felsorolt médiaszolgáltatókkal kötött szerződések alapján. Voltak olyanok, akik számára a kormány információs kampánya valóságos égi manna volt, másoknak csak jövedelem-kiegészítés, attól függetlenül, hogy csökkentek-e a bevételeik vagy sem. Így például a reklámpiac lényegében nem volt kirívóan más 2020-ban, mint az előző évben, figyelembe véve azt is, hogy a választási években a kereskedelmi reklámbevételek általában amúgy is csökkennek. A cikkíró sorra veszi, hogy mely médiacégek zsebelték be az információs kampányra szánt legtöbb pénzt 2020 júniusa és novembere között: magasan vezetnek a Voiculescu család médiatrösztjének cégei – televíziók, rádiók, site-ok és egy nyomtatott kiadvány – 14.860.382,50 lejjel, míg a televíziózás terén legfőbb riválisuk, a PRO TV SRL, amely napjainkban már csak tévéadókkal és a hozzájuk tartozó internetes oldalakkal rendelkezik, csupán 3.407.050,50 lejt kapott. A Kanal D tévéadót tulajdonló és a jelentős látogatottsággal bíró wowbiz.ro oldalt működtető Dogan Media Internaţional is szép összeget kapott, 7.584.611,12 lejt. Ezen kívül 2 millió lej körüli támogatást könyvelhetett el a România TV, 1.700.000 lejnél valamivel többet a RCS&RDS televíziója, rádiói és site-jai, míg a Prima TV és a Campus Media által működtetett Digi24 csaknem 488.106,18 illetve 483.730,24 lejt, a B1 TV pedig 630.651,21 lejes összeget.
A közszolgálati televízió és rádió nem kapott pénzt az információs kampányra – ők kötelesek ingyen sugározni a kampányspotokat, hiszen amúgy is közvetlen állami támogatásból működnek.
Szép összegeket nyertek el a kormányzati kampányra a magánrádiók is: a Radio ZU 2.057.251,13 lejt, a Kiss FM, Magic FM és Rock FM 4.190.086,25 lejt, a Micula testvérek rádiói és televíziói 1.956.070,31 lejt kaptak, és az Europa FM se járt rosszul a 2.796.806,51 lejes összeggel.
„A fenti listán szereplő egyes médiaintézmények számára nem jelentenek túl sokat a kormánytól kapott összegek, hiszen ezek 2020-as bevételeiknek csak egy hányadát teszik ki, egyes esetekben jelentéktelen hányadát. A következőkben viszont megtudhatjuk, kik voltak az információs kampányra szánt források igazi haszonélvezői, akik olyan pénzekhez jutottak, amelyeket máskülönben soha nem kaptak volna meg.” – ígéri a Caţavencii oldalán január 13-án közzétett írásában Patrick André de Hillerin.
Folytatásul, immár a lap idei 3. számában, további adatokat sorol.
A Voiculescu család médiabirodalmához tartozó Antena 3 például, amely mintegy 16.000.000 lejes bruttó profitot ért el 2019-ben 3.414.245.83 lejt kapott a kormánytól, azaz a profitjának közel egynegyedét, a 120 millió körüli bruttó profitot termelő Antena Group SA pedig 9.388.885,53 lejt. A romániai médiaintézmények közül 2019-ben legnyereségesebb PRO TV társaság 307.913.166 lejes bruttó profitjához képest, csupán 3.407.050,50 lej forrást kapott, azaz a nyereségnek csupán 1,10 százalékát. Helyzete némileg különleges, ugyanis akár mintegy 8,5 millióhoz is hozzájuthatott volna, de mivel a kormány által a nézettségi pontszámok szerint kiszabott ár alacsonyabb volt, mint amit a televízió kereskedelmi alapon elnyerhetett, és rendelkezett is elegendő ügyféllel ahhoz, hogy a kitöltse a rendelkezésre álló hirdetési felületet, ezért a kormánytól már nem tudott túl sok pénzt bezsebelni.
A nyomtatott sajtót fenntartó 112 médiacégnek sem sikerült felhasználni az elmúlt év végéig az információs kampányra eredetileg nekik szánt 10.000.000-ból végül elkülönített kevesebb mint 8 millió lej összeget. Az újságíró szerint, minthogy a kormány „nem gondolt a terjesztő és szállító cégek, a nyomdák támogatására a koronavírus idején, nagy lökést adott a nyomtatott országos és helyi kiadványok piacról való eltűnésének felgyorsulásához. A legtöbb nyomtatott lap közeljövőben várható eltűnése sok nyomda bezárását fogja eredményezni, ez pedig hatással lesz a könyvpiacra is. Ugyanis nyomdák hiányában a kiadóknak nagyon kevés lehetőségük marad könyveik kinyomtatására, a nyomtatás költsége elkerülhetetlenül nőni fog, így a könyvek, ideértve a tankönyveket is, még drágábbak lesznek, mint manapság.”
Ugyanakkor – folytatja de Hillerin – furcsa módon, egyes társaságoknak jobban ment eddig az üzlet a pandémia idején, mint egy szokványos évben. Például afabricatinromania.info nevű elég hitvány site-ot fenntartó Andrei Laslau Media Production SRL 178.500 lejt kapott a kampányra, míg a Realitatea site-ot, és annak gyakorlatilag vidéki klónjait működtető Prestige Media PHG SRL csaknem 1 millió lej „hálapénzt” nyert el, többet, mint sok valódi tartalmat előállító, igazi sajtómunkát végző médiaintézmény.
„Tehát a sajtó megsegítésének ürügyén a kormány valójában pénzt dobott ki az ablakon egy olyan kampányra, amely végül inkább csak bosszantotta az embereket. A médiapiac nagy játékosai számára ezek az összegek csak éves profitjuk egy részét jelentették, míg a kisebb és tisztességes társaságok még a költségeiket sem tudták belőlük fedezni” – vonja le a következtetést a Caţavencii című hetilapban megjelent tényfeltáró írásának végén Patrick André de Hillerin.
