Az előző amerikai elnök elleni szombati merényletkísérlet erőteljesen felrázta a választási kampányt. A Szabad Európa elemzőket kérdezett arról, hogy miként befolyásolhatják a történtek a versenyt Joe Biden és Donald Trump között.
A republikánus elnökjelölt elleni merénylet – amilyenre több mint négy évtizede nem volt példa – sokkolta az Egyesült Államokat. A húszéves gyanúsított által egy félautomata fegyverrel végrehajtott támadás felforgathatja a kampány eddigi folyását, amely az utóbbi hónapokban nem sok izgalmat hozott.
Donald Trump július 13-án este a fontos ingaállamnak számító Pennsylvaniában lévő Butlerben tartott kampánygyűlést, amikor a fegyveres több lövést adott le rá. Az exelnök könnyebben megsebesült, de jól van. A lelőtt támadó indítékai egyelőre ismeretlenek.
A lövöldözés két nappal a Republikánus Párt jelölőgyűlése előtt történt, amelyen Trump várhatóan újra bebiztosítja a jelöltségét. A két nagy párt konvenciója az elnökválasztási kampány valódi kezdetét jelöli.
A Szabad Európa szakértőket kérdezett arról, hogy milyen hatással lehet a hétvégi incidens a versenyre.
Megdobja-e a merényletkísérlet Trump népszerűségét?
A közösségi média tele van olyan kommentárokkal, amelyek szerint Trumpnak komoly politikai hasznot hozott a merényletkísérlet. Elon Musk, a korábban Twitterként ismert X igen befolyásos tulajdonosa például a történtek hírére rögtön beállt mögé.
Mivel a verseny szoros, fontos lehet a támogatottsági adatok bárminemű változása. Számos elemzőnek azonban kételyei vannak azt illetően, hogy ez a négy hónap múlva esedékes szavazáskor is érezhető lesz még.
Robert Spitzer, a New York-i Állami Egyetem cortlandi székhelyének politológiaprofesszora szerint Trump átmeneti lendületet kaphat, de ő sem számít arra, hogy ez novemberig kitart.
„Arra lehet számítani, hogy Trump jelöltsége kaphat egy lökést a jelölőgyűlés után, ez most kicsit erősebb lesz a merénylet miatt. De úgy gondolom, hogy néhány héten belül Trump és Biden vissza fog térni az elmúlt egy-két hónapban látottakhoz a közvélemény-kutatásokban” – mondta.
Matthew Dallek politikatörténész professzor szerint a tapasztalatok nem arra mutatnak, hogy a politikusok sikeresen tudnák választási győzelemre váltani az erőszakos támadások miatti szimpátiát.
„Theodore Rooseveltet 1912-ben meglőtték, miközben az elnökségért kampányolt, mégis vesztett. Egy Harry Truman elnök elleni támadás sem akadályozta meg, hogy Demokrata Pártja nagyot veszítsen a félidős választáson 1950-ben. Gerald Ford elnök ellen 1975-ben két merényletkísérletet is elkövettek, egy évvel később mégis elvesztette az elnökválasztást” – idézte fel.
A lövöldözés további erőszakot szül?
Dallek attól tart, hogy az erőszak nem ér véget a Trump elleni merényletkísérlettel a kampányban.
„Az erőszak általában erőszakot szül, igaz? Nem úgy van, hogy történik egy erőszakos támadás, aztán hirtelen elcsendesednek a dolgok. Úgy vélem tehát, hogy a támadás valamiképpen veszélyesebb hellyé teszi az országot a következő hónapokban és években” – jelentette ki.
Rámutatott, hogy a felmérések szerint egy kisebbség mind a bal-, mind a jobboldalon indokoltnak tekinti a politikai erőszakot, ez pedig rendkívül aggasztó.
Spitzer szerint a történteket épp a társadalmi megosztottság csökkentésére, az éles pártpolitikai árkok betemetésére kellene használni, „szélsőséges elemek” ezzel szemben arra szólíthatják fel támogatóikat, hogy fegyverkezzenek fel.
„Ez sajnos, azt hiszem, az incidens esetleges sötét oldala” – hangsúlyozta.
Hogyan hathat a lövöldözés a republikánus nemzeti konvenció üzeneteire?
A merényletkísérlet valószínűleg a konvenció és a kampány középpontjába fog kerülni – közölte Dallek.
„Úgy gondolom, hogy mártírként fogják lefesteni Trumpot, olyasvalakiként, aki feláldozza magát az ország és a támogatói érdekében” – mondta.
Hozzátette, hogy Trump valószínűleg arra fogja használni a támadást, hogy megerősítse erősember-imázsát, amit sok híve vonzónak talál.
Milyen hatással lesz ez a kampányretorikára?
