„A királynő békésen halt meg Balmoralban ma délután. A király és hitvese ma este Balmoralban marad, és holnap visszatér Londonba” – adta hírül szűkszavúan nem sokkal csütörtök este nyolc óra előtt a Buckingham-palota közösségi oldalán – utalva Károly Fülöp Artúr György, a korábbi brit királyi hercegre és feleségére.
A trónon eltöltött több mint 70 évével II. Erzsébetnél senki sem uralkodott tovább a brit szigeteken az elmúlt ezer esztendőben. A most, 96 évesen elhunyt királynőhöz mérhető korszakos, ötven esztendőt meghaladó uralommal mindössze négy elődje büszkélkedhetett: a Plantagenet-dinasztia tagjai közül III. Henrik (1207–1272) és III. Edward (1327–1377), míg a II. Erzsébet felmenői közül III. György (1760–1820), az előző századfordulón pedig Viktória (1837–1901). Erzsébetet mérhető időt talán a hírhedt francia napkirály, XIV. Lajos volt trónon, igaz az ő 72 esztendejét úgy érdemes szemlélni, hogy mindössze négyéves volt, amikor király lett, miközben Erzsébet már majdnem 26 éves, amikor apja, VI. György halálát követően átvette a brit monarchia igazgatását.
Viktória királynőről egyébként utóbb történelmi korszakot neveztek el a britek, hogy az 1926-ban született Erzsébetről fognak-e, élete fényében nem biztos, hogy meglepő lenne. Ha csak az „alapstatisztikáit” nézzük, akkor uralkodása alatt 14 brit miniszterelnök váltotta egymást, az első Winston Churchill volt 1952-ben. Az Egyesült Királyság 68,5 millió lakójának 31 százaléka életében látta őt, vagy találkozott vele, míg az évek során mintegy 1,5 millióan vettek részt a kerti partijain. Ugyancsak beszédes, hogy uralkodása alatt 23 alkalommal cserélték le viaszmását a Madame Tussaud londoni panoptikumában.
Trónra lépése óta rengeteg víz lefolyt a Temzén, II. Erzsébet egy olyan birodalmat örökölt 1952-ben, amely épp alatta alakult át drasztikusan. A korábbi brit gyarmatbirodalom a végnapjait élte, mintegy húsz karibi és afrikai állam vált függetlenné az 1960-as és 1970-es években. A még 1926-ban életre keltett Nemzetközösség az uralkodása előtt három évvel, a gyarmatok leválásával egy időben nyerte el ma is működő modelljét, és igazán II. Erzsébet töltötte meg tartalommal. A jelenleg 54 tagot számláló – főleg volt brit domíniumok alkotta – közösség különböző gazdasági és politikai hátterű államoknak ad lehetőséget a szorosabb, egyenlő alapokon nyugvó, többek között gazdasági kapcsolatra.
Férjével, a görög királyi sarj Fülöp herceggel először 1934-ben, majd utána 1937-ben találkozott. A királynő saját bevallása szerint 13 éves korában lett szerelmes Fülöpbe, akivel hosszú évekig leveleztek, hogy aztán a nála öt évvel idősebb herceg végül 21 éves korában, 1947-ben eljegyezze a második világháború idején sofőrnek és szerelőnek kiképzett Erzsébetet. A pár még az év november 20-án össze is házasodott. Négy gyerekük született: Károly, Anna, András és Edward.
The King and The Queen Consort will remain at Balmoral this evening and will return to London tomorrow.
Noha szerelemből házasodtak, Fülöp később arról beszélt, a frigyük az idő előrehaladtával egyre jobbá és dinamikusabbá vált. Igaz, II. Erzsébet trónra lépését követően a hercegnek nehéz volt beleszoknia a királynő házastársa szerepébe. Főleg, mert nehéz volt feladnia az addigi katonai karrierjét. Utána azonban II. Erzsébet hatékonyabb támogatót keresve se talált volna jobbat nála. „Fülöp észrevétlen öröksége az, amilyen elképesztően nagy támogatást nyújtott feleségének a színfalak mögül. II. Erzsébet uralkodása többek között ezért tekinthető olyan sikeresnek” – összegezte tömören szerepét II. Erzsébet egyik biográfusa, Sarah Gristwood történész. Maga Fülöp az 50. házassági évfordulójukon úgy nyilatkozott: „A legfőbb lecke, amit megtanultunk, hogy az elfogadás és a tolerancia az egyik legfontosabb hozzávalója bármely boldog házasságnak. Ez lehet nem tűnik olyan fontosnak, amikor a dolgok jól mennek, ám létfontosságú, amikor minden nehézzé válik – és nekem elhihetik, a királynőnek igen magas a toleranciaszintje.” Fülöp 73 évi házasság után, 2021 tavaszán 99 éves korában hunyt el.
Amilyen jó házassága volt Erzsébetnek, a gyerekei miatt többször is kellemetlen helyzetbe került. Károly 1996-os válása, majd volt hitvese, Diana hercegné 1997. augusztus végi tragikus párizsi autóbalesete és halála talán az uralkodásának egyik legkeményebb mélypontját jelentette. Ugyan öt évvel korábban három gyereke is elhidegült, elvált akkori házastársától, és a windsori kastélyt is súlyos tűz sújtotta, a legtöbb alattvalóban talán az maradt meg leginkább, hogy öt napon át nem szólalt meg a roppant népszerű Diana halálát követően. Televíziós beszéde, és egykori menye előtti tisztelgése, illetve a két árva unokája iránti nagymamai érzései egy nappal Diana temetése előtt enyhítették a közfelháborodást. (Károly herceg végül 2005-ben vette feleségül régi-új szeretőjét, Camilla Parker Bowlest. II. Erzsébet 2022-ben pedig nyilvánosan kifejezte azt a kívánságát is, hogy elsőszülött fiának, Károly trónörökösnek a felesége, Kamilla cornwalli hercegné Károly trónra lépése után felvehesse a királynői címet.)
