Szőcs Levente háttércikke a Maszolon. Megjelenés: 2021. november 18., csütörtök, 10:37.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) által tervezett rotációs kormányzásra voltak és vannak példák világszerte. Ha levonható tanulság a befejezettnek tekinthető precedensekből, az az, hogy a legbiztosabbnak tűnő jogi garanciák sem helyettesíthetik a jóhiszeműséget és a korrektséget.
Benny Gantznak a hét közepén, november 17-én kellett volna átvennie Izrael kormányának irányítását a leköszönő Benjamin Netanjahútól, annak a megállapodásnak megfelelően, amellyel 2020. április 20-án létrehozták az első formális rotációs kormányát. A koalíció azonban már nem érte meg a miniszterelnök-cserét – még az év vége előtt feloszlott –, annak ellenére, hogy a rotációs kormánynak éppen Izraelben vannak hagyományai.
Az 1984-es parlamenti választások utáni patthelyzetben a baloldali Munkapárt és a jobboldali Likud kénytelen volt nagykoalíciót létrehozni. Az ezzel járó fájdalmas kompromisszumokat kompenzálandó megállapodtak egy jogi értelemben nem kötelező kormányfőcseréről, amelynek betartása mindössze a felek korrektségén múlott. Ennek megfelelően a kormányzás első két éve után Simón Peresz visszalépett, és 1986-tól Jichák Sámir lett a miniszterelnök.
A 2005-ös németországi választások után már „Izrael-megoldásként” hivatkoztak a Peresz–Sámir-féle cserére, végül azonban – korabeli beszámolók szerint Angela Merkel későbbi kancellár ellenállásán – megbukott a rotációs kormány meghonosítása Németországban. (Mellesleg elkezdődött a több mint másfél évtizedes Merkel-éra.)
A rotációs kormány ötlete újabb másfél évtizeddel később merült fel ismét, ugyancsak Izraelben, kétévi politikai válság és három döntetlent hozó parlamenti választást követően. Ezúttal azonban a koalíciós megállapodás olyan mechanizmust hozott létre, amelyre nem volt példa korábban sem Izraelben, sem másutt.
Az első fontos újítás a megállapodás törvénybe iktatása volt, aminek következtében megváltozott lényegében az izraeli kormányzási rendszer. A kiindulópont nagyon hasonlított a jelenlegi romániai helyzetre. A koalíciós pártok vezetői – Benjamin Netanjáhu, a jobboldali Likud és Benny Gantz, a centrista Kék és Fehér párt elnöke – korábban egymás esküdt ellenségei voltak, és csakis a koronavírus-világjárvány miatt szánták el magukat a közös kormány létrehozására. Ennek megfelelően a viszonyt nagyfokú bizalmatlanság jellemezte, és az együttműködés feltételeit úgynevezett alaptörvényben rögzítették, amely rangban közvetlenül az alkotmány mögött helyezkedik el az izraeli jogrendben.
Eszerint a jövőben bármikor alakulhat rotációs kormány Izraelben. Gyakorlatilag két párhuzamos kabinet jön létre, élén a miniszterelnökkel, illetve a cserekormányfőnek is nevezett „kijelölt miniszterelnökkel”.
A két tisztséget betöltő politikusok előre megadott időpontban helyet cserélnek. A két kabinet egyenlő számú tagból áll, aminek Izraelben külön jelentősége van, mert a kormány elé kerülő kérdésekről a miniszterek szavazatával döntenek (ellentétben Romániával, ahol a tárcavezetők mindössze véleményt mondanak, formálisan mindenben a miniszterelnök határoz). Ugyanakkor a miniszterelnök nem menesztheti a cserekormányfőnek alárendelt minisztereket, és fordítva. A kormány napirendjét szintén közösen állítják össze, és mindketten egyformán hozzáférhetnek a titkosszolgálati tájékoztatásokhoz.
