Elfogadta kedd este a szenátus az új nyugdíjtörvény kormány által beterjesztett tervezetét, amelynek értelmében jövőre több mint 4,7 millió személy nyugdíját számolják újra. A jogszabályjavaslat 85 támogató és hat elutasító szavazatot kapott, 19 szenátor tartózkodott. A szenátus által elfogadott módosító indítványok többségét a kormánypártok terjesztették be. A tervezetet a képviselőház vitatja meg döntő házként, írja az Agerpres.
Az RMDSZ is bejelentette, hogy megszavazta a nyugdíjtörvényt. „Az RMDSZ támogatja a nyugdíjak emelését, ezért megszavaztuk a nyugdíjrendszert szabályozó új törvényt” – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.
A szenátor szerint azért szavazták meg, mert a párt számára „a család és annak minden tagja fontos. Ezért támogattuk a nyugdíjak megemelését előíró jogszabálytervezetet.” A frakcióvezető hozzátette: a továbbiakban a kormány és a pénzügyminisztérium feladata megtalálni az új törvény előírásainak életbeléptetéséhez szükséges költségvetési erőforrásokat.
2024-ben tehát, az úgynevezett szuperválasztási évben, amikor négyszer kell a szavazófülkékbe vonulni, kétszer lesz nyugdíjemelés, év elején 13,8 százalékkal nő a nyugdíjpont értéke, szeptember elsején pedig újabb emelésre lehet számítani.
Fontos hangsúlyozni, hogy a szenátus anélkül fogadta el a kormánynak a nyugdíjemelésről szóló törvényjavaslatát, hogy a törvényjavaslatban az államháztartási törvény által előírtak szerint a költségvetési hatásról rendelkeztek volna, és anélkül, hogy az emelések finanszírozási forrását nyilvánosságra hozták volna.
A törvényjavaslat a döntéshozó testület, a képviselőház elé kerül. A tervezetet a PSD-PNL koalícióban kialakult feszültségek után fogadták el, miután a liberálisok kifogásolták, hogy nincs megnevezve a finanszírozás forrása. Azaz, nem tudni, honnan varázsolja elő a kormány azt az óriási összeget, amely szükséges lesz 2024-ben a megígért nyugdíjemeléshez, olyan körülmények között, hogy már idén is óriási deficittel küszködött.
Nemcsak a liberális pénzügyminiszter akadt ki ezen, a feszültség hatására a kormánykoalíció két vezetője, Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és Nicolae Ciucă, a PNL elnöke négyszemközti megbeszélésen egyeztetett, hogy megoldást találjanak a PSD által elhatározott és a PNL által végül jóváhagyott nyugdíjemelés által kiváltott botrányra.
A tervezet értelmében több mint 4,7 millió kedvezményezett nyugdíját új képlet alapján számítják újra.
Négyórás egyeztetés után a két pártelnök hétfő este külön-külön jelentette be egy-egy bejegyzésben a Facebook-oldalán, hogy „minden kérdést tisztáztak”, közös nyilatkozat, ahogy elvárható volna egy koalíciótól, nem volt.
A törvényjavaslatot azonban kedden pozitívan véleményezték a bizottságokban is.
Marius-Ilie Stanciu munkaügyi államtitkár bejelentette, hogy a plusz költségvetési teher 25 milliárd lejre rúg, ebből 15 milliárdra a nyugdíjpont 13,8-as indexálásához, 10 milliárdra pedig a szeptember 1-jétől érvényes újraszámoláshoz lesz szükség. Emellett Nicolae Ciucă szenátusi elnök elmondta, hogy az általa látott elemzés szerint a 2025-ös évre vonatkozó költségvetési vonzata a megemelt nyugdíjaknak 33,1 milliárd lej lesz.
A szenátus által kedden elfogadott tervezet 2021-ig a nyugdíjpont fokozatos emelését írja elő, az alábbiak szerint:
2019 – 1265 lej,
2020 – 1.775 lej,
2021 – 1 875 lej.
2022-től a referenciapont értékét évente az inflációs rátához és a bruttó átlagkereset reálnövekedésének 50 százalékával indexálják.
A nyugdíjpont a bruttó átlagkereset 45 százalékát fogja elérni, az adóterhek megtérülésének figyelembevétele nélkül, a kormányprogram elfogadásakor hatályos adójogszabályok szerint – írja a Szabad Európa portál.
A munkaügyi miniszter, Simona Bucura Oprescu is megerősítette, hogy a nyugdíjak első ütemben január 1-jén emelkednek, amikor 13,8 százalékkal növelik a juttatásokat, ekkor a nyugdíjpont értéke a jelenlegi 1875 lejről 2032 lejre emelkedik. Szeptember 1-jéig pedig minden nyugdíjat újraszámolnak.
„Lesznek nyugdíjak, amelyek talán csak egy százalékkal fognak emelkedni, de lesznek amelyek 80 százalékkal. Ezeket a szimulációkat az Országos Nyugdíj Pénztárnál dolgozók végezték, akik most a minimális szociális juttatásban részesülnek, számításaik szerint 87 százalékkal több pénzre lesznek jogosultak” – mondta a munkaügyi miniszter.
A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a nyugdíjjogosultságot legalább tizenöt év járulékfizetés után lehet megszerezni, de ebbe az időszakba nem számítják bele a nem járulékfizetéses időszakokat (egyetemi tanulmányok, katonai szolgálat, betegszabadság, munkanélküliség, kitoloncolás, börtön vagy politikai fogva tartás ideje). Ugyanakkor a nők nyugdíjkorhatára 2035-ig fokozatosan eléri a férfiakét, és 65 év lesz
Az USR és az AUR szenátusi frakcióinak vezetői, Radu Mihail és Claudiu Târziu azt kérték, hogy a törvénykezdeményezést küldjék vissza a bizottságoknak, az USR három hetet, az AUR pedig legalább két hetet kért a tervezet elemzésére, de mindkét kérést elutasították a szenátorok.
A tervezetről már a nyáron kellett volna döntenie a kormánynak, ennek ellenére csak most, novemberben került a parlament elé. A gyorsított eljárás, amelyet a parlament a kormány nyomására alkalmazott a tervezet kapcsán, nem teszi lehetővé, hogy egy átgondolt jogszabályt fogalmazzanak meg a törvényhozók. „Egy ilyen fontos törvény kapcsán szükség lett volna több vitára, nagyobb szakmaiságra azért, hogy ugyanezt a törvény ne kelljen egy éven belül újra és újra módosítani, javítani, foltozni” – ismerte el Cseke Attila is.
Az új törvény a képviselőházhoz kerül, az alsóház szavazata és a Hivatalos Közlönyben való megjelentetése után léphet érvénybe.
