Egy félig ukrán, félig indiai egyhónapos csecsemőt mentett meg a szüleivel együtt az orosz bombáktól névtelen moldávok, románok, azeriek és zsidók hálózata és a Club House Bikerboyz Barlad házigazdája.
„Ez a gyerek, ha felnő, egy olyan történetet fog majd mesélni, ami valahogy így hangzik: Az apja, aki egy ukrán lánnyal házasodott indiai, kapcsolatba lépett egy Moldovában élő románnal, akit soha nem látott, és aki segített nekik kijutni Odesszából. Egy azerbajdzsáni barátján keresztül keresett kapcsolatot, aki viszont a Facebookon posztolta, hogy egy zsidó egyesület kihozza az embereket Odesszából. Palánkán egy autó vette fel őket, és elvitte őket egy Crama Purcari által készített táborba, onnan pedig Bârladba érkeztek. Mert valahonnan, a kapcsolatok, önkéntesek, mentők keresésének őrületében, valahonnan megjelent Costel egy lakókocsival. Costel Bârladból. Még a nevét sem tudtam. Így kerültek ők hárman Bârladba, ahol a BikerBoyz klub motorosai vigyáztak rájuk”.
A róla és a hálózatról szóló mesés sztori – amely hálózat segítségével több száz indiai diákot sikerült Ukrajnából áthelyezni – a War Street Journal fészbukos hír- és médiaoldalon jelent meg. A történetet Cristina Petrache írta meg A hálózat címmel, aki a Bikeboyz bârladi tagjával, Alinnal is elbeszélgetve.
Íme egy részlet a bejegyzéséből: „Körülbelül négy hónapot töltöttek Bârladban. Nehézségeik voltak a pénzzel, és szükségük volt pelenkára, tejporra és egyéb dolgokra. Kicsit nehéz volt velük kommunikálni. Noel felesége nem beszélt angolul, csak ő. Nagyon aggódtunk, hogy ne maradjanak le semmiről. A férj dolgozott. Korábban orvos volt, de amint idejött, segédmunkásként helyezkedett el a bârladi üvegházakban. Egy percig sem maradt, ezért is becsültem meg annyira. Azt mondták, féltik az életüket és a gyerekét. Amíg Bârladban laktak, megnyugodtak, megszűnt a stressz és a félelem, kissé idegesek azért voltak, mert nem tudták, mit fognak csinálni a jövőben”.
Noellel egy időben, szintén Odesszából, más indiai orvostanhallgatók is menekülni akartak a háború elől. Alin Pătru február 26-án, két nappal a fegyveres konfliktus kitörése után talált rá kétségbeesett kérésükre a Twitteren. „Chișinăuban voltam, és Odesszáról kerestem híreket, amikor a Twitteren megláttam egy úriember felhívását az indiai nagykövetséghez, amely így szólt: Kétségbe vagyunk esve, keressük a módját, hogy eljussunk Romániába, és a kijevi nagykövetség azt mondta, hogy menjünk Rădăuțiba, Suceaván keresztül”.
