Az Európai Bíróság befogadta az Európai Parlament mint alperes kérését, hogy gyorsított eljárásban hozzon döntést abban a perben, amit a magyar és a lengyel kormány felperesként kezdeményezett, hogy megtámadja az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló uniós rendeletet. Az uniós források ügye körül jóideje hatalmas ellentétek, érdekek és indulatok feszülnek – a Portfólió cikke a jó híren kívül a hátteret is megvilágítja. Olvassuk a Portfóliót!
Fontos döntés, ami gyorsítja a vita végső kifutását
Ennek a rendelettervezetnek a végsőkig támadása volt az oka annak, ami miatt tavaly télen a két kormány az uniós költségvetés és a helyreállítási alap vétóját csaknem meglépte, de végül elállt attól, mert a decemberi EU-csúcson egy kompromisszumos megállapodás született a jogállamisági mechanizmus ügyében. Ennek lényege az volt, hogy az Európai Bizottság addig nem kezdi el alkalmazni az egyébként 2021. január elsején hatályba lépett rendelet alapján a jogállamisági mechanizmust, amíg magáról a rendeletről nem hoz ítéletet az EU Bírósága a magyar és a lengyel kormány beadványában. Ezzel párhuzamosan egyébként a 27 tagállamból csak a magyar és a lengyel kormány vétózta meg a végső szavazáskor a jogállamisági rendeletet a tagállamokat tömörítő Tanácsban. Ez azonban azért nem blokkolta a jogszabály elfogadását és hatályba lépését, mert ennél elegendő volt a minősített többség, nem kellett az egyhangúság (mint a két költségvetési ügyben).
Az, hogy a Bíróság gyorsított eljárásban, azaz néhány hónapon belül hoz ítéletet, végig benne volt a levegőben, mert az EP (mint a rendelet társjogalkotója) már régóta jelezte, hogy gyorsított eljárást kér. Nem lehetett azonban biztosra venni, hogy valóban gyorsított eljárás lesz, mert a Bíróság ebben a kérdésben is önállóan, függetlenül dönt. A jelek szerint úgy ítélte meg az EP beadványa alapján a luxemburgi testület, hogy ez az ügy nem tűr halasztást, és gyorsított eljárásban kell ítéletet hoznia.
Mi lesz ezután a menetrend?
Amint ítéletet hoz a Bíróság, várhatóan őszig, utána az Európai Bizottság gyorsan véglegesíti a jogállamisági mechanizmus alkalmazásának iránymutatásait és a célkeresztben lévő kilenc tagállam, vagy egyik-másik ellen elindíthatja a jogállamisági eljárást. Arra, hogy ezeknek az iránymutatásoknak a kidolgozásával halad a Bizottság, egy e heti hír már utalt, hiszen az illetékes uniós biztos elárulta, hogy az első verziót a jövő héten már meg is osztja az EP-vel.
[KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK 2021. 06. 09. Kiszivárgott: ősszel fontos levelet kaphat Magyarország az EU-s pénzek ügyében Brüsszelből]
Amint rámutattunk: a Bizottság ezzel akarja „leszerelni” az EP-t, amely a szerinte késlekedő fellépés miatt perrel fenyegeti a Bizottságot és erről tegnap EP-állásfoglalás is született. Ha a Bíróság őszig ítéletet hoz, és utána ősztől a Bizottság fel is lép a jogállamisági szempontból problémás tagállamok ellen, akkor ezzel valójában az EP által augusztusig kezdeményezendő per okafogyottá válik.
[KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK 2021. 06. 10. Érik a feszültség: az EP arra kötelezte a Bizottságot, hogy tartassa be a jogállamisági rendeletet]
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE TEHÁT ŐSSZEL MEGSZÜLETHET ÉS UTÁNA RÖVID IDŐVEL ELINDULHAT A 7-9 HÓNAPIG TARTÓ JOGÁLLAMISÁGI ELJÁRÁS VÁRHATÓAN MAGYARORSZÁG ELLEN (IS), AMELYET MEGTÁMOGATHAT MÉG AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG JÚLIUSBAN MEGJELENŐ ÚJABB ÉVES JOGÁLLAMISÁGI JELENTÉSÉNEK TARTALMA IS.
Így a 2022-es parlamenti választások időszakában éppen ennek az eljárásnak a végső kifutása zajlik majd, igaz az EU-pénzeket érintő esetleges szankciós döntés várhatóan jövő április utánra csúszik a tagállamokat tömörítő Tanácsban.
A magyar és a lengyel kormánynak mint felperesnek nem állt érdekében az, hogy a Bíróság a gyorsított eljárás mellett döntsön, mert így az eljárás a választások időszakában éppen nagyobb figyelmet kap. Erre utalt az is, hogy a lehető legkésőbbre húzta a két kormány magának a pernek a megindítását is (március 11-én tették meg) és ehhez képest éppen három hónapra érkezett a Bíróság döntése, hogy gyorsított eljárásban fog ítélkezni. Emellett az is lényeges hogy ha a Bizottság az eljárás kezdetén „előcsapásként” már végrehajtja az EU-pénzes szankciót (pl. blokkolja a kifizetéseket), akkor a kemény fellépésnek már rövidebb távon is lehet anyagi következménye.
[KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK 2021. 03. 19. Hangos figyelmeztető lövést küldött Magyarország felé az ultimátum miatt bajba került Európai Bizottság)
Ezt idehaza a közbeszédben „betakarhatja” ezen a héten bejelentett, februárban érkező szja-visszatérítés kérdése, mert abból sokan azt érezhetik majd, hogy az EU-pénzek (egy részének) esetleges blokkolása mellett is van pénze az államnak és ebből ad is az embereknek.
[KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK 2021. 06. 10. Itt a nagy matek: megmutatjuk, mennyi adót kaphatsz vissza Orbán Viktor ígérete után! – 2021. 06. 10. Orbán Viktor válaszolt az szja-visszatérítés legfontosabb kérdésére: ki kaphat vissza és mennyit? – 2021. 06. 10. Orbán Viktor meghirdette a következő nemzeti konzultációt, a 200 ezres minimálbérről is kérdez a kormány – 2021. 06. 10. 12 pontban a vadonatúj szja-visszatérítésről]
Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-posztban reagált pénteken a Bíróság gyorsított ítélkezéssel kapcsolatos döntésére, amelynek tartalma szintén arra utal, hogy nem ezt a kimentetet preferálta a kormány. Szerinte „Abszurd, hogy a Sargentini-szavazás következtében felmerült egyszerű eljárásjogi kérdésben közel három év alatt tudott csak dönteni a testület, most azonban az Unió történetének egyik legfontosabb és legbonyolultabb jogi kérdésére mindössze pár hónap döntési időt szán.”
Itt arra a témára utalt a miniszter, miszerint múlt héten ítéletet hozott az EU Bírósága a Magyarország ellen 2018 őszén a Sargentini-jelentés elfogadásával elindított 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárásban, pontosabban arról, hogy jogszerűen hagyták-e ki a végső EP-szavazáskor a tartózkodó szavazatokat (igen).
[KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK 2021. 06. 03. Elbukta Magyarország a jogállamisági eljárás megindításával kapcsolatos pert]
Varga Judit úgy fogalmazott: „Régóta tudjuk, hogy a brüsszeli balliberális politikusok képtelenek elviselni, hogy vannak tagállamok, melyek a szuverén, önálló nemzetállamok Európájában hisznek, és elutasítják a migrációt. A mostani eljárás is ékes példája az ellenünk folyó politikailag motivált koncepciós eljárásnak.”
