A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) elfogadta, hogy a nagyváradi Nicolae Bălcescu Általános Iskola kilenc magyar tannyelvű osztálya mellett két román tannyelvű osztályt is befogad az iskola számára díjmentesen felajánlott épületébe.
A hétfőn született egyezségről Csűry István püspök tájékoztatta az MTI-t. Elmondta: olyan kiegészítő jegyzőkönyvet csatoltak a polgármesteri hivatallal kötött szerződéshez, amely felfüggeszti az eredeti szerződésnek azt a kitételét, miszerint az iskola magyar tannyelvű osztályait fogadják be az épületbe.
„A kilenc osztályterem mellett van még két olyan termünk, amelyekben tantermet rendezhetünk be. Ha szükség van rá, ha bajban vannak, két román tannyelvű osztályt is szívesen befogadunk” – mondta a püspök.
Csűry István azt is elmondta, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) megkeresésükre többségi szavazattal úgy ítélte meg, hogy nem történt diszkrimináció. A testületen belül is megoszlottak azonban a vélemények a magyar tagozat költöztetéséről, négyen utasították el, hárman látták igazoltnak a diszkrimináció vádját. A püspök hozzátette: olyan döntést kívántak hozni, amely mindenki számára megnyugtató. Arra is kitért, hogy a polgármester vállalta a még hiányzó minisztériumi jóváhagyások beszerzését ahhoz, hogy a tanítás a református egyházi épületben is megkezdődhessen.
Csűry István az MTI-nek elmondta: az egyházkerület a magyar állam támogatásával vásárolta meg és újította fel azt az épületet, amelyet aztán a Nicolae Bălcescu Általános Iskolának ajánlott fel.
A részletekről Florin Birta, Nagyvárad polgármestere portálunk megkeresésére elmondta: valóban megállapodás született hétfőn. „Ma a református püspökséggel közösen úgy rendeztük az ügyet, hogy a már létező szerződésbe beemeltünk egy kitételt, amely szerint nem kizárólag a magyar tannyelvű osztályok használhatják az egyház által felajánlott ingatlant” – vázolta a megoldást.
Hétfő este a nagyváradi polgármester azt tudatta, kedden személyesen utazik Bukarestbe, hogy meggyőződjön arról, hogy a szakminisztériumnak már valóban nincs kifogása, illetve, hogy igyekezzen meggyorsítani a tárca engedélyének kibocsátását. Hozzátette, a tanfelügyelőséget is hivatalosan értesítik a fejleményekről, és most már az sincs kizárva, hogy legalább egy-két román tannyelvű osztály is átköltözzön a felújított egyházi épületbe.
Nagyvárad polgármestere portálunknak úgy becsülte, jövő héten történhet meg az osztályok egy részének átköltöztetése a szóban forgó ingatlanba. Kérdésünkre, hogy formai, elvi kitétel-e csupán az, hogy a felújított épületet a román osztályok is használhatják, vagy szükség esetén konkrétan sor is kerül erre, Florin Birta azt mondta: „most a konkrét használat nem merült fel, nem tudom, mi lesz a jövőben, de a kitétel lényege az, hogy így már a szakminisztérium sem kifogásolhatja ezt a megoldást, és reményeink szerint nem is fogja”.
Tiltakozással indult a tanév az iskolában
Tudósítónk beszámolója szerint demonstráció is volt a tanintézetben hétfőn, a tanévnyitó alkalmával. A máskor rutinszerűnek számító évnyitó ünnepség a Bălcescu iskolában indulatokat gerjesztett: egyes szülők fehér szalaggal a karjukon, vagy fehér sálat viselve jelentek meg, tiltakozásuk jeléül, miközben ugyanilyen megfontolásból a teljes tantestület feketébe öltözve nyitotta meg a tanévet. Később sorban álltak a szülők, hogy aláírhassák az illetékesekhez elküldendő petíciót.
A tanévnyitón Monica Costa iskolaigazgató az újságíróknak elmondta: „Nem kizárólag a szülők elégedetlenek a két váltásban történő oktatással. Sokan diákként magunk is voltunk délutánosok, tudjuk, milyen nehéz olyankor összpontosítani, sokkal kisebb a koncentrációs készség, ami automatikusan a diákok és a pedagógusok teljesítményének romlását idézi elő.” A rendezvényen egy perces néma csenddel emlékeztek az egy váltásban történő oktatásra, amely szerintük a klinikai halál állapotában van. A szülők azt is tudatták: tüntetést szerveznek szeptember 12-re, ha az oktatás továbbra is váltásokban zajlana.
