Közleményekben hárítja a felelősséget és mutogat egymásra az a két állami vállalat, amelyik a parajdi sóbánya ügyében illetékes. A megosztott információkból az derül ki, hogy a Korond-patak lebetonozását a vízügy is szükségesnek látta, valamiért azonban 2025-re tolódott a beruházás megtervezése és kivitelezése.
A 2012-ben elkezdett munkálatoknak a Korond-patak lebetonozásával kellett volna folytatódniuk, de ez elmaradt, május 27-én pedig annyira megnőtt a vízhozam, hogy az meghaladta az azelőtt sürgősségi beavatkozással kiépített védekezőrendszert, állítja a vízügy pénteki közleményében, amelyet a News.ro idéz.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a parajdi sóbánya az Országos Sótársaság, a Salrom tulajdonában áll, és ez az állami vállalat felelős a bányát érintő munkálatokért és beruházásokért. A vízügy szerint a Salrom még 2024-ben szerződést kötött a szakértői vélemény alapján megtervezett munkálatokra, amelyek a sóhegy teljes, 1560 méteres hosszát érintik.
A vízügy arról is beszámol, hogy 2012. március 12-én hagyták jóvá a regionális kirendeltségükön keresztül, hogy a Salrom elindítsa a Korond-patak medrét szabályozó munkálatokat, amelyek célja a vízbeszivárgás megelőzése volt a régi bányák fölött.
Ezeket a munkálatokat a közlemény szerint a Salrom el is végeztette, de folytatni kellett volna egy következő beavatkozással, a meder kibetonozásával, amire már nem került sor.
Hangsúlyozzák, hogy a vízügy nem végezhet beruházásokat vagy közvetlen beavatkozást olyan területen, ami nem áll a tulajdonában, ilyen esetben csak szakértői véleményt biztosít vagy engedélyezi a munkálatokat.
Biztosítják a közvéleményt arról is, hogy „gyors, közvetlen és állandó” segítséget nyújtottak 2024 tavasza óta a parajdi, „rendkívül összetett” helyzet megoldására. A jelenlegi, kritikus helyzetről azt írják, hogy május 6. óta több mint 100 alkalmazottal és munkagépekkel segítették a sóbánya alkalmazottait, de miután május 27-én a Korond vízhozama másodpercenként 6 köbméterről hirtelen másodpercenként mintegy 60 köbméterre nőtt, a 2025-ben sürgősségi beavatkozással kiépített elvezető árkok kapacitását ez meghaladta, az aljukra lefektetett vízhatlan geomembrán pedig az uszadékfa miatt felszakadt, a víz így kitöltötte a sóhegy üregeit. Biztonsági okokból ezért a felszerelést és a személyzetet eltávolították a helyszínről az áradás alábbhagyásáig.
A vízügy közleményében felsorolta, hogy a 2024 áprilisában történt beszivárgások óta Maros megyei kirendeltségük a Salrommal közösen milyen beavatkozásokat végzett, és milyen sürgősségi megoldásokhoz folyamodtak 2025 májusában.
Salrom: A folyók szabályozása nem a sótársaság feladata
A vízügy a Salrom közleményére reagált. A parajdi sóbánya tulajdonosa ugyanis pénteken közölte, hogy 2024 folyamán több mint 2 millió lejt fektetett be a vízbeszivárgás megelőzését célzó munkálatokba, amelyeket a vízügy útmutatása alapján végeztek el. Hozzátették, hogy 2025 folyamán szerződést kötöttek a Korond-patak medrének lebetonozását célzó munkálatok tervezésére és kivitelezésére 10 millió lej értékben, és tervben volt egy pótmeder kiépítésére vonatkozó elemzés és engedélyeztetés is, szintén 10 millió lej értékben. Emellett 2025 folyamán több mint 2,2 millió lej értékben végeztek sürgősségi munkálatokat.
A közleményben hangsúlyozzák, hogy az Országos Sótársaság fő célja a sókitermelés, és nem a folyók szabályozása, továbbá a Korond-patak medre nem tartozik a tulajdonába.
