Már mintegy hetven európai parlamenti képviselő aláírta azt az Európai Bizottságnak írt nyílt levelet, amelyben sürgős intézkedésre szólítják fel a testületet, mert kockázatosnak tartják, hogy a magyar kormány könnyített módon engedne be mások mellett oroszokat Magyarországra, ezzel a teljes schengeni övezetbe. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint semmilyen módon nem csökken a biztonsági ellenőrzések szigorúsága.
Ylva Johansson uniós belügyi biztos Pintér Sándor belügyminiszternek írt figyelmeztető levele után európai parlamenti (EP) képviselők egy csoportja az Európai Bizottságnak írt levelet, hogy lépjen fel az oroszok és belaruszok beutazását is könnyítő magyar kormányzati intézkedés ellen, akár Magyarország schengeni tagságának felfüggesztésével – számolt be róla a Politico.
„Felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy sürgősen tegyen intézkedéseket Magyarország döntésének kivizsgálására, mivel az kiskaput jelenthet, veszélyeztetheti a schengeni térség általános működését és a polgárok biztonságát” – írta levelében Danuše Nerudová cseh és Petras Auštrevičius litván EP-képviselő. Vasárnap estig mintegy hetvenen írták alá a üzenetet.
„Ha a magyar kormány nem hajlandó változtatni a politikáján, a bizottságnak és az EU összes képviselőjének meg kell kérdőjeleznie, hogy Magyarország tagja lehet-e a schengeni térségnek, és új intézkedéseket kell bevezetnie az európai polgárok védelmére, szükség esetén vissza kell állítani az ellenőrzést a magyar határokon” – írják.
Ahogy arról beszámoltunk, az Európai Bizottság belügyi biztosa pénteken levelet küldött Pintér Sándor belügyminiszternek, mert szerinte a Nemzeti Kártya nevű magyar vendégmunkásprogram júliusi kibővítése az orosz és a belarusz állampolgárokra kockázatos lehet, szélesre nyithatja az ajtót rosszindulatú szereplők, kémek és más, biztonsági kockázatot jelentő emberek előtt. Augusztus 19-ig vár magyarázatot Pintér Sándortól, és ha úgy ítéli meg, hogy a könnyített bejutási rendszer kockázatot jelent, lépni fognak – írta Ylva Johansson.
Korábban az Európai Néppárt (EPP) is komoly fenyegetésként értékelte a magyar Nemzeti Kártya kiterjesztését az oroszokra és belaruszokra. Manfred Weber, az EPP elnöke július 30-án küldött levelet Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, amelyben arra kérte, hogy minél hamarabb tegyenek lépéseket a schengeni övezet védelme érdekében, amelyet szerinte veszélyeztet a magyar kormány lépése.
Korábbi cikkünk a témában: Az uniós belügyi biztos levelet írt Pintér Sándornak a magyar vízumrendszer lazítása ügyében
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a balti országok a tájékozódás és a tények megismerése helyett hazugsághadjáratba kezdtek Magyarországgal szemben amiatt, hogy – sok más ország állampolgárai mellett – az orosz és a belarusz állampolgárok is bekerültek a Nemzeti Kártya programba.
„Ez a döntés a baltiak hazug állításaival szemben semmilyen módon nem csökkenti a beutazó orosz és belorusz állampolgárok biztonsági ellenőrzésének szigorúságát” – írta a Facebookon.
Annak érdekében, hogy ezen országok vezetői is megismerhessék a kormány álláspontját, múlt szerdán Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár tájékoztatást adott Észtország, Lettország és Litvánia nagykövetségének – közölte Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter szerint az orosz és belarusz állampolgárok továbbra is kizárólag vízum birtokában léphetnek be Magyarország és ezzel a schengeni övezet területére, tartózkodási engedélyt pedig csak a jogszabályokban rögzített módon, az idegenrendészeti főigazgatóság által lefolytatott eljárás nyomán kaphatnak.
Kiknek szól és milyen előnyökkel jár a Nemzeti Kártya?
A Nemzeti Kártya program év elején indult kizárólag szerb és ukrán állampolgárok számára, akik így lényegesen kedvezőbb feltételekkel vállalhatnak munkát Magyarországon, mint más vendégmunkások. Például nincs maximum létszám, nincs kizárt munkakör, nem kell munkaerő-igényről szóló igazolást bemutatni a foglalkoztatásukhoz, a kártyatulajdonosok rokonai velük tarthatnak, lehetőség van családegyesítésre.
A Nemzeti Kártya két évre szól, de három évvel meg lehet hosszabbítani. A kártyát kérelmezők alapesetben a kormányhivatalok általános ellenőrzésén esnek át. Ebben olyanokról nyilatkoznak, hogy nincs fertőző betegségük, lesz szállásuk Magyarországon, vagy hogy követtek-e el bűncselekményt. A kérelmeket nem kell személyesen benyújtani, a munkáltató is megteheti.
A program július 8-án módosult egy kormányrendelettel. Kibővítették a kedvezményezett országok körét hattal, köztük Oroszországgal és Belarusszal. A négy további új ország: Bosznia-Hercegovina, Moldova, Észak-Macedónia és Montenegró.
„Teljesen értelmezhetetlen, hogy miért kellene beengedni a magyar munkaerőpiacra közelebbről meg nem határozott számú oroszt a Nemzeti Kártyával” – mondta korábban a Szabad Európának Rácz András Oroszország-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.
Szerinte ha több ezer orosz adja be az igénylését a Nemzeti Kártyára, azt a magyar államigazgatás nem tudja kezelni a jelenlegi kapacitásával, nem tudná megfelelően elvégezni az alapvető nemzetbiztonsági átvilágításukat.
Miért akar a kormány sok oroszt beengedni a Nemzeti Kártyával?
„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”
