egyujvilag
Magyarország 2030-ra nettó befizető lesz, a aki fizet, az rendeli a zenét – mondotta hős, mindennap valakivel harcoló Orbán Viktor Tusványoson, amit a fideszes bagázs minden nyáron posványossá tesz, a NER-es politika bűzös posványává.
Talán talán, ha a Fideszes politikusoktól elzárnák az erdélyi pálinkát, amelyek között vannak azért szép számmal finomak is, nem jönnének elő ilyen zöldségek a nagy vezér szájából.
A feltételezés két szempontból is aggályos: mindaddig, ameddig a magyar közpénzek ilyen mértékben kerülnek ki a magánszférába teljesen ellenőrizetlenül (nagyon óvatosan formáltam, ugye?), addig az Isten pénze sem lenne elég nemzeti oligarcháinknak, így nem maradna arra, hogy nettó befizetők legyünk a szó legnemesebb értelmében. A legnemesebbet úgy értem, hogy már olyan fejlettségi szintet értünk el, amely nem igényel jelentős plusz forrásokat a többi tagállam részéről ahhoz, hogy legalább megközelítse a gazdaságunk az övéket.
A másik szempont pedig az, hogy lehet nem is kell várnunk 2030-ig ahhoz, hogy nettó befizetők legyünk. Ha ugyanis Orbán és bandája tartja a jelenlegi irányt, és nem hajlandó a jogállamiságnak legalább a látszatát kialakítani, addig az EU egyre több támogatást zárol előlünk, egyre kevesebb pénzt-támogatást kapunk.
És hiába fizetünk mi, a zenét nem mi rendeljük, sőt, lassan illendő lenne valamiféle csárdást, és nem pávatáncot Putyin előtt eljárni. Na jó napot!
Minden napra egy morgolódás blog
Forrás: Újnépszabadság
