Hatalmas veszteség érte a magyar sportot. Hosszan tartó, súlyos betegség után, 82 éves korában meghalt dr. Hammerl László olimpiai bajnok sportlövő, szövetségi kapitány, a Nemzet Sportolója.

Huszonkét éves korában, 1964-ben szerezte meg Tokióban az olimpiai bajnoki címét a 60 lövéses fekvő versenyszámban, de bronzérmes is lett a 3×40 lövéses összetett számban. Négy évvel később Mexikóvárosban ezüstéremmel tette teljessé olimpiai éremgyűjteményét. 1977-től a válogatott szövetségi kapitánya. Nagy tudású, a világ minden pontján elismert szakember volt, kiválóan értett a versenyzők nyelvén, számos olimpiai, világ- és Európa-bajnoki cím és érem megszerzése fűződik a munkájához. 2004-ben, amikor a Nemzet Sportolója elismerés létrejött, az első tizenkét kitüntetett közé választották. A sportághoz való örök kötődése megmaradt, gyakran látogatta a lőtereket, és a véleményével, a meglátásaival segítette a sportágat. Dr. Hammerl Lászlót a Magyar Sportlövők Szövetsége saját halottjának tekinti, a temetéséről később intézkednek.

Mi most az alakját annak az interjúnak a részletével idézzük meg, amelyet a Nemzeti Sportban Thury Gábor készített a 80. születésnapját ünneplő bajnokkal. 

  • Valóban úgy vett részt élete első versenyén, a Marczibányi téren, hogy édesapja hazaugrott önért, jöjjön, mert nincs meg a csapat?

– Igen, de nem ennyire színes a történet. Apám a Ganz Villanynál dolgozott, ő szervezte a versenyt, valaki megbetegedett a csapatból, és mivel tudták rólam, hogy légpuskával már lőttem, rám gondoltak. A verseny után az ottani edző, Pintér László megnézte a lőlapomat, s szólt, járjak le lőni. Korábban egy bokor alatt találtam egy újságpapírba csomagolt rozsdás légpuskát, amit mérnök édesapám megbütykölt, azzal gyakoroltam.

  • Önről azt mondták, idegek nélküli ember. Ez így volt?

– Egyáltalán nem! Aki azt mondja, hogy nem izgul, nem mond igazat. Különböző technikák segítségével lehet ezen segíteni. Mindig azt mondtam, nem kell túlizgulni, elég odafigyelni a következő lövésre. Tehát egylövéses versenyen vagyok, amit hatvanszor kell megismételni. És kerestem a zöld színt, mert az megnyugtatott.

  • A lövészet miatt adta fel az orvosi pályát. Mikor?

– 1969-ben diplomáztam, minden feltétel adva volt, hogy letegyem a fül-orr-gégész szakvizsgát, de ’76-ban felkértek, legyek szövetségi kapitány. Egy hónap gondolkodási időt kaptam, de egy héten belül elvállaltam. Nem volt edzői papírom sem, aztán később megszereztem.

  • Kapitánysága alatt két arany-, három bronzérmet, illetve 46 olimpiai pontot szerzett a csapat az ötkarikás játékokon. Mely eredmények ugranak be elsőre?

– Varga Károly és Igaly Diána olimpiai bajnoki címe, Záhonyi Attila, Kovács Zoltán bronzérme.

Címképfotó: Török Attila/nso.hu

Forrás: Újnépszabadság