Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület közleménye a Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye zászlaját ért támadások tárgyában. Szerzője az ECZE elnöke, a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja.
A Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye zászlaját ért legutóbbi támadások és főleg az úgynevezett igazságszolgáltatás döbbenetes ítéletei kapcsán az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület kötelességének tartja álláspontját a közvélemény elé tárni.
A szervezet elképesztőnek tartja, ami ma Romániában megtörténhet, hogy a Brassói Táblabíróság alapfokú ítéletben megsemmisíti Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye zászlaját elfogadó kormányhatározatot. Előbbit a 499/64/2021-es ügyben 2022. április 20-án kelt 47-es ítéletével, utóbbit a 602/64/2021-es ügyben a 2022. június 14-én hozott ítéletével, melynek számát és indoklását még nem ismerjük, csupán a bíróságok portálján közreadott száraz ítéletet.
A Sepsiszentgyörgy zászlaja esetében kelt ítélethirdetéskor nem ismertük annak indoklását, így szakmai szempontból nem reagálhattunk, ám mostanra már hozzájutottunk az irathoz. Közben megismétlődött az eset Kovászna megye zászlaja ügyében.
Sepsiszentgyörgy zászlaja ügyében a Brassói Táblabíróság azzal indokolja a jelképet elfogadó kormányhatározatot megsemmisítő ítéletét, hogy a zászló nem „reprezentatív”, szerinte többnemzetiségű települések esetében, mint amilyen Sepsiszentgyörgy is, a szimbólumnak tükröznie kellene ezt a jelleget, ám a zászló egyetlen nemzetiséget képvisel, kizárva minden román elemet. Másrészt, az ítélőtábla megállapította, hogy a zászló színeit „székelyföld” (így, kisbetűvel!) zászlajából vették át, ugyanazok az árnyalatai és ugyanolyan az elhelyezése, vízszintes. Teljesen világos – állapítja meg a Brassói Táblabíróság – hogy ez a zászló kizárólagosan csak a magyar közösséget képviseli, és a térségben számbeli kisebbségben élő román közösséget teljesen mellőzi. Tehát, a kormányhatározat nem tartotta be a törvényhozó által előírt reprezentativitás követelményét, ezért megsemmisítik a jogszabályt – áll az ítélet indoklásában.
Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület leszögezi, Sepsiszentgyörgy zászlaja nem magyar, székely vagy román elemekből áll, hanem tudományosan megtervezett jelkép. Közepén Románia kormánya által 2007-ben elfogadott hivatalos városcímer, a zászló lapja meg kétszínű: arany–kék, mely teljesen világosan a címerpajzs kék–arany mázaiból adódik. A lehető legszakszerűbben megszerkesztett zászlóról van szó!
Kovászna megye zászlaja széles aranysávval vágott kék téglalap, melynek közepén a megye 2007-ben elfogadott hivatalos címere kapott helyet. Ez tulajdonképpen Háromszék történelmi címere, melyet Erdélynek Romániához való csatolását követően a román hatóságok 1928-ban hivatalosítottak.
Egy közigazgatási szimbólum, legyen az címer, avagy zászló, nem nemzetiségi statisztika, hanem a teljes közigazgatási egységet jelképezi. És nincs is semmiféle nemzetiségi követelmény, még a hivatkozott zászlótörvény részéről sem.
A Kovászna megye zászlaját megsemmisítő ítélet indoklását nem ismerjük, de hasonlóra lehet számítani. Főleg, ha figyelembe vesszük ugyanazon felperes: a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma keresetét, melyben a románok magyarok általi elnyomását hozzák fel indokként: „Továbbra is diszkriminálnak, mint ahogyan az osztrák-magyar megszállás (sic!) idején. Ennek a rasszista, románellenes örökségnek tudható be, hogy az erdélyi románokat nem jelenítették meg Románia nemzeti címerében, csak a kiváltságos nemzetek jelképei jelennek meg abban, a románokat alsóbbrendűnek, jobbágyoknak tekintették, éppen csak megtűrték, és mindenféle önazonossági jogtól megfosztották.”
Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület javasolja az alperes önkormányzatoknak, hogy a per során ne bonyolódjanak bele a felperes oda nem illő keresetének pontjait cáfolni, hanem kizárólag tudományos érveket hozzanak fel, hisz azok egyértelműek.
Leszögezzük, hogy a címertudomány vagy idegen szóval heraldika és a zászlótudomány, vagy idegen szóval vexillológia, mint nevük is mutatja, tudományágak, a történelemtudomány úgynevezett segédtudományai, azaz segítik a történész munkáját, forrástudományok, de fogalmazhatunk úgy is, hogy a történelemtudomány speciális tudományágai.
A címertan a címereket vizsgáló tudomány, tárgya a címer: a középkori fegyverhasználaton alapuló, pajzsba foglalt színes jelkép, melyet különböző személyek, családok, testületek, esetünkben közigazgatási egységek megkülönböztetésül használnak. A zászlótudomány a zászlókat vizsgáló tudomány, tárgya a zászló. A címer és a zászló szigorú szabályok szerint megszerkesztett szimbólumok, melyek tulajdonosaikat, viselőjüket egyéniesítik.
A szervezet ajánlja, hogy a címer- és zászlótudományt hagyják a szakemberekre!
Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület tudományos civil szervezet, célja az erdélyi történelmi jelképek – címerek, pecsétek, zászlók – kutatása, és a kutatási eredmények népszerűsítése. Az egyesület szorgalmazza a történelmi jelképek használatát, és határozottan kiáll a több évszázados szimbólumok változatlan alkalmazásáért.
Sepsiszentgyörgy, 2022. június 17.
Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke
Dr. Szekeres Attila István,
a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja
