Az Európai Bizottság épülete (Forrás: Wikipédia)
Több fontos ügyben is döntött az Európai Bizottság a Magyarország ellen zajló kötelezettségszegési eljárások ügyében, ezek egyike a külföldi embercsempészek szabadon engedése miatt indul – vette észre a Hvg.hu. Erről már meg is küldte első felszólító levelét a magyar kormánynak.
Mint megírtuk, Magyarországon április végén lépett hatályba a kormányrendelet, amely lehetővé teszi, hogy jogerősen elítélt külföldi embercsempészek kiszabadulhassanak a rácsok mögül. A Bizottság úgy véli, hogy Magyarország az embercsempészek elengedésével több uniós irányelvet is megsértett, a csempészet bűncselekménye miatt elítélt személyekre alkalmazandó ilyen lerövidített szankciók nem hatékonyak és nem is visszatartó erejűek, és nem veszik figyelembe a szóban forgó esetek körülményeit. A kormánynak most két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre, és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Amennyiben nem kap kielégítő választ, a Bizottság folytathatja az eljárást és úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki – részletezi a lap az ilyenkor szokásos menetrendet.
Die Presse: miért pont az EU-ba csempésző bűnözők elleni küzdelemben lehetne számítani Orbánra? – Az osztrák lap publicistája élesen bírálta a magyar kormányt az embercsempészek szabadon engedése miatt.
Új szakaszba lépett az energiatermékek kiviteli korlátozásai miatti kötelezettségszegési eljárás is. Az Európai Bizottság korábban arra szólította fel Magyarországot, hogy szüntesse meg az energiatermékekre vonatkozó kiviteli korlátozásokat. A magyar kormány ugyanis olyan bejelentési rendszert vezetett be, melyek lehetőséget adnak a hatóságok számára az energiahordozók kivitelének megakadályozására. Magyarországnak most két hónap áll a rendelkezésére, hogy meghozza az intézkedéseket, ha erre nem kerül sor, akkor a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.
Brüsszelben arról is döntöttek, hogy az Európai Unió Bíróságán indítanak keresetet Magyarország ellen az építőanyagok (homok, kavics, cement) esetében rögzített árakat bevezető szabályok, és az ennek be nem tartása esetén fizetendő súlyos büntetések miatt. A brüsszeli testület úgy véli, ezek a nemzeti intézkedések nem felelnek meg az uniós szerződésekben biztosított letelepedési szabadságnak. Emellett a rögzített árakat és a büntetőadókat megállapító intézkedést Magyarország nem jelentette be az egységes piac átláthatóságáról szóló uniós irányelv alapján, amelynek értelmében a tagállamok kötelesek bejelenteni a műszakiszabály-tervezeteket – írja az MTI.
A bizottsági sajtóközlemény szerint a nemzeti intézkedések rögzített árakat vezettek be egyes építőanyagokra – homokra, kavicsra, cementre – vonatkozóan, és kötelezővé tették a vállalkozásoknak, hogy teljesítsenek bizonyos kitermelési szinteket akkor is, ha az gazdaságilag nem fenntartható. A szóban forgó intézkedések nem tűnnek sem indokoltnak, sem arányosnak, és korlátozhatják a letelepedési szabadságot. A bizottság első lépésben 2022 áprilisában felszólító levelet, majd 2023 januárjában indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Mivel a testület úgy véli, hogy Magyarország továbbra is megsérti az uniós szabályokat, úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti. A hivatalos statisztika szerint egyébként Magyarországgal szemben jelenleg 125 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, köztük a „gyermekvédelminek” titulált törvény miatt.