Erzsébet királynő azt szeretné, ha Károly herceg trónra lépése után Kamilla, a felesége felvenné a királynői címet
Ugyancsak mély személyes tragédia lehetett számára, hogy kedvenc fia, András belekeveredett az elmúlt évek talán legmegrázóbb szexuális zaklatásokkal, szexkereskedelemmel és nemi erőszakokkal tarkított Epstein-botrányába. A herceg végig tagadta érintettségét és azt hogy annyira jóban lett volna a 2008-ban pedofília miatt már elítélt New York-i médiamágnással, Jeffrey Epsteinnel és milliárdos barátnőjével, Ghislaine Maxwellel. A herceg érintettségéről ugyanakkor mindent elmond, hogy 2022 elején végül peren kívül egyezett meg az őt nemi erőszak miatt feljelentő Virginia Giuffrével. Így nem kell bíróság elé állni Andrásnak az Egyesült Államokban, viszont ezzel végleg kiírta magát a közéletből.
A magánéleti válságokhoz köthetően II. Erzsébetnek, a családja többi tagjához hasonlóan, talán a bulvársajtóval való „hadakozás” jelentette a legnehezebb küzdelmet. Uralkodása alatt soha nem látott mértékben fejlődött a tömegkommunikáció, és a magánélet ez irányból érkező kéretlen figyelme és egyre erőszakosabb zaklatása kísérte végig a brit királyi család életét. Az egyébként ilyen szereplésekből semmilyen szinten nem kérő II. Erzsébetet különösen az 1980-as években nyomasztotta a sajtó, amelynek nem számított, hogy fiktív sztorikat találjanak ki a királyi család tagjairól, és többször támadják a királynőt is. Hogy a sajtóval kapcsolatos hadakozás szinte állandósult, jól mutatja a News of the World és Vilmos herceg esete. Kiderült ugyanis, hogy az egyébként masszív telefonlehallgatási botrányba belebukó és 2011-ben emiatt megszűnő lap 2005-ben legalább egy alkalommal bizonyíthatóan lehallgatta a királynő unokájának készülékét.
Az 1960-as évek pangását, az 1980-as munkássztrájkokat, a nemzetközi terrorizmussal fenyegető századelőt, a 2020-as brexitet túlélő, és még a koronavírust is feltehetően Károly fiától elkapó uralkodó trónra lépésének 70. évfordulója alkalmából azt írta: „Az évforduló alkalmából örömömre szolgál, hogy megújíthatom önöknek azt a fogadalmat, amelyet még 1947-ben tettem, hogy életemet mindig az önök szolgálatának fogom szentelni.”
Aki Bethlen Istvánt és II. Erzsébetet is megfesthette László Fülöp munkásságát itthon alig ismerjük, külföldön viszont nagy becsben tartják képeit.
Az utolsó pillanatig aktív volt, ugyan csökkentett „üzemmódban”, de még a koronavírus-fertőzése alatt, 95 évesen is elvégezte a közfeladatait.
II. Erzsébet és férje, Fülöp Magyarországon is többször megfordultak. A herceg még 1973-ban a Bábolnai és a Dióspusztai Állami Gazdaságokat tekintette meg, ahol lovasbemutatókon is részt vett. Fülöpöt 1984-ben a Szilvásváradon megrendezett 7. négyesfogathajtó világbajnokságra is meghívták, ekkor járt Kecskeméten, ahová 1993 májusában a királynőt is elvitte. Ez utóbbi látogatás alkalmával a brit királyi pár az Országos Széchényi Könyvtárba is ellátogatott, ahol a beszámolók szerint a királynőnek készített tárlat többek között II. Erzsébet magyar származású szépanyjáról, Rhédey Claudiáról szólt.
A királyi pár tiszteletére Göncz Árpád akkori köztársasági elnök adott díszvacsorát az Országgyűlés épületében. Ekkor II. Erzsébet távoli magyar felmenőjére utalva arról beszélt: „Bár a történelem nem mindig állította egyazon oldalra Nagy-Britanniát és Magyarországot Európa tragikus háborúiban, azt hiszem, népeinkben mindig eleven maradt a közös reménység. Csodálattal és örömmel figyeltük mindazt, amivel a magyarok a tudomány, a zene, a művészetek és az irodalom világát gazdagították.” Másnap pedig a parlamentben felszólalásában kiemelte: csodálatosnak tartja, hogy a rendszerváltásnak köszönhetően a magyarokban rejlő nagy tehetség ismét szabaddá vált és megint kifejezheti önmagát.
Az öröklés érvényben lévő szabályai szerint II. Erzsébetet legidősebb fia, a most 73 éves Károly követi. Amennyiben nem térnek el a protokolltól, úgy a walesi herceg III. Károly néven foglalhatja el a trónt. Utoljára Károly a XVII. század végén uralkodott Nagy-Britanniában: a kivégzett I. Károly angol király és Bourbon Henrietta Mária királyné legidősebb fia, az angol polgárháború után 1660 és 1685 között uralkodó II. Károly azonban nem volt túl népszerű király.