A Demokrata Párt azonnal bejelentette kampányreklámjainak szüneteltetését, ami gyakori a hasonló eseményeknél. Azt viszont még nem tudni, hogy változtatnak-e a kommunikációs irányvonalukon, amely szerint Trump veszélyt jelent a demokráciára.
J. D. Vance republikánus szenátor, aki a pletykák szerint Trump egyik esetleges alelnökjelöltje, arról beszélt a merényletkísérlet kapcsán, hogy a Biden-kampány üzenetei a felelősek érte. Spitzer szerint erről szó sincs, sem az elnök, sem a munkatársai nem mondtak vagy tettek semmi olyat, ami ilyesfajta erőszakra buzdított volna. Épp Trump az, aki többször is gyújtó hatású nyelvezetet használt bizonyos csoportokkal, például a bevándorlókkal szemben, ahogyan ő viccelődött a Nancy Pelosi egykori demokrata képviselőházi elnök férje elleni támadással is – emlékeztetett Dallek.
Az exelnök emellett a vádak szerint 2021. január 6-án arra buzdította a támogatóit, hogy támadják meg a Capitoliumot.
A szakértő nem számít arra, hogy a retorika középtávon sokat változna a kampányban.
„Nem úgy tűnik, hogy ezen események alapvetően megváltoztatják az erőszakos retorika szerkezetét” – vélekedett.
A bevándorlás az egyik legfőbb téma, amely felkorbácsolja az agresszív nyelvezetet. Talán Trump ezzel fogja leginkább támadni Bident, akinek hivatali ideje alatt rekordszámú migráns érkezett illegálisan az Egyesült Államokba.
Számítanak a tettes politikai indítékai?
Ugyan egyesek mentális betegséget emlegetnek, Dallek szerint általában különböző eszmék vezérlik a politikusok elleni erőszakcselekményeket. Fordot például egy radikális háborúellenes aktivista is megpróbálta meggyilkolni, aki azt remélte, hogy ezzel véget vethet az Egyesült Államok vietnámi szerepvállalásának.
Az ilyen emberek „a politikai erőszak szélesebb körű kultúrájának részei” az Egyesült Államokban, nem aberrációt jelentenek. „Ők nyilvánvalóan egy amerikai politikai hagyomány részei, egy olyané, amely csúnya, és amelyről a legtöbben azt szeretnék, ha nem létezne. Azt hiszem, fontos, hogy megpróbáljuk kideríteni, mit gondolt ez az egyén, mit akart tenni” – húzta alá az elemző.
Kulcskérdéssé tehetik a demokraták a fegyvertartást a választásokon?
A Trump elleni támadást egy húszéves férfi hajtotta végre egy AR–15 típusú félautomata gépkarabéllyal, ami központi kampánytémává teheti a fegyvertartásra vonatkozó előírásokat. A Demokrata Párt régóta azt hangoztatja, hogy az emberek és különösképp a fiatalok túl könnyen juthatnak lőfegyverhez, amelyeket számos alkalommal használtak iskolai mészárlásoknál is.
Trump az Országos Fegyverszövetség (NRA) előtt tartott beszédében év elején arról számolt be, hogy ő „a legjobb barátja a fegyvertulajdonosoknak a Fehér Ház minden korábbi lakója közül”. Arra is kitért, hogy újraválasztása esetén megszüntetné a Bidenék által elfogadott szigorításokat.
„Az effajta fegyverekhez való könnyű hozzáférést és azt a tényt, hogy a lövöldözők szívesen használnak AR típusú fegyvereket az erőszak, különösen a tömeges erőszak elkövetéséhez (…) azt hiszem, ezeket a kérdéseket a következő napokban és hetekben nagyon sokat fogja tárgyalni a Biden-tábor” – közölte Spitzer.
Dallek egyetért azzal, hogy a fegyvertartás ellenőrzése a támadást követően hangsúlyosabb kérdéssé fog válni, de nem gondolja, hogy ez lesz a döntő kérdés. Szerinte az amerikaiak többségének már most is határozott nézetei vannak a fegyverviselés kérdésében, nem fogja őket megingatni a lövöldözés.
„Ha az általános iskolás gyerekek megölése nem elég ahhoz, hogy valóban alapvetően megváltoztassa a fegyverekkel kapcsolatos nemzeti álláspontot, akkor nem hiszem, hogy ez a támadás vagy bármelyik támadás megváltoztatja az emberek véleményét” – szögezte le.
„A fegyvertartást a mostani kampányban nem kezelték elsődleges fontosságú kérdésként. Lehet, hogy felértékelődik valamelyest, de nem látom, hogy döntő kérdéssé válna. Nem számítok arra sem, hogy a republikánusok és a demokraták nézetei ennek következtében megváltoznának” – tette hozzá.
„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”
