Eredetileg június 10-én szavazott volna az Országgyűlés az átláthatóságinak hívott törvényről, Kocsi Máté azonban közölte, hogy a nyári parlamenti szünet előtt már nem lesz szavazás a nemzetközi bírálatokat is kiváltó javaslatról.
A Fidesz frakcióvezetője, aki a nap folyamán a Facebook-oldalán egy videobejegyzésben arról beszélt, hogy a törvénnyel kapcsolatban nem zár ki menetrend-módosítást, nem sokkal később az Indexnek azt mondta: „a csütörtöki törvényalkotási bizottság napirendjéről levesszük az átláthatósági törvényt, és nem hozunk döntést a nyár előtt a kérdésben, nem szavaz erről az Országgyűlés”.
Mint mondta, a Fidesz-frakció egységes abban, hogy a szuverenitásvédelem érdekében jogi eszközöket be kell vetni. Abban azonban vita van, hogy ezek az eszközök milyenek legyenek. Kocsis Máté elmondása szerint sok megfontolásra érdemes javaslatot kaptak az elmúlt hetekben a bankszövetségtől, a reklámszövetségtől, a Sándor-palotától, az ügyvédi kamarától, és a lapkiadók egyesületétől is.
Azt mondta, hogy ezek a vitáját a nyár előtt nem lehet lefolytatni, ősszel folytatják a javaslatok tárgyalását. Gulyás Gergely később a kormányinfón annyit tett hozzá, hogy Orbán Viktor tudomásul vette a frakció döntésé t.
Ehhez kapcsolódóan: Átláthatósági törvény: Az Európa Tanács jelentéstevői szerint fel kell függeszteni a törvény parlamenti vitáját
A Szabad Európa több cikkben is foglalkozott a civil szervezetek és a független média orosz mintára történő ellehetetlenítését célzó törvényjavaslattal, az úgynevezett „átláthatósági” törvénnyel. A kormány szerint a jogszabály a külföldi befolyást csökkentené, de sokak szerint valójában eszköz a független hangok megfélemlítésére, legyen az civilszervezet, sajtótermék, kutató, vagy mezei magyar állampolgár.
Halász János fideszes országgyűlési képviselő által benyújtott törvényjavaslat szerint, amelyhez később további kormánypárti képviselők csatlakozott, ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti az ország szuverenitását, javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékre a szervezetet, amelyet több más intézkedéssel is sújthatnak.
A kormány rendeletben dönt a szervezetek jegyzékre kerüléséről.
Ha egy szervezet rákerül a listára,
- nem gyűjthet többé egyszázalékos adótámogatást.
- Köteles minden támogatójától és támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött.
- Vezető tisztségviselői, alapítói, és felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, és kiemelt közszereplőkké válnak.
- A hitelintézetek figyelemmel kísérik a jegyzékre vett szervezet fizetési számláit érintő fizetési műveleteket, hogy azonosíthassák a külföldről érkező támogatásokat.
- Ha a hitelintézet engedélyköteles fizetési műveletet észlel, arról haladéktalanul értesíti a pénzmosás elleni szervet – legfeljebb öt napra – felfüggeszti a jegyzékre vett szervezet engedélyköteles fizetési művelettel érintett pénzeszközhöz történő hozzáférését.
Az eredeti tervezet szerint csak a törvény elfogadását követő adóévben vonhatnák el az egyszázalékos szja-felajánlásokat a listázott médiumoktól és civil szervezetektől. Egy módosító javaslat azonban, melyet a parlament fideszes többségű igazságügyi bizottsága már elfogadott, lehetővé teszi, hogy már idén elvegyék az egyszázalékos szja-felajánlásokat. Az így elvont pénz – ahogy arról a 24.hu beszámolt -, az évi 45 milliárd forintos büdzséből működő, a drága gyógyszerek egyedi kérelmeit elbíráló Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért kasszájába kerülne.
Kvíz: „Lex Putyin”: külföldiügynök-törvény vagy jogszabály a közélet átláthatóságáért?
Közben az Európa Tanács emberi jogi biztosa felszólította a magyar törvényhozókat, hogy utasítsák el vagy módosítsák azt a törvényjavaslatot. A Reuters beszámolója szerint Michael O’Flaherty Kövér László házelnöknek címzett levelében úgy fogalmazott: a jogszabály „súlyos beavatkozást tesz lehetővé a civil szervezetek működésébe, odáig menően, hogy tevékenységük folytatása lehetetlenné válhat”.
A törvénytervezettel foglalkozó cikkeinket, podcastjainkat itt találja.
Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem harminc éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.
Copyright (c) 2025 RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty