Intoleránsak, tudományellenesek és alapvetően bizalmatlanok a romániai magyarok – legalábbis ez a nem túl kedvező kép bontakozik ki az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom akciószociológiai munkacsoportjának felméréséből, amelynek eredményeit hétfő délután mutatták be a készítők: Toró Tibor és Székely István Gergő politológusok, valamint Kiss Tamás és Csata István szociológusok.
Az erdélyi magyarokra nézve reprezentatív telefonos felmérést önköltségen készítették el a civilekből és szakértőkből álló, a társadalmi igazságosság iránt elkötelezett Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom társadalomkutatói március 22. és április 6. között. Mint a rövid bemutatásban hangsúlyozták, a mozgalom célja elősegíteni a kisebbségi intézmények demokratikus működését, valamint erősíteni a társadalmi igazságosságot és a fenntarthatóságot – ennek egyik eszközeként készítették el a mostani felmérést. A munkacsoport ugyanis azt szeretné, ha az aktuális közéleti kérdésekről nyilvánosan hozzáférhető közvélemény-kutatások és attitűdvizsgálatok készülnének, és a közösséget érintő problémákról szakmailag megalapozott viták zajlanának.
A közéleti kérdésekkel kapcsolatos attitűdök mellett az elnökválasztással kapcsolatos felméréseket végeztek. Az utóbbiakkal kapcsolatos eredményeiket már közöltük, most az erdélyi magyarok toleranciájával, tudományossághoz való viszonyával, az intézményekbe vetett bizalmukkal, illetve a geopolitikai percepciójukkal kapcsolatos méréseket foglaljuk össze, viszonyítva a korábbi kutatások eredményeihez.
Meleget, romát és bevándorlót ne a szomszédba
A bevándorlókkal, melegekkel, romákkal és más fajúakkal szembeni intolerancia az erdélyi magyar közösségen belül már korábban is magasabb volt, mint a romániai vagy akár a magyarországi átlag, de ezekhez képest is radikális növekedést mutat a mostani felmérés. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2019-es adatfelvételén az erdélyi magyarok 47 százaléka állította, hogy nem szeretne melegeket a szomszédjába, míg a mostani mérésnél ez az arány 70 százalékra nőtt. Hasonló tendencia volt megfigyelhető a bevándorlók, a romák és a más fajúak esetében is – ha nem is volt annyira erős a radikalizálódás, mint a melegek esetében.
Kiss Tamás hangsúlyozta, hogy a heteronormativitás eddig is jellemző volt az erdélyi magyar társadalomra, de a melegekkel szembeni ilyenfajta gyűlölet és kirekesztés új jelenség.
„Elég egyértelműen az ilyen típusú politikai tematizáció következménye, ami részben magyarországi import, részben azonban a román politikai szereplők gerjesztik” –
magyarázta a szociológus, aki szerint hiába van az RMDSZ részéről szándék arra, hogy a romák kérdését közpolitikailag kezeljék, az erdélyi magyar közvéleményben a rasszizmus növekedése tapasztalható.
Megjegyezték, hogy míg a cigányellenesség minden társadalmi csoport esetében egyformán van jelen – kvázi univerzális –, addig a homofóbia inkább a falusiakra, az alapfokú végzettségűekre, a gyengébb anyagi helyzetűekre és a férfiakra jellemző. Ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek fele sem szeretne meleg szomszédot magának, ami – a szociológus megfogalmazása szerint – „egy eszméletlen magas arány”.
Általános a tudományellenesség
Míg a világjárvány idején a román társadalomban még lényegesen magasabb volt a tudományellenesség, mint az erdélyi magyarok körében, úgy tűnik, most igyekszünk felzárkózni hozzájuk – legalábbis a szakértőkbe és a tudományba vetett bizalom tekintetében mindenképp. Az erdélyi magyarok közel egyharmada szerint a tudomány nem segít a lényeges dolgokban, míg több mint egyharmaduk inkább a hétköznapi emberek véleményében bízik meg, semmint a szakértőkében. Egyedül az orvostudomány területén nem nőtt a bizalmatlanság: a természetes gyógymódokban hívők aránya 43 százalékról 38 százalékra csökkent.
Az alapfokú végzettségűek, a 18–34 év közötti fiatalok, valamint az 55 év felettiek körében csökkent jelentősen a szakértőkbe vetett bizalom.
Toró Tibor elmondása szerint hasonló tudományellenes trend volt megfigyelhető akkor is, amikor arra kérdeztek rá, hogy szerintük a Covid–19-járványt szándékosan robbantották-e ki. Míg 2021-ben az erdélyi magyarok „csupán” 50 százaléka hitt ebben az állításban, addig 2025-re már 59 százalékuk értett vele egyet. Látványosan megerősödött azoknak az aránya, akik teljes bizonyossággal hisznek a járvány szándékos kirobbantásában: az ő arányuk mára elérte az 50 százalékot.
A szakértők szerint ez annak a jele, hogy a titkos szereplőkben vagy hatalmakban való hit egyfajta magyarázati mintát jelent azokban az esetekben, amikor az emberek nem találnak más értelmezést. Ez hasonlóan működik, mint a Szeku vagy más titkosszolgálatok emlegetése: gyakran ezeket is olyan események magyarázatára használták, amelyeket nem értettek meg teljesen.
Jellemző a bizalmatlanság
Két olyan intézmény van a vizsgáltak között, amelyben az erdélyi magyarok alapvetően megbíznak: az egyik az RMDSZ, a másik pedig az önkormányzatok. Egyetlen más intézmény vagy ország esetében sem éri el az 50 százalékot azok aránya, akik alapvetően bizalommal viseltetnek irántuk.
Az önkormányzatokba vetett bizalom általánosan jellemző; csupán a járvány idején bicsaklott meg kissé, de idénre ismét a korábban jellemző, 60–70 százalék közötti arányt mérték. Toró Tibor magyarázata szerint ez nem véletlen, hiszen a magyar többségű településeken az önkormányzatokat a magyar közösség, a magyar elitek tudják irányítani.
A korábbi adatok tükrében a romániai magyarok bizalma jelentősen megnőtt a kormány iránt is az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhetően. A világjárvány idején, 2021-ben még mindössze 11 százalékos bizalmat mértek a kormánnyal szemben, a mostani 31 százalékos arány ehhez képest óriási növekedést jelent. A hagyományos médiába vetett bizalom viszont tovább csökkent: a 2019-es, akkor sem túl magas 30 százalékos arányhoz képest idén már csak 23 százalék mondta, hogy legalább valamennyire megbízik a sajtóban.
A háború közelsége ugyanakkor felértékelte a NATO-t: az erdélyi magyarok 43 százaléka mondta idén, hogy megbízik a katonai szövetségben, míg egy évvel korábban ez az arány még csak 33 százalék volt. Az Európai Unióval szembeni attitűdök viszont 2021 óta töretlenül alacsonyak, 20–30 százalék közötti szinten stagnálnak.
„A NATO iránti bizalom növekedése az orosz túlterjeszkedéstől való félelemmel függhet össze. Ebben inkonzisztens a nyugatellenesség. Békepárti az erdélyi magyarság, de azért nem szeretnék, ha az pax sovietica legyen – tehát az orosz túlterjeszkedés által megvalósuló béke” – tette hozzá összegzésként Kiss Tamás.
Az erdélyi magyarokra általánosan jellemző a bizalmatlanság: a megkérdezettek csupán 21 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy „a legtöbb emberben meg lehet bízni”. A kutatók hangsúlyozták, hogy míg korábban az erdélyi magyarokra az országos átlagnál magasabb általános bizalom volt jellemző, mostanra ez az arány lecsökkent, és európai kitekintésben csupán Bulgáriában mértek hasonlóan alacsony szintű bizalmat.
Az erdélyi magyarokon belüli csoportok vizsgálata alapján kiderült, hogy a székelyföldi magyarok körében még alacsonyabb az általános bizalom, de ugyanez jellemző a rossz anyagi helyzetűekre, az alapfokú végzettségűekre, illetve a fiatalokra is.
„Azok esetében jelenik meg ez hangsúlyosan, akiknek szorongásérzetük van azzal kapcsolatban, hogy mit hoz a jövő. Az említett kategóriák esetében gyakorlatilag tíz emberből csak egy gondolja úgy, hogy az őt körülvevő ismeretlenekben meg lehet bízni, ami hihetetlenül alacsony. A társadalmi szolidaritás érzete gyakorlatilag nem létezik ezekben a csoportokban”
– tette hozzá Toró Tibor.
Ugyanakkor növekszik az autoriter politikai elképzelések támogatottsága. Továbbra is erős egy szakértői kormány iránti igény: az erdélyi magyarok 77 százaléka gondolja úgy, hogy jobb lenne, ha szakértők hoznák meg a döntéseket a választott politikusok helyett – ez lényegében a politikai viták és a „politikacsinálás” elutasítását jelenti. Emellett 68 százalékuk szerint az is jó lenne az országnak, ha olyan erős kezű vezetője lenne, akinek nem kellene a parlamenttel és a választásokkal bajlódnia. A korábbi felmérésekhez képest főként az ilyen típusú, erős vezető iránti elfogadás nőtt jelentősen.
Töretlenül gondolják, hogy Ukrajna provokálta ki a háborút
Külön fejezetben vizsgálták az erdélyi magyarok geopolitikai percepcióit, és mostanra már abszolút többséget képviselnek azok, akik szerint Ukrajna és a nyugati országok provokálták ki a háborút azzal, hogy Ukrajna túl közel került a NATO-hoz. A székelyföldi magyarok körében ez az arány még magasabb: ott gyakorlatilag tízből csak egy ember gondolja úgy, hogy Oroszország a hibás a háború kirobbantásáért. De a szórványban is jelentősen csökkent azok aránya, akik szerint az oroszok felelősek a harcokért. A kutatók szerint az erdélyi magyarok körében minden társadalmi rétegben erősödött az a nézet, hogy az ukránok felelősek azért, mert megtámadták őket.
Idén arra is rákérdeztek, hogy ki segíti elő leginkább az Ukrajna és Oroszország közötti békekötést. Donald Trump megítélése ebben a tekintetben abszolút pozitív: az emberek 52 százaléka gondolja róla, hogy el tudja hozni a békét. Ezzel szemben az Európai Unió vezetői és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megítélése ebben az összefüggésben még Vlagyimir Putyinénál is kedvezőtlenebb – éppen csak nem kerültek abszolút többségbe azok, akik szerint inkább ők az akadályai a békekötésnek.
Ugyanakkor 72 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint Ukrajnát nem kellene felvenni az Európai Unióba – három éve még „csak” az erdélyi magyarok 57 százaléka gondolta így.
Ellentmondásnak tűnhet, hogy visszaesett azok aránya, akik szerint a NATO-nak és az EU-nak fel kellene hagynia Ukrajna katonai támogatásával: míg korábban ez 75 százalék volt, mostanra 62 százalékra csökkent. A kutatók szerint ez a látszólagos ellentmondás a korábban már említett, orosz túlterjeszkedéstől való félelemmel függ össze. Ezt támasztja alá az is, hogy az erdélyi magyarok körében egyetlen más vizsgált intézmény vagy ország sem váltott ki akkora bizalmatlanságot, mint Oroszország.
