Kitört a belháború a Fideszben azzal kapcsolatban, hogy ki szólhasson bele a helyi iparűzési adó egy részének elvonásából képzett területfejlesztési alap pénzeinek elosztásába – tudta meg a Szabad Európa több forrásból. A kedélyek lecsillapítására és az elvonástól berzenkedő polgármesterek meggyőzésére országjárásba kezdett a miniszter.
Egyeztetésre hívták volna össze keddre a Pest megyei polgármestereket, hogy a kormány új tervéről, a helyi iparűzési adó (hipa) egy részének visszaosztásáról tanácskozzanak. Csakhogy a találkozó elmaradt – tudta meg a Szabad Európa több, egymástól független forrásból. Az ok prózai: a meghívottak egy része annyira ellenségesen állt a kormány terveihez, hogy Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter nem látta értelmét ebben a légkörben a megbeszélésnek.
A hivatalos nevén Versenyképes Járások Program elképzelése szerint az önkormányzatoknál 2025-ben a 2024-es szinthez képest keletkező hipanövekményét (a Pénzügyminisztérium jelenlegi számításai szerint mintegy 65 milliárd forintot) elvonnák egy területfejlesztési alapba, erre pályázhatnának a járások.
Beszólás a Fidesz fellegvárából
Az elképzelés – az ország fejletlenebb térségeinek, településeinek támogatása – teljes mértékben támogatható lenne, de a bejelentést így is több kritika érte még a kormánypárti polgármesterek részéről is. A Világgazdaság szerint elsősorban a nagyvárosok vezetői fogalmazta meg kritikát. Idézik például Papp László debreceni városvezetőt, aki úgy nyilatkozott: „A magam részéről ezt nem tartom elfogadhatónak, mert a szolidaritási hozzájárulás azért jött létre, hogy a központi költségvetés egy olyan forráshoz jusson a nagy adóbevételű városoktól, amely segít a térségi egyenlőtlenségek kiegyenlítésében, megszüntetésében, akkor ennek a tételnek, amelyet most a kormány bevezetni kíván, a szolidaritási hozzájárulás részeként kellett volna megjelennie.”
Ehhez kapcsolódóan: Óriáspandákat hozhat a kínai akkumulátorüzem a debreceni állatkertbe?
Papp László szerint Debrecen már így is nyolcmilliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizet évente. A Szabad Európa forrásai szerint a leghangosabban azokon a kormánypárti vezetésű településeken tiltakoznak az elvonás ellen, ahová most érkezezett/érkezik olyan ipari beruházás, amelytől a közeljövőben jelentősebb hipanövekményt várhattak. Debrecen esetében ilyen a BMW, illetve a város határában épülő akkugyár, de például Salgótarján vagy Balassagyarmat is ebben a helyzetben van – valószínűleg nem véletlen, hogy utóbbi polgármestere, Csach Gábor szintén nyilvánosan bírálta a terveket.
Ezenkívül természetesen több ellenzéki vezetésű város is van, ahol beruházások folynak, elég csak a kínai autógyártó, a BYD Szegeden épülő gyárára gondolni, de Érd is jelentős hipatöbbletet remélhet két ígéretesen alakuló beruházási tervből, ha megvalósulnak. Az itteni ellenzéki városvezetőknek nyilván nem jön rosszul, hogy fideszes kollégáik nyomást gyakorolnak a kormányra.
Félelem a nagy közös kalaptól
Információink szerint a félelmek egyik fő oka, hogy ma úgy vonják el az önkormányzatoktól a szolidaritási adót, hogy bekerül a központi költségvetésbe, és onnantól kezdve igazából senki nem tudja, pontosan mire költik. Ráadásul Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, később akár 110-120 milliárd forintra nőhet a területfejlesztési alapba átcsatornázott pénz összege.
Információink szerint valóban van olyan elképzelés, amely a jövőben a mostani 65 milliárd forint akár kétszeresével is számol, amit azonban egy önkormányzati vezető tisztviselő lapunknak képtelenségnek nevezett: ennyi többlet-adóbevétel ugyanis a jelenlegi gazdasági, beruházási tendenciákat látva egyszerűen irreális.
Polgármester vs. parlamenti képviselő
A Szabad Európa információi szerint ugyanakkor van egy ennél sokkal prózaibb oka is annak, hogy magasra csaptak a kedélyek a kormánypártban: a fideszes polgármesterek és az érintett egyéni országgyűlési képviselők összevesztek azon, hogy ki diszponáljon a pénz elosztása fölött.
Úgy tudjuk, a területfejlesztési miniszter azt szeretné, hogy a döntés maradjon meg a települések-településvezetők szintjén, de a 2026-os választások tükrében sok fideszes parlamenti képviselő jó lehetőséget lát a területfejlesztési alapban szerepének erősítésére és népszerűsítésére, így komoly lobbi indult azért, hogy ne így legyen. Emiatt – és persze az elvonástól való általános félelmek és elégedetlenség miatt – információink szerint a mostani esztergomi kihelyezett Fidesz–KDNP-frakcióülésen is hosszan próbálta győzködni a képviselőket a miniszter.
