Szerdán este, végeláthatatlannak tűnő vita után, a román parlament megszavazta a 2025-ös költségvetést. A döntés 254 igen és 192 nem szavazattal született meg: miközben az ellenzék tajtékzott, a kormánypártok gyorsított tempóban erőltették át a tervezetet. A társadalombiztosítási költségvetés tervezetének elfogadását 255 képviselő és szenátor támogatta, 192-en ellene szavaztak.
A két tervezet most Klaus Iohannis államfő elé kerül kihirdetésre, majd megjelenik a Hivatalos Közlönyben.
Miközben a nép szorítja a nadrágszíjat, a kormány lazítja azt
Az ellenzéki USR élesen kritizálta Tánczos büdzséjét, amely szerintük „nem más, mint egy nagy költségvetési trükk”, ahol a kormány teljesen elrugaszkodott a realitásoktól. Claudiu Năsui, az USR egyik prominens képviselője szerint „a kormány azt hazudja, hogy spórol, miközben egyre többet költ saját luxusára és a politikai klientúrájára.”
Az USR szerint az állami alkalmazottak száma szűnni nem akaró tempóban nő, az állami kiadások pedig a GDP 42%-ára duzzadtak – mindezt a gazdasági nehézségek ellenére. Az USR szerint a költségvetési vita gyorsított ütemben zajlott, hogy ne legyen idő alapos vitára és a pénzügyi visszaélések feltárására.
Az ellenzéki párt 401 módosítót nyújtott be, amelyek az oktatásra, egészségügyre és szociális kiadásokra irányultak volna – de a kormánypártok egytől egyig lesöpörték őket az asztalról.
Az USR 2025-ös költségvetéssel kapcsolatos módosító javaslatai három fő területre összpontosítottak: a szociális támogatások növelésére, az egészségügyi kiadások átcsoportosítására és a vállalkozásbarát gazdaságpolitika előmozdítására. A párt egyik fő követelése az volt, hogy a nyugdíjakat és a gyermekek után járó állami támogatásokat az infláció mértékével indexálják, hogy a megélhetési költségek emelkedése ne sújtsa aránytalanul az időseket és a családokat. Emellett egy országos „egészséges ebéd” program bevezetését szorgalmazták, amely egymillió iskolás számára biztosított volna ingyenes és kiegyensúlyozott étkezést. Az oktatás terén az USR egyik legfontosabb célja az volt, hogy az állam különítse el a szükséges forrásokat azoknak az iskoláknak a felújítására, ahol még mindig udvari WC-ket használnak a diákok.
A párt az egészségügyi kiadások ésszerűsítését is követelte, különösen a titkosszolgálatok és az Elnöki Hivatal költségvetésének csökkentése révén. Az innen felszabaduló forrásokat az állami kórházak korszerűsítésére, kompenzált gyógyszerek finanszírozására és ingyenes alapfogászati ellátás biztosítására fordították volna. Az USR szerint elfogadhatatlan, hogy miközben a közszolgáltatások forráshiánnyal küzdenek, a politikai elit kiadásai továbbra is prioritást élveznek.
A vállalkozói szektor támogatása érdekében az USR javasolta az „oszlopadó” eltörlését, amely hátráltatta az infrastrukturális fejlesztéseket, valamint a részmunkaidős szerződések extraadóinak megszüntetését, amely visszafogta a rugalmas foglalkoztatást és a kisvállalkozások növekedését. Emellett a párt újragondolta volna a kis- és középvállalkozások adózási küszöbeit, hogy igazságosabb és fenntarthatóbb adórendszert hozzon létre. Az USR szerint a kormány jelenlegi gazdaságpolitikája inkább bünteti a vállalkozókat, mintsem ösztönözné a növekedést.
Bár az USR 401 módosító javaslatot nyújtott be, a kormánypártok egyiket sem támogatták. A párt szerint ez egyértelműen jelzi, hogy a kormány prioritásai nem az emberek jóléte, hanem a politikai klientúra kiszolgálása köré épülnek. Az USR álláspontja szerint a 2025-ös költségvetés nem fenntartható, tovább növeli a pénzügyi instabilitást, és hosszú távon mélyíti az ország gazdasági és szociális problémáit.
Mit változtattak mégis a költségvetésen?
Az utolsó pillanatban mintegy hatvan módosítást fogadtak el. Például eltörölték azt a 700 ezer lejes keretet, amelyet eredetileg az alkotmánybíróság dolgozóinak és nyugdíjazott bíráinak gyógyszerköltségeire szántak – valószínűleg túl feltűnő volt még a kormánypártoknak is.