A költözés egyébként az összes érintett diák számára előnyös lenne, éppen ezért a román tagozat nagy része is megoldásként tekint erre, ugyanis a mostani helyen kevés a terem, így a jelen helyzetben két váltásban tudják csak lebonyolítani az oktatást, míg a költözés révén mindez rendeződne.
Hétfőn délután az oktatási minisztérium RMDSZ-es államtitkára, Kallós Zoltán azt nyilatkozta lapunknak, megállapodás született. „Olyan egyezség született, amely immár a szakminisztérium számára is elfogadható” – fogalmazott.
Mi szolgálja a gyerekek érdekeit?
A központi kérdés – nyilván azon túlmenően, hogy két váltásban történő oktatás sosem jó a második váltásbeli diákoknak – az, hogy a jelen helyzetben mi a tanulók érdeke. A Nicolae Bălcescu iskola aligazgatója, Rácz Beáta portálunk megkeresésére azt hangsúlyozta, szerinte is „mindenek előtt a gyerekek érdekeit kellene szem előtt tartani”, és úgy látja „ez ebben az esetben a református püspökség által felajánlott épületbe való költözés”. Hozzátette, mivel az iskola főépületében nincs elég osztályterem, a jelenlegi egyetlen megoldás a két váltásban történő oktatás, ami azonban hátrányos helyzetbe hozza a gyerekeket, ráadásul sok szülő számára is nehézséget jelent. A magyar tannyelvű osztályokban ugyanis sok olyan tanuló van, aki más településről ingázik, így késő este érkezne haza az iskolából.
Hasonlóképpen látja Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója is úgy véli, jelen helyzetben a költöztetés áll minden gyerek érdekében, és szó sincs szegregációról.
„Főleg, hogy a jelen esetben még a román érintettek is azt szeretnék, hogy megtörténjen, hiszen az a román gyerekek esetében is szükségtelenné tenné a két váltásban történő tanítást. Ez is egy olyan eset, amikor a román állam félti a saját státuszát, hatásköreit, úgyhogy a kisebbség helyett is próbál dönteni” – nyilatkozta.
Az ügy kapcsán az elmúlt napokban felmerült a szegregáció vádja is. Rácz Beáta aligazgató szerint „szó sincs ilyesmiről”, hanem egyszerű megoldáskeresés, és „mind a szülők, mind a gyerekek nagy lelkesedéssel várták a felújított épületbe való költözést”.
Kiss Tamás kifejtette: szerinte sem áll meg a szegregáció vádja, „önmagában sem, de főleg, hogy a szegregációt sokszor a diszkriminációval keverik össze, márpedig ez a kettő még csak nincs is jelen a mostani esetben”. Úgy látja, ha ilyesmit keresünk, akkor oda juthatunk, hogy például akár már a román és magyar falvak léte is szegregációnak lenne nevezhető.
„Ugyanakkor azt tapasztaljuk a valóságban, hogy sok esetben a vegyes tannyelvű iskolákban éppen a magyar osztályokat diszkriminálják, még a betűrend szerinti besorolásukat is a román osztályokkal kezdik, a magyarok többnyire a végén szerepelnek. Továbbá általában a magyar osztályok ilyen esetekben periférikusabbnak számítanak, kisebb termekbe kerülnek, számos esetben még az ott használt didaktikai eszközök is kevésbé korszerűek.
Gyakorta sérül tehát az egyenlő minőségű oktatáshoz való jog. Vagy gondoljunk például a roma analógiára. Amikor direkt, és az akaratuk ellenére külön létrehoznak, vagy külön költöztetnek roma osztályokat, az szegregáció. Főleg, hogy szinte egy roma sem akar külön roma osztályba járni, hanem a többiekkel együtt. A jelen eset azonban teljesen más. Itt önkéntes alapon megy a szerveződés és a költözés, ez nem szegregáció és nem is diszkrimináció” – vélekedett a szociológus.
Hozzátette, az már értelmezhető vitaalap lehetne, hogy a diáknak a nemzetiségi alapon különálló, vagy a más nemzetiségűekkel együtt történő oktatás-e a jobb: „Ez nem jelenti tehát azt, hogy minden körülmények között a nemzetiségi alapon elkülönülő oktatás mellett törnék lándzsát. Van számos példa a világban arra, hogy a különböző nemzetiségűek mindkét nyelven tanulnak az osztályokban, tehát oda-vissza-alapon. Ez egészen más, sokszor hasznos. Ám Romániában nem ez a fő modell, így a nagyváradi esetben sem erről van szó. Hanem arról, hogy itt szegregációtól és diszkriminációtól mentesen, a diákok érdekeit is figyelembe véve született ez a megoldási javaslat” – szögezte le.
