Ha kell, nyomást fognak gyakorolni az Európai Bizottságra, hogy ne legyen elnéző.
A magyar igazságügyi rendszer függetlenségét biztosító reformok még teljeskörű végrehajtásuk esetén is elégtelenek, ezért több időre van szükség az értékelésükhöz. Az ellenőrzést végző Európai Bizottságnak (EB) várnia kell a zárolt uniós támogatások felszabadításával – ezt a véleményt fogalmazták meg hétfői sajtótájékoztatójukon az Európai Parlamentnek (EP) a magyarországi jogállamisági helyzettel aktívan foglalkozó képviselői, bemutatva a reform megvalósításáról külső jogi szakértők által készített tanulmányt.
Az Európai Unió döntéshozói tavaly decemberben befagyasztották a Magyarországnak járó felzárkóztatási (kohéziós) támogatásokat a rendszerszintű korrupció és az alapvető jogok, valamint a jogállamisági elvek megsértése miatt. A pénz nagyobbik részének, mintegy 13 milliárd eurónak a folyósítását igazságügyi reform végrehajtásához kötötték. Az Orbán-kormány a nyár elején az igazságszolgáltatás függetlenségét erősítő törvényeket és intézkedést fogadott el, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Az EB néhány héten belül dönt, hogy ezek alapján megkezdheti-e a kifizetéseket a kohéziós alapokból.
Az EP négy legnagyobb frakciója – a kereszténydemokrata EPP, a szociáldemokrata S&D, a liberális Renew és a Zöldek – nevében megszólaló négy parlamenti képviselő kifejtette: korai tartanák, ha a brüsszeli testület hamarosan zöld jelzést adna a pénzek folyósításának. Konkrétan arra kérik az Európai Bizottságot, hogy döntésével legalább addig várjon, amíg november végén, december elején megválasztják az Országos Bírói Tanács (OBT) új tagjait. A német zöldpárti Daniel Freund szerint ekkor fog eldőlni, hogy a bírói fórum tagjai függetlenek lesznek-e, vagy olyanok, akiket a hatalom gyakorlói egy megkérdőjelezhető eljárásban neveztek ki. Az OBT függetlenségének a megerősítése az által elvárt reform egyik sarkalatos része.
Nemzetközi díjat kapott az Országos Bírói Tanács a bírói függetlenség melletti kiállásért – A bírák legnagyobb világszervezete, a Nemzetközi Bírói Egyesület…
A jogi elemzés kitér a négy elemből álló igazságszolgáltatási reform általános hiányosságaira is, például arra, hogy a Kúria jelenlegi elnöke akár korlátlan ideig megtarthatja a posztját, ha nem sikerül kétharmados többséget találni utódjának az újraválasztásához.
A momentumos Cseh Katalin szerint az EB-nek a neves alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottságot kellene felkérnie a reformcsomag teljesítésének az értékelésére.
A kohéziós támogatások kifizetéséhez kötött feltételek teljesítéséről egyedül az Európai Bizottság dönt. Mint elhangzott, az EP-képviselők mégis látnak lehetőséget jogi és politikai nyomásgyakorlásra: az EP egyrészt az EU Bírósága elé citálhatja az EB-t, másrészt nyilvánosan felelősségre vonhatja a biztosokat és a bizottsági elnököt, aminek leghatásosabb eszköze a brüsszeli intézmény éves költségvetésének elutasítása, az úgynevezett mentesítés megtagadása. Ez akár a biztosi kollégium lemondását eredményezheti.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. október 23-án.