Ez azt jelentette volna, hogy az intézmény dolgozói és korábbi vezetői állami támogatással ingyenesen vagy kedvezményesen juthattak volna gyógyszerekhez, miközben a romániai lakosság nagy része számára a gyógyszerárak folyamatosan növekednek.
Az USR ezt a kiadást az egyik legkirívóbb példájának nevezte annak, hogyan használják a közpénzeket a politikai elit előjogainak fenntartására. A párt nyilvánosan kritizálta, hogy miközben az egészségügy alulfinanszírozott, az Alkotmánybíróság tagjai külön támogatásban részesülnének. A közvélemény és az ellenzék nyomására a kormánypártok végül beleegyeztek a kiadás eltörlésébe.
Ugyanakkor 35,1 millió lejt különítettek el a Fundeni Klinikai Intézet épületeinek felújítására, míg beruházásokra összesen 150 milliárd lejt szánnak, főleg uniós és PNRR-alapokból.
Az USR és több más ellenzéki politikus rámutatott, hogy az egészségügyi infrastruktúra állapota kritikus, és egy ilyen nagy intézmény modernizálása elengedhetetlen. Ez az egyik kevés olyan módosítás volt, amelyet a kormánykoalíció is elfogadott, valószínűleg azért, mert az egészségügyi beruházások támogatása társadalmi nyomás alatt állt.
Mi jön most?
Tánczos Barna pénzügyminiszter szerint a költségvetés „kiegyensúlyozott és reális”, 2,5%-os gazdasági növekedésre és 7%-os költségvetési hiányra alapozva. Szerinte „nincs szükség adóemelésekre, ha kordában tartjuk a kiadásokat” – bár a valóság azt mutatja, hogy a kiadások folyamatosan emelkednek, és a költségvetési lyuk tovább mélyül.
Kelemen Hunor rövid videóban értesítette az RMDSZ-szavazókat arról, hogy van költségvetés, és „diétára fogják” az államot.
Ennek ellentmond az az elemzés, amely szerint minden esély megvan rá, hogy 2025-ben is meghaladja a kritikus szintet, azaz az adókból és biztosítási járulékokból származó bevétel 80 százalékát a közalkalmazottak fizetésére, a nyugdíjakra és a szociális juttatásokra költött összeg. Minden tíz lejből, ami beérkezik az államkasszába, nyolcat a közalkalmazottak fizetésére, a nyugdíjakra és a szociális juttatásokra költenek el, ezeknek a kiadásoknak a növekvő aránya korlátozza a gazdaságban a hozzáadott érték létrehozásának lehetőségét.
A kormány azonban nyugodt, minden sínen van, mondják, és most már jöhet a végrehajtás szakasza. Az ellenzék szerint viszont ez a költségvetés nem más, mint politikai tűzoltás, amely nemcsak hogy nem oldja meg Románia pénzügyi problémáit, hanem még tovább növeli a szakadékot a valós gazdasági helyzet és a kormány rózsaszín jelentései között. Az igazság pillanata az év során érkezik majd el, amikor kiderül, mennyire fenntartható ez a költségvetési terv.
A szerkesztő megjegyzése
Avatottabb sajtóberkekben ismert a történet, amely arra példa, hogyan lehet kijátszani – persze próba szerencse alapon – a cenzúrát. Volt egy ravasz festő, hatalmas vásznán dolgozott, amelyre merész dolgokat, utalásokat vitt fel. És az utolsó pillanatban a kép alsó sarkába festett egy fekete macskát. Jött a bizottság, nézték, hümmögtek, értették is, meg nem is, merték is érteni, nem is – mígnem egyikük meglátta a fekete macskát. Felförmedt, teljes dühe felszabadult: – Hát ez meg micsoda?! A festő hebegett-habogott, láthatólag betojt, a bizottság kórusa pedig rárivallt: – Azonnal vegye ki! A festő megígérte, a bizottság távozott, az alkotás a művészi ellenállás példájaként maradt fenn.
Mesteri volt, miniszter úr! Mesteri!
„… eltörölték azt a 700 ezer lejes keretet, amelyet eredetileg az alkotmánybíróság dolgozóinak és nyugdíjazott bíráinak gyógyszerköltségeire szántak – valószínűleg túl feltűnő volt még a kormánypártoknak is. Ez azt jelentette volna, hogy az intézmény dolgozói és korábbi vezetői állami támogatással ingyenesen vagy kedvezményesen juthattak volna gyógyszerekhez, miközben a romániai lakosság nagy része számára a gyógyszerárak folyamatosan növekednek. Az USR ezt a kiadást az egyik legkirívóbb példájának nevezte annak, hogyan használják a közpénzeket a politikai elit előjogainak fenntartására.”
