Az Alzheimer-kór az egyik leggyakoribb oka az időskori demenciának. Bár mai ismereteink szerint a betegség gyógyíthatatlan, a korai diagnózis és az időben megkezdett terápia jelentősen javít a páciensek életminőségén.
A Nature Communications Medicine folyóiratában június 20-án megjelent tanulmány szerzői azt állítják, sikerült egy olyan eljárást kidolgozniuk, amellyel egyetlen már ma is rutinszerűen elvégezhető MRI-felvétel alapján diagnosztizálható lenne az esetek 98 százaléka.
Az IFL Science kutatási ismertetője szerint jelenleg ahhoz, hogy a neurológusok megállapíthassák ezt a betegséget, egy sor vizsgálatot kell végezniük, amelyek közül a képalkotó diagnosztika csak egy a módszerek közül. A különféle vizsgálatok és tesztek, valamint ezek eredményeinek kiértékelése hosszú heteket, hónapokat vehet igénybe, miközben a betegség egyre súlyosbodik.
A tanulmányt jegyző angliai kutatócsoport egy gépi tanulással operáló olyan algoritmussal értékeltették ki az MRI-felvételeket, amelyet eredetileg a rákos daganatok osztályozására fejlesztettek ki kollégáik. Ehhez az agy képét 115 régióra osztották és 660 különböző jellemző alapján szortírozták az információt, beleértve az alakot, a méretet és a textúrát. Az algoritmust ezután arra trenírozták, hogy felismerje a jellemzőkben bekövetkező változásokat, és predikciókat alkosson az Alzheimer-kór meglétére. A kutatók ezt követően több, mint 400 különböző stádiumú páciens, illetve más idegrendszeri betegségben szenvedő, illetve egészséges személy agyának MRI-felvételein tesztelte az algoritmust.
A gépi tanuláson alapuló alkalmazás az esetek 98 százalékában pontosan meg tudta határozni, hogy valaki Alzheimer-kóros-e vagy sem, a páciensek 79 százalékánál pedig azt is meg tudta különböztetni, hogy korai vagy késői stádiumú-e a betegség.
A kutatók szerint bár a neurológusok már most is értelmezik az MRI-felvételeket az Alzheimer-kór diagnosztizálása során, vannak olyan jellemzők a felvételeken, amelyek még a szakemberek számára sem láthatók. Egy olyan algoritmus használata, amely képes kiválasztani az agyban az Alzheimer-kór által érintett textúrát és finom szerkezeti jellemzőket, jelentősen javíthatja a diagnózis sebességét.
Kapcsolódó cikkeink a Qubiten:
QUBIT BALÁZS ZSUZSANNA
Alzheimer-gyógyszerrel kezelnék a migrénesek kínzó fejfájását, ami egyúttal a demencia kockázatát is csökkentené – Qubit
Ausztrál kutatók olyan fehérjékre bukkantak, amelyek felhalmozódása szerintük hozzájárulhat a migrénhez és az Alzheimer-kórban érintettek vérében is felhalmozódik. Bár a krónikus féloldali fejfájás és a hosszú távon az emlékezet tartós elvesztését eredményező kór között semmilyen genetikai kapcsolat nincs, vagy legalábbis eddig nem tudtak róla, annak, hogy mindkettő esetében ugyanazok a fehérjék szaporodnak fel a vérben, fontos haszna lehet a kezelésükben.
QUBIT VAJNA TAMÁS
Magyar kutatók elsőként tárták fel a mikroglia sejtek agyi keringés szabályozásban betöltött szerepét – Qubit
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Dénes Ádám által vezetett Lendület Neuroimmunológia Kutatócsoportja február végén a Journal of Experimental Medicine folyóiratban publikálta a legújabb eredményeit. Tanulmányukban az olyan idegrendszeri betegségek mint például a sztrók, az Alzheimer- és a Parkinson-kór, az epilepszia és a demencia hátterében gyakran meghúzódó zavarok mechanizmusát tárták fel.
QUBIT VAJNA TAMÁS
Szegedi kutatók olyan gyógyszerhatóanyagokat azonosítottak, amelyek sikerre vihetik az Alzheimer- és a Parkinson-kór terápiáját – Qubit
Az olyan demenciával és mozgáskiesésekkel járó betegségeknél, mint az Alzheimer-, a Parkinson- vagy a Huntington-kór, a jelenleg használt gyógyszeres kezelések nem akadályozzák meg az idegsejtek pusztulását. A demenciával, illetve a mozgási funkciók leépülésével járó betegségeknek nincs oki gyógykezelése. Az ilyen betegségekben kialakuló neuroinflammáció néven ismert krónikus agyszöveti gyulladást a klasszikus gyulladásgátló gyógyszerek nem tudják meggátolni.
Oszd meg másokkal is!
Kiemelt kép forrása: IFL Science
