Az új törvény már nem fogja gyökeresen megváltoztatni a magyar médiahelyzetet, de valamennyire gátat szabhat a sajtó következmények nélküli, teljes kormányzati lenyúlásának.
mivel a jogszabály kötelezi a hatóságokat, hogy éves jelentéseket tegyenek közzé a reklámköltéseikről
Fotó: Erdős Dénes | Forrás: Népszava
Elkészült a médiaszabadságot szabályozó európai törvény, amely már csak a formaságnak számító hivatalos jóváhagyásra vár.
Brüsszelben sohasem titkolták, hogy a 2022. szeptemberében megszületett előterjesztést nagyrészt a magyarországi helyzet ihlette. Ugyanakkor elismerik, hogy a vitákban véglegesített jogszabály nem lesz gyógyír a Fidesz által foglyul ejtett és nyomás alatt tartott sajtó minden bajára.
Vera Jourová értékekért felelős alelnök a Népszavának adott nyilatkozatában megerősítette, hogy a törvény számos aggályra választ ad, ami az elmúlt években felmerült Magyarországon.
- “Ezek közé tartozik a médiaszabályozó hatóság és a közszolgálati média függetlenségének hiánya,
- az újságírók elleni kémprogramok használata, az állami hirdetések átláthatatlan és tisztességtelen elosztása,
- a médiatulajdonlás átláthatóságának a hiánya és a médiaszektor koncentrációjával kapcsolatos aggályok.
Mindezekre a problémákra a médiaszabadságról szóló törvény konkrét megoldásokat és biztosítékokat kínál uniós szinten” – fejtette ki a politikus, aki a rendelettervezet egyik kidolgozója volt.
Az Európai Parlament és a tagállamok által egyeztetett szöveget az uniós törvényhozó testület jövő márciusban, a kormányok képviselőiből álló EU Tanács várhatóan januárban fogadja el. Az Orbán-kormány nem tudja megakadályozni a jóváhagyását, amelyhez a tagországok minősített többségének az egyetértése kell. A jogszabály előreláthatólag 2025 nyarán lép hatályba. Attól kezdve, ha a nemzeti hatóságok bizonyíthatóan megsértik a rendelkezéseit, a polgárok panaszt tehetnek a hazai bíróságokon vagy elmehetnek az EU Bíróságáig,
az Európai Bizottság pedig kötelezettségszegési eljárást indíthat az érintett tagállammal szemben.
A médiaszabadság törvény előírásai nyomán nehéz vagy egyenesen lehetetlen lesz olyan indokok alapján megfosztani egy rádióállomást a frekvenciájától, ahogyan az a Klubrádió esetében történt. Az európai intézmények ugyanis lépéseket tehetnek, ha a médiára vonatkozó nemzeti intézkedések – köztük az engedélyezési eljárások –, nem indokoltak, arányosak vagy objektívek.
Többé nem lehet majd eltitkolni, hogy az állam hogyan és mennyi pénzzel támogatja a neki tetsző médiumokat,
mivel a jogszabály kötelezi a hatóságokat, hogy éves jelentéseket tegyenek közzé a reklámköltéseikről. Rendelkezik arról is, hogy a reklámokat arányosan, megkülönböztetéstől mentesen és nyílt eljárásban kell odaítélni.
A kormányzati segédlettel létrehozott hatalmas média konglomerátum, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) felállításához hasonló, a médiatér sokszínűségét sértő döntéseket e törvény alapján bárki megtámadhatja majd a bíróságon. A rendelet ugyanis előírja a tagállamok számára, hogy minden esetben vizsgálják meg: a médiakoncentráció milyen hatást gyakorol a médiaszabadságra és -pluralizmusra. Az uniós testületek is véleményezni fogják, ha egy összefonódás befolyásolja az egységes piac működését. Így nem fordulhat elő,
hogy egy országban megkerüljék a versenyhatóságot, ahogyan ez a KESMA esetében történt.
A törvény a tagállamok feladatává teszi, hogy “a közszolgálati médiumok a feladatuknak megfelelően pártatlan módon a tájékoztatás és a vélemények sokaságát nyújtsák közönségüknek”, de nem ad e követelmények kikényszerítésére alkalmas eszközöket az európai intézmények kezébe. Mint egy EU forrásunk kifejtette:
jogi alap híján Brüsszel csak azt vizsgálhatja majd, hogy a közmédia finanszírozására vonatkozó szabályok nem használhatók-e a nyomásgyakorlás eszközeként, illetve hogy vezető tisztségviselőinek kinevezése megfelel-e az átláthatóságra és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szabályoknak.
– Végül is a hatalom ezzel a két módszerrel próbálja tönkretenni a függetlenségüket – fogalmazott.
A jogszabály nem zárja ki,
hogy újságírókat “nemzetbiztonsági okokból” megfigyeljenek.
Ugyanakkor számos biztosítékot beépít a rendszerbe, például előírja, hogy a hatóságok ezt csak bírói engedéllyel és nyomós közérdek esetén rendelhetik el. A Pegasushoz hasonló kémszoftvert pedig kizárólag akkor telepíthetnek egy újságíró elektronikus eszközeire,
ha az adott személy ellen súlyos, három-öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény gyanúja miatt folyik nyomozás.
Az európai médiaszabadságról szóló törvény létrehoz egy új független szervezetet, a nemzeti médiahatóságokból álló Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületet. Feladata lesz véleményezni az európai médiapiac működését és segíteni az Európai Bizottságot a törvények betartatásában. Igaz, hogy a függetlenséggel nem vádolható magyar médiahatóság is tagja lesz a grémiumnak, de mint egy forrásunk rámutatott, a testületben többségi döntések lesznek,
így azokat egyedül a magyarok nem akadályozhatják meg.
Köteleznék a kormányokat a médiafüggetlenség garantálására, finisben az európai – édiaszabadságról szóló törvény – Ez lehet az első eset, hogy jogszabályban…
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. december 21-én.