A Netanjáhu–Gantz rotációs kormány a fent leírt jogi garanciák ellenére alig húzta tovább fél évnél, így a kormányfőcserére már nem kerülhetett sor.
Egy újabb előrehozott választás nyomán – ez volt két év alatt a negyedik – júniusban ismét rotációs „szivárványkoalíció” alakult Izraelben, amelynek baloldali, centrista, jobboldali és arab tömörülésekből álló pártjait Netanjáhu hatalomból való eltávolításán túl nem sok minden köti össze. Az egyezség értelmében a Jobbra (Jamina) pártot vezető Naftáli Bennetet 2023-ban a centrista Van Jövő (Jes Atíd) párt elnöke, Jaír Lapid váltja a miniszterelnöki poszton.
Hasonló rotációs kormány alakult Írországban is tavaly júniusban, miután Leo Varadkar miniszterelnök elbukta a pártja, a jobbközép Fine Gael pozíciójának megszilárdítása céljával kiírt előrehozott választást. A kudarcot követően kénytelen volt szövetségre lépni a korábban főellenségnek számító liberális és zöld ellenzékkel, nehogy a legtöbb szavazatot kapott szociáldemokrata Sinn Féin, az IRA korábbi politikai szárnya kerüljön hatalomra. A megállapodás értelmében a konzervatív Micheál Martin, a Fianna Fáil vezetője két évig tölti be a taoiseach (miniszterelnök) funkcióját, 2022 decemberétől pedig visszatér Leo Varadkar, hacsak addig fel nem bomlik a koalíció.
Ez történt Netanjáhu és Gantz esetében, és ettől tartanak a román liberálisok és szociáldemokraták is. A jövendőbeli szövetségesekre itt is nagyfokú bizalmatlanság jellemző, amit az jelez a legvilágosabban, hogy mind Florin Cîţu (PNL), mind Marcel Ciolacu (PSD) csakis akkor menne bele a rotációs kormány megalakításába, ha a „vetésforgó” vele kezdődne.
Lényegében világszerte egyetlen sikeres precedens létezik, Peresz és Sámir alternatív kormányzása. Emellett egyedül a Netanjáhu–Gantz kísérlet tekinthető befejezettnek. Ha ezek alapján levonható tanulság, az az, hogy a legbiztosabbnak tűnő jogi garanciák sem helyettesíthetik a jóhiszeműséget és a korrektséget.
Forrás: Maszol
Kiemelt kép: Ők hárman (nem az eredeti cikk illusztrációja…)
A szerkesztő megjegyzése
Romániában ma sokkal nehezebb kormányt alakítani, mint kormányt buktatni. Forgás, az van, a vetés és pláne az aratás, betakarítás várat magára.
- Szintén a Maszol híre (november 18., csütörtök, 16:25):
Ciolacu: a PSD-nek is van saját miniszterelnökjelöltje
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) jelenleg van miniszterelnök-jelöltje – erősítette meg csütörtökön Marcel Ciolacu arra reagálva, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Nicolae Ciucát javasolja kormányfőnek.
Pártja székházában Marcel Ciolacu a sajtónak elmondta, 16 órától újabb tárgyalási fordulót tartanak a PSD és a PNL vezetői. „Úgy értettem, hogy a liberálisoknak a miénktől eltérő elképzelése van a rotációs kormányról” – jegyezte meg a politikus.
A PNL első alelnöke, Gheorghe Flutur csütörtökön bejelentette, a liberálisok végrehajtó bizottsága Florin Cîţu pártelnök javaslatára egyöntetűen jóváhagyta Nicolae Ciucă jelölését a miniszterelnöki tisztségre. (Agerpres)
- És szintén a Maszol híre (november 18., csütörtök, 19:26):
Ghinea: A PNL-nek miért kellett megszabadulnia az USR-től, ha végül csak lemondott Florin Cîțu kormányfőről?
