Elon Muskból cár lett, a Trump Media, a Nvidia és persze a Tesla árfolyama az egekbe szállt, a bitcoin rekordot döntött és egy kicsit a dollár is erősödött – egyelőre ennyi nyereséget könyvelhetnek el az amerikai szavazók a szép új világ küszöbén.
A Wall Street tapsolt, a világ más sarkain nyugtalansággal fogadták a tőzsdék Donald Trump győzelmét. Az európai piacok szinte kivétel nélkül pirosban zártak a választás másnapján. Annak fényében, hogy Trump egyik beszédében a „mi mini Kínánkként” említette az Öreg kontinenst, felhánytorgatva, hogy nem veszik a „mi autóinkat, a mi mezőgazdasági termékeinket” – érthető az aggodalom. Abban a közelmúltbeli nyilatkozatban elhangzott a szokásos „meg kell védeni az amerikai vállalatokat”, de az is, hogy eljött az ideje, hogy a világ visszafizesse Amerikának az elmúlt hetvenöt év adományait. Amúgy az „America First” szlogen mellé, felkerült a palettára, hogy a hely most a „káosz és a nyomor országa”. Ahogy előző ciklusában, most is kétes vállalkozásnak tűnnek a Donald Trump szerint üdvözítő kezelési módszerek. Egyelőre az ellenségkép vázolódik, A leendő amerikai elnök mániákusan hibáztatja a külvilágot az Egyesült Államok minden gondjáért. Sorompót, falat építene országa köré, különös figyelemmel a délről és Ázsiából érkező „kártevőkre”, legyen az ember vagy bármilyen áruféleség.
Donald Trump adóterveiben visszatér az előző ciklusban bevezetett reformokhoz, amelyeknek köszönhetően tény, sokaknak könnyebb lett az élet, a többség élvezte az alacsonyabb adókulcsok előnyét, megduplázódott a kedvezményekre jogosultak száma, és tömegek vehették igénybe a gyermekeknek szánt adóhitelt. A 2017-ben bevezetett enyhítések jövőre a törvények értelmében megszűnnének, ám Trump ezek fenntartását ígéri, és további kedvezményeket, például az éttermi és szállodai dolgozók borravalóira, a túlórákra kivetett adók megszüntetését, és mentesítené a társadalombiztosítási juttatásokat is a jövedelemadó alól.
Az Obamacare keretében élvezett kedvezmények meghosszabbításáról azonban nem szól a fáma. A 2021-ben bevezetett támogatás, amely sok amerikainak csökkenti az egészségbiztosítás árát, 2025-ben megszűnnek. Ez azt jelenti, hogy 20 millió ember számára akár több ezer dollárral drágul a biztosítás, és a 100 ezer dollárnál többet keresők elveszítik a szövetségi segélyhez való hozzáférést. A kongresszus költségvetési hivatala szerint 3,4 millió ember marad biztosítás nélkül, ha a támogatások csökkennek és az árak emelkednek.
Ami az amerikai konjunktúra alakulását illeti, Trump tervei nem biztos, hogy jó irányba viszik a szekeret.
A kínai importra 60 százalékos, a mexikói autóimportra 200 százalékos vámtarifát kíván kivetni, ez, és az „egyéb helyekről” behozott áruk 10-20 százalékos megvámolása az amerikai fogyasztók, és vállalatok zsebére megy, a bevándorlás durva megfékezésének következményeként pedig munkaerőhiánnyal kell számolni.
Trump csökkentené az Amerikában termelő társaságok adóját 21 százalékról 15 százalékra és több, a vállalatok mozgásterét korlátozó szabályozáson is lazítana. Ezek azonban, a mostanság véleményt nyilvánító elemzők többsége szerint, nem ellensúlyozzák az importmegszorítások, és a munkaerőhiány bizonyosan negatív hatásait, köztük az infláció veszélyét, amely kikényszeríti a kamatok magasabb szinten való tartását, azaz pénzszűkéhez vezet a gazdaságban. Ugyanakkor a dollár erősödése várható, ami vonzó lehet a befektetők számára. Ám arra is emlékeztetnek a szakértők, hogy Trump számos esetben kifogásolta a zöldhasú izmosodását. Ennek kapcsán megfogalmazódott a félelem, miszerint a, finoman szólva, nem konzekvens elnöktől nem áll távol a mesterséges beavatkozás, piaci intervenció, és az sem elképzelhetetlen, hogy összebeszél külföldi „jóbarátokkal”, ráveszi őket dobjanak piacra néhány milliárdot, az árfolyam fékezése érdekében. Kétséges, de nem kizárható lépés – vélekednek a piac bizalomvesztését vizionáló elemzők.
A Donald Trump győzelmét fanfárokkal ünneplő Wall Streeten, de különösen a külföldi tőzsdéken képlékeny a jövőkép. Erős a félelem, hogy a Trump-elnökség legszélsőségesebb változatában a világgazdaság jelentős átszervezéséhez vezethet.
Megtorló vámemelésekre lehet számítani, ami jelentősen hátráltatja a globális kereskedelmet, valamint a gazdasági és geopolitikai kapcsolatokat. Kiemelve néhány ágazatot, a legtöbb félnivalója a kínai importsarc érintettjeinek, így a félvezetőgyártóknak, és az autóiparnak van, de a zöldenergia kilátásai sem fényesek, Trump ugyanis az energiaköltségek felezését tervezi, „fúrni akar, mint az őrült”, azaz a fosszilis tüzelőanyagokat, így a gázt, olajat favorizálná, és kevésbé foglalkozna a környezetvédelmi szempontokkal.