Ehhez kapcsolódóan: Akár negyven képviselőjét lecserélheti a Fidesz, tisztogatás jöhet a hátországban, Orbán coming outokról is beszélt
„Valahol természetes, hogy ha egy polgármester meghallja, hogy elvonni akarnak a települése bevételeiből, attól égnek áll a haja. De most arról kell meggyőznünk őket, hogy ez nem olyan klasszikus elvonás, mint a szolidaritási adó esetében: a pénz helyben marad, de a térséget fogja szolgálni. Ma egy város, főleg egy fejlettebb, iparosodottabb város nem önmagában létezik. Például az ott keletkező hipát termelő üzemekben rengetegen dolgoznak a környékbeli kistelepülésekről, akik ugyanúgy használják a város szolgáltatásait, ott költik el a bérük jelentős részét, fenntartva ezzel az adott város szolgáltató szektorát. Ezeket kell egyben látni és kezelni” – mondta egy kormányzati forrásunk.
Ország, város, híres ember
Szerda reggel Navracsics Tibor országjárásra indul, információink szerint azért, hogy meggyőzze a polgármestereket. A területfejlesztési miniszter azt mondta szerda reggel a Kossuth rádióban: folyamatosan egyeztet az önkormányzati szövetségekkel, a kormánypárti frakciókkal. Hangsúlyozta, hogy – ellentétben a szolidaritási adóval – a területfejlesztési alapba kerülő pénzt csak a területi különbségek kiegyenlítésére fordíthatják majd. A minimálisan megpályázható összeg 250 millió forint lesz; ahol az iparűzési adóból származó növekmény nem éri el azt az összeget, ott az állam tesz majd hozzá annyit, hogy pályázni lehessen. A miniszter szerint a 174 magyar járásból 135 ebbe a kategóriába esik.
Ehhez kapcsolódóan: Fideszes fékek, falusi ellensúlyok: mire számíthatnak az önkormányzatok az újabb kétharmadtól?
Van az országban hat járás, amely megegyezik az adott megye megyeszékhelyével (Zalaegerszeg, Kaposvár, Eger, Békéscsaba, Szekszárd, Salgótarján – bár tegyük hozzá, Debrecen is sajátos járást alkot, mivel csupán egy kisváros, a 13 ezres Hajdúsámson tartozik hozzá, és egyetlen község sem a szerk.), itt minimálisan ötszázmillió forintra lehet majd pályázni. Az állami kipótolás ezekre is érvényes lesz, ha szükség lesz rá. Végül van 33 olyan fejlettebb járása az országnak, amelyek nem tartoznak a felzárkóztatandó kategóriába, ők szintén a magasabb, ötszázmilliós támogatásra pályázhatnak.
Navracsics Tibor szerint teljesen új lesz a korábbiakhoz képest, hogy nemcsak fejlesztésre, de a település üzemeltetésére is be lehet nyújtani pályázatot. A miniszter szerint ez régi kérése volt a hátrányosabb helyzetű települések polgármestereinek. „Az egész programnak kettős célja van. Egyrészt a Budapest és az ország fővároson kívüli része között fennálló hatalmas különbség csökkentése. Budapest az Európai Unió fejlettségének 156 százalékán áll, a legfejlettebb magyar régió, a közép-dunántúli ehhez képest 71 százalékon. Mindenki számára világos lehet, hogy ezen változtatni kell. Másrészt bevezetjük a térségi szemléletet a fejlesztéspolitikában. Egy nagyváros és a körülötte fekvő települések egy egységet alkotnak, legyen szó közlekedésről, oktatásról, egészségügyi szolgáltatásokról. Az a célunk, hogy ezeket térségi alapon szervezzük a jövőben” – mondta a Kossuth rádióban.
Úgy tudjuk, Papp László debreceni polgármestert már sikerült meggyőznie Navracsics Tibornak. Megkeresésünkre a minisztérium valós információnak minősítette, hogy „néhány kormánypárti országgyűlés képviselőnek valóban nem tetszik, hogy nem ők dönthetnek a pályázatokról”, ezen kívül megerősítették, hogy a területfejlesztési miniszter országjárásba kezd, hogy minél szélesebb körben tárgyaljon a kormány elképzeléseiről.
Kósa András a Szabad Európa főmunkatársa. 2001 óta újságíró, az elmúlt bő húsz évben volt a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Hír Televízió és a Népszava munkatársa. Ezenkívül dolgozott a hvg.hu politika rovatának vezetőjeként és a tulajdonosok által 2022 augusztusában megszüntetett azonnali.hu főszerkesztőjeként is.
„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty.”