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) miniszterelnök-jelöltjére, Nicolae Ciucára az a „nagyon nehéz feladat” vár, hogy kibékítsen két olyan pártot, „amelyek között máris vannak nézeteltérések” – véli Cristian Ghinea.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) alelnöke a Digi24-nek nyilatkozva csütörtökön kifejtette: nem érti, miért volt szükség a parlamenti választások után megalakult koalíció felbontására olyan körülmények között, hogy a PNL végül mégis lemondott Florin Cîţu kormányfőről.
„Annyira abszurdnak, bizarrnak tűnik, hogy elrontottunk valamit, ami jól működött. (…) Az egyetlen feltételünk az volt, hogy állítsák félre Florin Cîţut a koalíciót szétverő, elhamarkodott döntései miatt” – fogalmazott Ghinea. A volt miniszter „teljességgel irracionálisnak” nevezte a PNL magatartását, a liberálisok ugyanis szerinte kiszolgáltatottá váltak a Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben, utóbbi elnökét, Marcel Ciolacut pedig „a politikai élet legfelső döntőbírájává” avatták.
Kijelentette: ha a PNL most az USR-vel kormányozna együtt, nem állna fenn a költségvetési hiány elszabadulásának veszélye, nem lenne gond az országos helyreállítási terv megvalósításával és az uniós alapok lehívásával. „Mi nem vagyunk olyan felelőtlenek, mint a szociáldemokraták, akik a levegőbe röpítenék a költségvetést” – jegyezte meg Ghinea.
Hozzátette: az USR-s részvételű koalíció vesztét is az okozta, hogy a kormányfő nem a PNL elnöke is volt egyben. Most szerinte a liberálisok ugyanebbe a helyzetbe kerültek Nicolae Ciucă jelölésével. „Mindezt miért? Hogy a PSD megkapjon tíz minisztériumot?” – tette fel a kérdést.
Ghinea becslése szerint a PSD és a PNL körvonalazódó kormányprogramjába foglalt ígéretek mintegy 12 százalékosra növelik a költségvetési hiányt, miközben Románia vállalta, hogy a deficitet jövőre 6,4 százalékra csökkenti. A politikus ezért azt tanácsolta a liberálisoknak: bízzák a szociáldemokratákra a költségvetés összeállítását, mert akkor nekik kell majd kialkudniuk az Európai Bizottságnál a vállaltnál nagyobb deficitet.
- Az említett „egyetlen sikeres precedens: Peresz és Samir aláírja a rotációt
Az 1984-es választások Izraelben döntetlenül végződtek a közös lista és a Likúd között, és nemzeti egységkormány alakult, melynek vezetését rotációs rendszerben látták el. Az izraeli Munkapárt és a Likud-tömb között megállapodás jött létre arról, hogy a következő ötvenhónapos időszakban „nemzeti egységkormány” intézi az ország ügyeit. A megállapodás értelmében elsőként Simon Peresz, az izraeli Munkapárt vezetője huszonöt hónapig lesz miniszterelnök, aztán Jichak Samir, a Likud-tömb vezére tölti majd be a kormányfői tisztet a fennmaradó időre. Az első időszakban Samir megbízott miniszterelnök lesz – vagyis Peresz távollétében ő látja el az ügyeket -, és egyben ő irányítja az izraeli külügyminisztériumot.
- Végezetül: ne feledkezzünk meg az RMDSZ-ről; nagyon aktívan jelenti be, hogy mi fog következni. Aztán vagy igen, vagy nem. Kelemen Hunor emlékezetes kijelentése 2021 március elején: „Egy dolgot biztosra tudok: stabil koalíciónk, stabil kormányunk van, amelynek politikai projektjét a parlament megszavazta, mennünk kell előre”. 1előre állunk. Mindenesetre egy hete felmerült az a lehetőség (ultima gaselnita), hogy a rotációba bevonnák mindhárom pártelnököt, vagyis Kelemen Hunor is Románia miniszterelnöke lenne egy ideig…