Ami az Egyesült Államok számára az egyik legnagyobb bizonytalanságot jelenti, a horribilis államadósság, az szinte bizonyosan nem fog csökkenni a leendő amerikai elnök égisze alatt.
A nemzetközi pénzpiacokról már megérkezett az üzenet, a napokban befektetők tömege szabadult az amerikai kötvényektől. A jelenleg 35 ezer milliárdra rugó adóssághegyet, az amerikai költségvetést felügyelő bizottság becslése szerint, Donald Trump programja további 8000 milliárd dollárral növelheti. 2000-ben a GDP 55 százalékát tette ki az állam tartozása, napjainkban 123 százalékra rúg, és ha nem változnak a tendenciák, harminc év múlva a GDP dupláját fogja ostromolni az adósság.
Ami a legtöbb nyugtalanságra adhat okot, az a külföldi kézbe került állomány, a teljes összeg 29 százalékát gyakorlatilag az amerikai akarattól függetlenül mozgathatják a piacokon. A kincstárjegy hozamalakulása, amely egyfajta indikátorként jelzi az USA pénzügyi egészségét, nem igazán megnyugtató. Ha a hozamok emelkednek, annak üzenete az, hogy a befektetők az infláció növekedésére számítanak, és arra, hogy a jegybank kamatszigorításra, a gazdaság pénzforrásainak szűkítésére kényszerül. A vészcsengő már megszólalt, a 10 éves kincstárjegyek hozama 70 bázisponttal emelkedett. Egyesek emlékeztetnek rá, hogy valami hasonló előzte meg 2007-ben az ingatlanválságot.
Ne pánikolj – mondta a cár
Elon Musk, a spontán gazdagodáson túl, megdicsőült, „a hatékonyság cárja” címet érdemelve ki Trumptól, ez alig 130 milliójába került a vállalkozónak, és egy belengetett ígéretbe, hogy segít rendbe tenni az amerikai költségvetést. A távlatok pedig sok jóval kecsegtetik, hiszen Trump deregulációs terveit mintha az ő vállalataira szabták volna testre. Bár Trump úgy nyilatkozott megszünteti az elektromos autóvásárlási támogatást, ezt még bőven átgondolhatja a jóbarát társaságában egy ital mellett. És a zseni milliárdosnak, a világ leggazdagabb emberének, biztosan lesznek érvei, szólhat például Peking és Moszkva érdekeiért, hiszen gyümölcsöző üzleti kapcsolatokat ápol arrafelé is. Elon Musk Dél-Afrikából származik, ahonnan 17 évesen költözött Kanadába.
Szárnyalnak a Tesla részvényei Donald Trump elnökválasztási győzelme után – Nem csak Elon Musk örülhet.
Öccsével, Kimballal 1995-ben alapított vállalkozást, amely helyi híreket, hirdetéseket közvetített online a nagy médiáknak, a vevők között volt a New York Times, a Chicago Tribune. 1999-ben 341 millió dollárt ért a Compaq-nak a cég. Ebből alapozták meg a Paypalt, amit az Ebay 1,5 milliárd dollárért vásárolt meg. A siker útján következett az unokatestvérekkel kifejlesztett, a számítógépekhez távolról hozzáférést biztosító szoftver, amit emlékezetes kampánnyal vezettek be a Szilícium Völgyben. Minden lehetséges felületet teleragasztottak Lyndon Rive, az egyik unokatesó letolt gatyás képével, a srác, egy számítógéppel takarta be teste azon részét, amit nem kívánt megmutatni. Sikerült felkelteniük az érdeklődést. Musk 2004-ben szállt be a Tesla-ba, a kormányrúdját pedig 2008-ban vette kézbe. Néhány évvel ezelőtt kedvenc régi autóját, a SpaceX rakétáján az űrbe küldte, jelen tudás szerint évmilliókig tartó űrutazásra. „Don’t Panic”(Ne pánikolj), volt a felirat a sportkocsi műszerfalán. A SpaceX jelenleg a világ második legdrágább privát vállalkozása, jelenleg 210 milliárd dollárra taksálják, míg a Tesla a tíz legértékesebb nyilvános piacon forgó társaság, amely a mostani árfolyamon 900 milliárd dollárt ér. Musk a SpaceX 42 százalékával, míg a Tesla 13 százalékával rendelkezik. Jelenleg ő a világ leggazdagabb embere, a Forbes szerint 285,6 milliárdot ér a vagyona.
A Fed még független
Az amerikai jegybank a választás másnapján negyed százalékponttal csökkentette az irányadó kamatlábat, miután mind az infláció, mind pedig a munkaerőpiac kedvezett a lépésnek. A drágulás mértéke csak egy hajszálnyira marad el a 2 százalékos célkitűzéstől, idén szeptember végén 2,1 százalékot jelzett a statisztika. A Fed elnöke egyúttal üzent Trumpnak is egy rövid „nem”- el, azaz nem kíván távozni, bármennyire is szeretné az újonnan megválasztott elnök, kivárja mandátumának 2026-os lejártát. Trump, aki egyébként hajdan kinevezte Powellt, sorozatban bírálja a Fed lépéseit, hibáztatja a gazdaság bajaiért, ám, mint azt jegybankelnök kifejtette, sem joga, sem hatalma nincs, hogy idő előtt kirúgja őt. Ami pedig a gazdasági helyzetet illeti, bár a harmadik negyedéves 2, 8 százalékos GDP-növekedés némi csalódást okozott, tudni kell, hogy ez a duplája az európainak.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2024. november 11-én.
